Sokféleképpen gondolkodhatunk az Egyesült Államokban az elmúlt napokban történtekről, és ennyire kevés idővel az események után nehéz is tárgyilagos ítéletet hozni. Trump valóban tüzes hangvételű beszédet tartott alig pár perccel azt megelőzően, hogy támogatói megrohamozták a törvényhozás épületét. Elgondolkodtató ugyanakkor az is, hogy a világ legbefolyásosabb államának parlamentjébe, a Capitoliumba, amely elvileg terrorcselekmények és nehézfegyverrel elkövetett támadások ellen is stabilan védve van, ilyen könnyen behatolhattak fegyvertelen tüntetők. De van a történetnek egy még elgondolkodtatóbb szála.
A Facebook vezetője, Mark Zuckerberg ugyanis az eset után jelezte, hogy Donald Trump Facebook-fiókját egészen elnöksége végéig felfüggeszti. A döntést azzal indokolta, hogy nem szeretné, ha az elnök a hátrelévő pár napban a közösségi médián keresztül további károkat okozna, illetve aláásná a békés hatalomátadást. Ezzel a magyarázattal több probléma is van.
Egyrészt a Facebook egy üzleti vállalkozás, és Zuckerberg sokszor érvelt korábban azzal, hogy nem dolga a politikai tartalmak szűrése, megregulázása. Nos, bár az ezzel ellentétes gyakorlatra azért eddig is utaltak jelek,
a mostani döntéssel azonban Zuckerberg egyértelműen rálépett a politikai porondra, és ezzel lerántotta magáról és cégéről a már egyébként is eléggé megtépázott függetlenség leplét.
És hogy miért mondom ezt? Itt érkeztünk el a második problémához. Akárhogyan is végződött Trump elnöksége, a 2017. január 20. és 2021. január 20. közötti időszakban ő az Egyesült Államok elnöke. Nem pénzzel, nem pályázat útján, nem sötét hátsó szobákban szerezte meg ezt a titulust, hanem egy választáson, amelynek az eredményét senki a világon nem vitatta – legalábbis pár nap után, amikor is Hillary Clinton támogatóinak sikerült lecsillapodniuk. Trump elnökségéből tehát majdnem két hét még hátravan.
Az elnöki fiók letiltásával Zuckerberg és a Facebook nemcsak Trump szavazóit, hanem a teljes demokratikus intézményrendszert és az abba vetett hitet köpi le.
hirdetésAzt a hitet, amely Zuckerberg nélkül sem áll túl jól ezekben a hetekben az Egyesült Államokban.
A döntéssel ugyanakkor van egy harmadik probléma is. A cég ugyanis ezzel azt is elismeri, hogy lenézi a felhasználóit. Azt gondolja, hogy nem elég érettek ahhoz, hogy szelektálni tudjanak a hírek és információk között, nem elég felkészültek ahhoz, hogy el tudják dönteni, kinek hisznek, milyen információt fogadnak el igaznak. Sajnos ez a hozzáállás nemcsak a Facebookra, hanem az összes nagyobb techcégre jellemző.
Itt azonban még mindig nincs vége, sőt, véleményem szerint a negyedik probléma a leginkább húsba vágó. A Facebook ugyanis az elnöki fiók letiltásával egy olyan precedenst teremtett, amelyet félő, hogy máshol is alkalmazhat a későbbiekben. Jobboldali lapszerkesztőként már a 2019-es önkormányzati választás előtt is megtapasztaltam, milyen az, amikor „az algoritmusok átállítódnak”, és egyik pillanatról a másikra, minden különösebb (ind)ok nélkül radikálisan – néha közel 50%-kal! – lecsökkennek az egyes posztokhoz kapcsolódó elérésszámok.
Mi történik, ha egyszer csak Mark Zuckerberg úgy dönt, hogy a Vasárnap.hu, a Magyar Nemzet, vagy éppen Orbán Viktor Facebook-oldala az, amely szerinte éppen aláás valamit, amit a zuckerbergi techvilágban nem kellene?
Kiélezett helyzetben egy ilyen lépéssel akár a választás kimenetelét is jócskán befolyásolni lehet. És ne legyenek kétségeink, ezzel éppúgy tisztában vannak Budapesten, mint Washingtonban és a Szilícium-völgyben.
Gyorsan ki kell tehát találni az ellenszert – és egyáltalán, azt, hogy mi is a Facebook jogi szempontból? Egy vállalkozás, egy tartalomszolgáltató, vagy valami más? Amíg ezt nem sikerül tisztázni, addig sajnos ki vagyunk szolgáltatva a cég kényének-kedvének. Ez pedig nagyon kockázatos út.
Kaszab Zoltán
