Szita Károly: A magányos farkasok kora lejárt
– Ön 1994 óta Kaposvár polgármestere. Mi a jó városvezetés titka?
– A mögöttem hagyott negyed évszázad a kaposvári polgárokkal való együttműködés jegyében zajlott, talán ez lehet a siker titka. A várost egy ember vezeti, akit a város polgárai megtisztelnek azzal, hogy polgármesternek választanak – de a bölcsek kövét természetesen nem hordja a zsebében.
A magányos farkasok kora már régen lejárt,
csak csapatmunkával, a közösséggel együtt gondolkodva lehet egy város jövőjét megálmodni és megvalósítani. Az elmúlt huszonöt évben mindig igyekeztem nagy energiát fordítani arra, hogy beszélhessek a kaposváriakkal. Azokat a célokat helyeztük a fókuszba, amelyek mindannyiunknak kedvesek, így végül a többség valóban a magáénak érzi azokat a fejlesztéseket, változásokat, melyek a városban történnek.
– Ha megnézzük a Dél-Dunántúli régiót, azt látjuk, hogy Tolna, de főleg Baranya megye nem annyira sikeres a rendszerváltás óta. Somogy megyével miért más a helyzet?
– Sajnos ebből a szempontból Somogy megye sem nevezhető túl sikeresnek. Ha megnézi a Dráva-mentét akkor azt tapasztalhatja, hogy jelentős lemaradások vannak. A kormány az elmúlt években felismerte, hogy a Dél-Dunántúl kimaradt a célzott beruházások köréből.
Optimista vagyok, mert mára már elindultak a látványos változások, azok a növekedés alapjait lerakó beruházások – infrastrukturális fejlesztések, célzott kormányzati támogatottságú ipartelepítések –, melyek előremozdíthatják a térség életét.
– Kaposváron viszont számos beruházás történt. Mennyire segíti ez a térséget?
– Meggyőződésem, hogy akkor lehet sikeres egy régió, ha annak minden települése megtalálja benne a saját számítását. Fontos, hogy a térség városainak olyan célkitűzéseket kell meghatározniuk – külön-külön vagy együttesen –, amik révén nem lesznek egymás konkurenciái.
Olyan beruházásokat kell létrehozni, melyekkel a régió települései erősítik egymást.
Természetesen ettől függetlenül a dél-dunántúli megyék építhetnek a turizmusra, de nem árt, ha ez megfontolt stratégia alapján történik. A mi turisztikai központunk érthetően nem a Mecsek lesz, hanem a Zselic, Tolna megyében pedig a borkultúrára épülő vendéglátás. 
A térség újbóli iparosításában a gépgyártásnak kulcsszerepe lesz, de itt is érdemes a speciális helyi adottságokat figyelembe venni. Kaposváron négy pontot határoztunk meg, melyek elérése túlnyúlik a különböző választási ciklusokon, mert mi a város jövőjét minimum tíz éves távlatokban határozzuk meg.
2009-ben sokat konzultáltam a kaposváriakkal, hogy meghatározzuk, milyen legyen a városunk 2030-ra.
Azonban ha – a sok közül – egy beruházást kellene kiemelnem, az az új, 2×2 sávos 67-es út lenne, amely összeköt minket az M7-es autópályával, ezzel pedig Kaposvár felkerült a befektetői térképre. Már az útépítés hírére megnőtt a befektetői érdeklődés városunk iránt, azóta pedig új gyárunk is van, és továbbiak építésében is megegyeztünk néhány befektetővel.
Ez a beruházás nemcsak kényelmesebbé tette az életünket, de új munkahelyeket teremtett, és a kaposvári bérek növekedésében is kulcsszerepe van. 
– Ezek szerint az imént említett négy pont közül az egyik központi elem a munkahelyek teremtése.
– Pontosan így van. Mindenki számára – aki dolgozni szeretne – biztosítani szeretnénk a munkát. Jó úton járunk, hiszen tavaly januárra minimálisra csökkent a munkanélküliek száma. Bár a koronavírus-járvány átmenetileg újabb munkanélküliségi hullámot hozott létre, idén januárra az utóbbi 20 év legjobb foglalkoztatottságát értük el!
Városunkban a munkanélküliség 3,7 százalékra csökkent.
– Hogyan sikerült egy világjárvány közepén rekordmagas foglalkoztatottságot elérni?
– Előre mentünk, munkahelyeket teremtettünk. 2008-ban volt a világválság, ráadásul Gyurcsány Ferenc volt kormányon, aki iszonyatos megszorításokat hajtott végre rajtunk. Hitelbe hajszolta az önkormányzatokat, nehéz helyzetbe kerültünk. 2012-re tudtunk kilábalni a bajokból, akkor elhatároztuk, hogy hasonló nehézség többé nem fordulhat elő, előre mentünk és beruháztunk. Munkahelyeket teremtettünk, közmunka-programot indítottunk.
Most a koronavírus idején – kiegészítve a kormány gazdaságfejlesztési, munkahelyvédelmi akciótervével – mi is különböző bérleti díjakat engedtünk el, teraszokat tettünk ingyenessé, munkabér támogatást adtunk olyan feltétellel, hogy a munkáltatónak meg kell őriznie a munkavállalóit stb.
A munkahely megőrzési stratégiánknak köszönhetően sikerült a hátrányból előnyt kovácsolni.
Ezért nálunk nem lettek tartósan munkanélküliek azok, akik a járvány miatt elvesztették a munkájukat. Még közel sem vagyunk a járvány-veszély végén, de úgy néz ki, hogy hamar ki tudtunk jönni a bajból. 
– Sok ipari parkban jóformán csak alapgyártmányok előállítása, egyszerű mechanikai munkák történnek. Mennyire lehet elszakadni az „összeszerelő üzemek” csapdájától?
– Lényeges, hogy olyan munkahelyek jöjjenek létre, amelyek magasabb munkabért fizetnek az itt élőknek. Ennek érdekében határoztuk meg az iparstruktúránkat, mely már a 21. századi újraiparosítás szemléletéhez kapcsolódik. Kaposváron az élelmiszer-gazdaságnak nagy múltja van, mi erre építettünk: agráregyetemünk van, valamint húsüzem és tejüzem is működik a városban.
Egyre jelentősebb szerepet kap a gépipar is.
A munkabérek tekintetében nem lényegtelen, hogy milyen ipar jelenik meg Kaposváron!
Az az optimális, ha olyan beruházások történnek, melyek eredményeképpen nagyobb hozzáadott érték jön létre, ezáltal képes kitermelni a magasabb munkabért. Ezen az úton indultunk el és most ennek a szellemében készítjük el újabb ipari parkjainkat is. Az egyikben már egy tűzoltóautókat, mentőautókat szervizelő gyártóüzem létesült, mely autóbuszokat is gyárt. Továbbá az új ipari területen – Zalaegerszeg mellett – Kaposváron épít gyárat a Rheinmetall, amely a világ egyik legnagyobb hadiipari beruházója. Ezek a beruházások pedig hozzák magukkal a többi befektetőt.
De más iparágak képviselőivel is folytatunk tárgyalásokat, ma már ott tartunk, hogy a nemrég elkészült új ipari parkjaink mellett újabbakat kell építenünk. 
– Az új típusú ipari parkok kiépítése egy jövőorientált Kaposvárt mutat – de a város mennyire tud nyitni a zöld energiák felé?
– Nagy léptékkel haladunk azon az úton, hogy zöld várossá válhassunk. A lehető legnagyobb energiafüggetlenséget kívánjunk elérni 2030-ra, megújuló energiával kívánjuk ellátni magunkat. Tavasszal adjuk át Közép-Európa legnagyobb napelemparkját, mely 200 hektáron 100 MW áramot termel.
Mára már minden közintézményünkön napelemek vannak, biotermikus energiát is használunk, továbbá a város távfűtése biomassza tüzeléssel üzemel.
Ma már minden beruházásnak, felújításnak úgy állunk neki, ahogy egy zöld városhoz illik, vagyis a lehető legmodernebb technológiákat felhasználva igyekszünk óvni a környezetünket.
– Egyedülállóak a városi buszaik is, melyek üzemanyagát cukorrépából állítják elő…
– Igen, nemcsak az ország egyetlen cukorgyára van nálunk, hanem a biogázzal működő buszok is. A magyar mérnökök okos emberek: kitalálták, hogy a répaszeletet – ami a cukorrépa feldolgozás melléktermékeként nagy mennyiségben keletkezik – nemcsak a marháknak lehet adni, mint takarmányt, hanem biogáz is előállítható belőle.
A hazai mérnökök fejlesztése révén a répaszeletből előállított biogázzal működik ma a cukorgyár és a kaposvári buszok is.
– Mennyire környezetbarát a biogáz?
– Buszainknak, már majdnem zéró a károsanyag-kibocsátása, sokkal kevesebb, mint a régi, gázolajjal működő autóbuszoké. Habár nemrégiben lecseréltük a teljes járműparkunkat, már készülünk a jövőre. Ennek jegyében idén vásárolunk két elektromos buszt is, 2028-ra pedig az összes városi buszunkat lecseréljük elektromos meghajtásúakra, mellyel megszüntetjük a városi buszok károsanyag-kibocsátását. 
– A városlakók egészségnek a megőrzése mennyire van jelen az önök által meghatározott stratégiában?
– Ez az alapja mindennek – kiemelten foglalkozunk a kaposváriak egészségével. Egy pilot-programot indítottunk, mely azt a cél tűzte ki, hogy 2030-ra Kaposvár legyen az ország legegészségesebb városa. A betegségek nem akkor kezdődnek, amikor kórházba kerülünk, ezért a megelőzésre, egészségügyi szűrésekre helyezzük a hangsúlyt.
A kaposvári tapasztalatokat is felhasználva ez egy országos program egyik fontos kiinduló állomása lenne.
Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy városunk lélekszáma – mint Magyarországé és Európáé is – folyamatosan csökken. Az összes támogatási rendszerünket, a lakás és szociálpolitikánkat, a közoktatási intézményeinket, annak rendeljük alá, hogy többen szülessenek.
Az egészség megőrzése mindent felülír, mert ha ez megvan, akkor születnek majd a gyermekek, gyarapodhat a város. Az egészség adhatja meg a kellő optimizmust, a jövő biztonságát. Ezt nem a koronavírus-járvány miatt mondom, hanem azért, mert az egészség adja meg a boldogság egyik alapját, nekünk pedig azért kell dolgozni, hogy ezt mindenki számára elérhető legyen. Ha egy közösség egészséges és boldog akkor minden nehézséget legyőz.
Tóth Gábor
Navracsics: Magyarország már nem csak összeszerelő üzemekből áll
Simicskó István: Cselekvő hazaszeretetre kell nevelni fiataljainkat
Egyetlen esélyünk a megmaradásra, hogy felvesszük a harcot! – Harrach Péter a Vasárnapnak
Kiemelt képünk forrása Kaposvár MJV
