Minden Isten- és embergyalázó trenddel szemben oltalmazni kell az ember isteni méltóságát

Békefy Lajos református lelkész az interjúban elmondta, hogyan befolyásolta életét a délszláv háború. Felidézte, hogy a háború idején Bácskossuthafalva volt a bázisuk, néhai Kiss Antal esperes parókiája, innen szervezték a rászorulók támogatását. Az írás iránti szenvedélyéről és annak mozgatórugóiról is beszélt az interjúban Békefy: 16 éves korára teszi az Úr iránti elköteleződését, ekkor már „írogatott”, jelentek meg alkalmi jelleggel írásai. „Az írást mindig is szellemi ellensúlyként adta az Úr” – fogalmazott. Mára közel 3200 cikke, tanulmánya, mintegy 3000 hírkommentárja és 25 könyve jelent meg.

Kitért a Hit és Jövő, a Reformpress, majd a Presbiter című lap újraindítására is. 

Az írással kapcsolatban megjegyezte: minden szöveg egy-egy kegyelmi győzelem apró zászlócskája, ráadásul a pozitív, szellemi-lelki egyensúly és a belső-külső egyensúlyteremtés eszköze is.

Az előtte tornyosuló akadályoknak – mondta – soha nem rohant neki egyből, hanem azokat saját lelki növekedésére próbálta fordítani, a rosszat a jóval próbálta legyőzni, vagyis az értelmetlen konfliktusok elől való kitérést nem lelki gyengeségként értelmezte, sokkal inkább a lelki integráltság és az összeszedettség megőrzéseként – vallotta be. 

Írásai közül a világkereszténység eseményeit, folyamatait feldolgozó hírhátterek hiánypótlónak számítanak a magyar sajtóban. Békefy saját elmondása szerint kedveli ezt a műfajt, mert rövid, egytémájú, ráadásul sok információt foglal magában. Szerinte minden írással foglalkozó embernek vannak műfaji korszakai; őt magát – valószínűleg a korából adódóan is – mostanában a bibliai látások, etikai iránytűk és a múlt megfogalmazása foglalkoztatja leginkább.

Az aktuális folyamatokat, amelyek hatással vannak a kereszténységre Európában és az egész világon, úgy látja, mint egy új világkorszak kezdetét. Szerinte a cezúrát a migráció, a világjárvány és a digitalizáció jelenti. Tagadja, hogy ez visszatérés lenne az előző korszakba, ugyanis szerinte új és emberpróbáló, ezzel párhuzamosan a hit válaszait sürgető hatalmas fordulatok előtt áll az egész világ a negyedik ipari-technológiai digitális korszakban.

Európa egy hitbeli, és így egy erkölcsi és értékválságban is van – folytatta. Mint fogalmazott, Isten sosincs válságban, vagyis csupán egy észhez térítő szempillantásra hagyta magára a kontinenst, de azokat sosem hagyja magára, akik Őt hívják.

A hatalmas afrikai és távol-keleti ébredéssel kapcsolatban leszögezte, hogy az nemcsak egy üdvtörténeti harmadik világkorszakot mutat, hanem azon túl a lélek szabadságát, történelemformáló hatásait és az Isten által inspirált nagy lelki ébredést is. A kérdéssel kapcsolatban végül elmondta, hogy a Szentlélek munkálta ébredés világkorszaka jött el a digitális bezártság egyensúlyaként, ami reménykedésre ad okot.

A következőkben reagált arra a felvetésre, hogy a techóriások mintegy világkormányként befolyásolnak gazdasági és politikai folyamatokat, illetve választásokat. Békefy úgy véli, nem egy újfajta totalitárius ideológia született, még annak ellenére sem, hogy kommunista szellemben cenzúráznak. Szerinte sokkal inkább egy új, veszélyes vezetési technika született, ami már szinte démoni megvezetést valósít meg.

Meggyőződése szerint a mesterséges intelligencia és a kibertechnika bizonyos körök világméretű befolyását eredményezte, így komoly esély van rá, hogy a szabadság és a lehetőségek átbillennek egyfajta globális világfalanszterbe, ezzel együtt pedig pusztító anarchiába és manipulált tömegek akarat nélküli rabszolgaságába. A kérdéssel kapcsolatban végül Békefy kijelentette, hogy

a páli értelemben vett szabadság és önkény közti éles határt meg kell őrizni, így tehát erkölcsi határvédelemre lesz szüksége az egész világnak, ami nélkül a jövőkép anarchikus lesz, a digitális agykontroll és manipuláció, illetve a világbörtön alternatívája.

Egyértelmű választ adott arra a kérdésre, hogy van-e helye a kereszténységnek ebben az új világkorszakban. Szerinte nemcsak helye van, hanem Istentől adott rendeltetése is a történelem végéig. Véleménye szerint az új korszakban is védeni kell sajátos hitbeli, lelki fegyvereinkkel a teremtésben Isten keze munkájaként és Lelke leheletében fogant létezésünket, valamint a Krisztus megváltói keresztáldozatával helyreállított, istenképű embert és az ebből kapott emberi méltóságot.

További küldetésnek tekinti azt, hogy minden Isten- és embergyalázó trenddel szemben oltalmazza az ember és az egész emberiség isteni méltóságát. A küldetés világos, de a módszer tekintetében vannak eltérések – mondta. Vannak olyan országok, ahol a digitális kommunikáció eszközei az egyház rendelkezésére állnak a közösségi keresztyén véleményformálásban. Ez a szerencsésebb eset, azonban más országokban az embereknek a puszta túlélésért kell küzdeniük (pl. Nigéria, Kína).

Az egyik legfrissebb jelentés szerint mintegy 340 millió  keresztyén üldözöttként éli meg a hitét, a mártírok száma is több ezer, sok helyen pedig a vallási türelmetlenség genocídiumig fajul. Mindebből következik, hogy az új világkorszakban nagyobb szükség van a világméretű keresztyén imaszolidaritásra, ezzel mintegy tiltakozást kifejezve.

Békefy Lajos végül beszélt az ez évi terveiről is: a pandémiás időszak ellensúlyozásaként a legfontosabb bibliai, református etikai, szociáletikai létezéstechnikákra szeretné felhívni a figyelmet. Szeretné kidolgozni nemcsak a túlélési, hanem a hálásan, megfelelő módon élt élet modelljét is a kibertechnika összefüggésében, ezt követően pedig a szelídség, a tapintat etikáját fejtegetné. A lelkész végül megjegyzi: egy éve még nem gondolta volna, hogy a „Covid-nyomorúság” ellensúlyaként egy imakönyv áll össze, melyet ráadásul a büntetés-végrehajtás is hasznosít – legnagyobb örömére.

Forrás: erdely.ma

Kiemelt képünk forrása: erdely.ma