A kereszténység nem egy vallás, hanem maga az élet – Youssef kopt atya a Vasárnapnak

– Kit tartanak első pápának az egyiptomi keresztények?

– A kopt egyház története az első századig nyúlik vissza, Márk apostol alapította. Az alapító a mostani Líbia keleti részén élt, majd később Palesztinába költözött, és akkor hallott a megváltóról, Jézus Krisztusról. Az Apostolok Cselekedeteiben is meg van írva, hogy Márk gyermekként élte meg Jézus korát; később, immár felnőttként, Pál és Péter apostol kiválasztotta, az ő tanítványuk lett.

Márk elkísérte Pált első és harmadik útján, viszont a másodikon nem tartott mesterével, hanem Egyiptom földjére ment, hogy elvigye a koptoknak a keresztény tanítást és elhintse a hit első magjait a Nílus mentén.

Miután Pál apostol mártírhalált halt Rómában, Márk ismét Egyiptomba utazott, hogy megerősítse a koptok Jézus Krisztusba vett hitét. Márk ekkoriban, 45-ben írta meg evangéliumát, ami az első írott evangélium volt. Ezután végig az országban maradt, és megalapította a egyiptomi keresztények egyházát, majd vallási vezetőket nevezett ki a közösségek élére.

Márk apostol a feltámadás napján, 68-ban halt mártírhalált Alexandriában.

Kevesebb mint harminc év alatt Egyiptom összes népe felvette a keresztény hitet. Lassan kétezer éve változások nélkül létezik a Kopt Ortodox Egyház, annak hiearchikus rendszere, melynek legfőbb vezetője a kopt pátriárka – más néven a pápa, aki alatt a püspökök, azután a papok állnak, akik a közösségeket vezetik.

– Az egyház történelme során mik voltak a legfőbb pillérek, melyeknek köszönhetően kétezer év után is erős és nagy lélekszámú a kopt közösség?

– A kopt egyháznak négy főoszlopa van. Az első az alexandriai egyházi teológiai iskola. A második oszlop a szerzetesrendek és a szerzetesek, akik közvetlen kapcsolatot ápolnak az Istennel. A harmadik a mártíromság, hiszen mi, koptok mindannyian vállaljuk a mártírhalált az Urunkért és a hitünkért, a kereszténységért és Jézusért. Ennek legfőbb példája egyházunk alapítója, Márk apostol, aki szintén életét adta a hitéért. Végül a negyedik és a legfontosabb oszlop maga Jézus Krisztus, aki értünk vállalta a kereszthalált, hogy megváltson minket.

Mi, koptok úgy véljük, hogy a keresztény tanítás nem e világi, hanem természetfeletti. A Bibliában minden tanítás benne van. Nekünk nincs mit újragondolni vagy kitalálni. Ezt a tanítást kell követnünk.

Jézus világosan megmondta – aki nem hordja a saját keresztjét, az nem lehet az ő tanítványa. Aki Jézus tanítását követi, az teljes belső harmóniában fog élni.

– A kopt egyházon belül nem volt semmiféle megújulás az idők során?

– A modernizációt Európában máshogyan értelmezik, mint nálunk, keleten. Vannak alappillérek, amin az egyház nem tud és nem is akar változtatni. Vagyis a Szentírást szó szerint követjük, az apostoli tanításokat pedig magunkévá tesszük, és a zsinatok által hozott döntéseket betartjuk. Ez a három dolog a kereszténység alapja; ezeket illetően nem lehet, nem szabad változtatni.

Viszont ha megnézzük, az egyháznak milyen virágzó élete van, látni fogjuk, hogy a kopt kereszténység képes volt megfelelni a változó korok kihívásainak – és mindig stabil hátteret tudott biztosítani a híveinek. A legjobb példa erre a magyarországi kopt egyház!

Húsz éve még nem beszélhettünk közösségről, kopt templom is csak 2004 óta létezik Budapesten. Viszont mi összetartóak vagyunk, mégpedig nemcsak a hétköznapi életben: az egyházunk felé is odaadóak vagyunk. Hitünket megéljük a mindennapjainkban, ezért a kopt társadalom és az egyház között nagyon erős a szövetség.

Az egyház szerves részét képezi a kopt társadalomnak. Élő közösségek vannak minden templomban; a híveknek még most a pandémia idején is mindennapi kapcsolatuk van az egyházzal és egymással.

Az újra megjelenő üldöztetések miatt az elmúlt évtizedekben egyre több kopt keresztény hagyta el szülőföldjét, és alapított közösségeket Amerikában, Kanadában, Ausztráliában és számos európai országban.

Az tapasztalható, hogy a szórványban élő koptok – a hazájuktól való távolság miatt – még erősebb közösségeket alkotnak, mint odahaza!

– Magyarországon mióta vannak jelen a koptok?

– Egyiptomi kopt keresztények a kilencvenes évek eleje óta élnek Magyarországon. Kezdetben csak kis közösségek alakultak, amelyek az évek során III. Shenoda pátriárkától kértek maguknak lelki vezetőt – így választott ki engem az egykori kopt pápa. 2004-ben érkeztem Magyarországra, és akkor vettük meg a mostani templomunkat a református egyháztól. A templomot teljesen fel kellett újítani, illetve át kellett alakítani egyiptomi stílusra. A kopt pápa 2011 augusztus 18-án Magyarországra látogatott, amikor is ünnepélyes keretek között felszentelte és megáldotta a XVIII. kerületi Selmecbánya utcában található Szűz Mária és Szent Mihály arkangyal nevű kopt templomot.

Azóta közösségünk több száz fővel gyarapodott, egyházmegyénk közép-európai püspökséggé növekedett, aminek élén Jovanni atya áll, a székhelye pedig itt van Budapesten. Hozzánk tartozik Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Románia és Szlovákia is.

– A kopt egyházban miként választják ki a lelki vezetőket?

– A koptoknál a papokat civilek közül választják, nem pedig az egyén dönt úgy, hogy Isten szolgálatába szegődik. Ahhoz, hogy valakiből pap legyen, előbb ki kell érdemelnie a társadalom bizalmát és támogatását. Általában olyan embert választanak, aki egy adott közösségben eleve régóta szolgálatot vállal. Ha a kijelölt személy elfogadja a felkérést, akkor a közösség tagjai az egyház felé fordulnak, és levélben kérvényezik a papoktól, hogy fogadják maguk közé az általuk kiválasztott embert. A papság összeül, és ha ők is úgy gondolják, hogy a jelölt alkalmas egy keresztény közösség vezetésére, akkor továbbítják a kérvényt a pátriárka felé. Miután a pátriárka is áldását adta, egy személyes találkozóra hívják el a férfit és annak feleségét is, hogy elbeszélgessenek vele. A pátriárka még egyszer meggyőződik a jelölt alkalmasságáról, majd áldását adja – ezután kerítenek sort a felszentelésére.

– A kopt egyházban milyen szerepet kap a pap felesége?

– Egyházunkban nőtlen férfi nem is lehet pap. Kizárólag családos embert jelölhetnek egy közösség lelki vezetésére. Ugyanis mi úgy véljük, hogy csak az képes egy templom közösségét vezetni, aki már helyt állt családjának fenntartásában.

Keleten abuna-nak vagyis apánknak hívják a papot, mivel úgy tekintenek rá, mint a közösség családfőjére.

Éppen ezért egy kopt papnak először férjnek és apának kell lennie ahhoz, hogy szűkebb környezetében megtapasztalja egy kis család vezetését, majd ezután válhat egy nagy család, vagyis egy egész közösség apjává.

A pap feleségének óriási szerepe van! Először is egy kopt férfi nem válhat pappá, ha a felesége nem egyezik bele, vagy ha nem alkalmas arra, hogy egy egyházi személy felesége legyen. Erről személyesen a pátriárka győződik meg.

Egy közösség szolgálata szent küldetés, amire Isten hív meg – és a Szentlelken keresztül kapjuk meg az áldást, hogy kövessük az apostolok cselekedeteit.

– Ezek szerint kopt egyházi vezetőknek kötelező a házasság?

– Igen, a papság körében feltétel, hogy nős és családapa legyen. Viszont a magasabb rangú egyházi vezetők kizárólag nőtlen, cölibátust fogadott férfiak lehetnek, akik a szerzetesrendek tagjai közül kerülnek kiválasztásra. Vagyis én már biztosan nem lehetek magasabb rangú egyházi vezető, hiszen van feleségem és két lányom is.

– Hogyan lett ön a magyarországi koptok lelki vezetője?

– A Szentlélek áldását apámon láttam meg először, aki szintén pap volt. Kiskorom óta az életem szerves része volt az egyházi közösség és a templom szolgálata. A szolgálat számomra természetessé vált. Felnőtt koromban az orvosi egyetemre jártam, később szívsebészként 10 évig praktizáltam. Ez idő alatt többször is felkértek, hogy álljak egy közösség szolgálatába. Az első két felkérést elutasítottam, és csak a harmadik alkalommal éreztem magam felkészülve arra, hogy papként folytassam az emberek gyógyítását. Feleségem is támogatott ebben; 1993-ban szenteltek pappá, Kairóban. Ezután Szaidában szolgáltam, majd amikor a magyarországi koptok életében is eljött az az idő, hogy papot válasszanak, engem kértek fel erre a megtisztelő feladatra, és a pátriárka áldását adta a küldetésemre.

– Mennyire fontos önöknél a közösségen belüli élet és az egyházi vezetők tisztelete?

– Azt kell megértenie az embereknek, hogy mi Jézus Krisztus üzenete. János evangéliumának tizedik fejezetében a Megváltó világosan megmondja: azért jött, hogy életet adjon nekünk és megváltson minket.

Ebből a tanításból kiindulva

a kereszténység nem egy vallás, hanem maga az élet.

Ha a kereszténységet egy vallás szintjére szállítjuk le, akkor csődöt fog mondani a mi világképünk. Jézus nem vallást alapított, hanem életet adott nekünk. Ő a saját életét áldozta fel, amikor keresztre feszítették, bizonyítva, hogy ő az örök élet kulcsa.

Aki ennek a küldetésnek él és támogatja, szorgalmazza, hogy ez az életfelfogás eljusson az emberekhez, az nagy szeretetben fog részesülni. Ebből adódóan a Szentírást természetesen nemcsak olvasni kell, hanem megélni – a Biblia egy élő írás. Ha az emberek azt látják, hogy a Biblia tanítása szerint élek, akkor hisznek a szavaimnak, szeretni és követni fognak. Így el tudom őket juttatni a megváltásig, a győzelemig. Mindezt egyedül nehéz végigvinni… az ember közösségben sokkal könnyebb úton tud eljutni Istenhez, hiszen a hívek egymás hitét is megerősítik. Ezért a koptoknál a család után a legfontosabb társadalmi csoport a templom közössége.

Kassab Adonis

A kopt keresztényekről bővebben itt olvashatnak

Egyiptomban a törvény előtti egyenjogúságért küzdenek a keresztény nők

Egyiptomban a törvény előtti egyenjogúságért küzdenek a keresztény nők

Egyiptomban a törvény előtti egyenjogúságért küzdenek a keresztény nők

Kiemelt képünk forrása: Vasárnap.hu