Mi, a Vasárnap munkatársai sorra kapjuk a szebbnél szebb „istenhozzádokat”, az édesanyákat és az utódokat köszöntő, nemzőszerveinket felemlegető szerelmes leveleket. Eljött az ideje, hogy kicsit kibeszéljük a stresszt – mégis hogyan vagyunk mi ezzel az egésszel, illetve kövessünk-e el harakirit esténként, miután letesszük a pennát?
Éjfél. Pittyeg a telefon. Fél szemet kinyitom, kihúzom a fejem a párnám alól, hogy kis pofont adjak a meglévő alvászavaromnak a mobil kék fényével. Megint elfelejtettem lenémítani estére. Megint egy szívhez szóló szép üzenet: egy Kismariska – tipikusan két ismerőssel, a profilképe helyén szikrázóan csillámló kiscicával – újfent elküldött az anyámba. Jó, jó. De miért ilyenkor? (Kérem, ha tetszik olvasni, legközelebb még 21 óra előtt, rendben?)
No, de hát keresztény portál vagyunk, hitüket aktívan gyakorló munkatársakkal, így aztán bármikor vevők vagyunk némi kis „szembesítésre”. Nem? De. Pittyegjetek! Tehát:
„Nincs kedvetek megdögölni mondjuk? A kormánnyal együtt… könyörgök könyörgve kérlek titeket haljatok meg mind ahányan vagytok… kérlek.”
Ez az üzenet éppen nem a kortárs kritikából szedett gyöngyszem, de az évek alatt úgy hozzánk nőtt, hogy nem volt szívem mást idehozni, meg egyébként tökéletesen jól példázza ez is az üde hétköznapokat. Élő lelkiismereteink legemblematikusabb karakterei természetesen a „mittyűlölköttökk?!” felkiáltással is meglehetős gyakorisággal operálnak.
hirdetésMert hát mit? Ahogy Isten gyűlöli a bűnt, de a bűnöst szereti, úgy a keresztények is – bármily meglepő – igyekeznek élni a megkülönböztetés ezen gyakorlatával, akármekkora képtelenségnek is tűnik ez sokak számára. Tehát,
ha a világban burjánzó elmebajra olykor indulatosan kapjuk fel a fejünket, az pusztán azért van, mert parancsunk van a szeretetre. Az óvó szeretetnek ez a férfias vonása társadalmunkban igen ritka, mondhatni „pusztában kiáltó hang”.
Nem mondom, kell az erős belső kontroll, a belátás, hiszen könnyű elvetni a sulykot, de ahogy a végeken harcoló várvédők sem azért mentek ki a falra, hogy vérre szomjazva, gyűlölettől fűtve embereket mészároljanak, úgy a Vasárnap sem az azon való ötleteléssel tölti minden percét, hogy kin kövessen el karaktergyilkosságot hobbiból. Szent meggyőződésünk, hogy ami mellett feltétlenül állást foglalunk, az az Igazság (ezt az isteni igazságosság miatt írtam nagybetűvel), és ami ellen felszólalunk, az hitünk szerint rövid-, közép-, vagy hosszú távon összeegyeztethetetlen az élettel; egyszerűen forgalommal szembe megy az emberiség üdvösség felé vezető autópályáján.
Szeretteink aggodalmait a gyűlölködésre figyelmünket felhívó, gondosan szedett üzenetek felett pedig ezúton is szeretnénk eloszlatni, hisz mi ezt kaptuk vigaszul:
„Boldogok vagytok, ha gyűlölnek benneteket az emberek, kizárnak körükből és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot, elvetik az Emberfia miatt. Örüljetek azokban a napokban, ha majd ez bekövetkezik, és ujjongjatok, mert nagy jutalomban részesültök a mennyben! Atyáik is így bántak a prófétákkal.”
Varga Gergő Zoltán
Szerzőnk további cikkeit IDE kattintva olvashatja.
Meg fogjuk szerezni a kulturális hatalmat! – Békés Márton a Vasárnapnak
Kiemelt képünk forrása: Guiding Exceptional Parents
