Idén is újraéled a Diótörő
– Ha karácsony, akkor Diótörő – már több generáció óta. Pontosan mióta játsszák a darabot?
– A Budapest Bábszínház az elmúlt negyven évben minden egyes karácsonykor többször bemutatta Csajkovszkij klasszikusát, a Diótörőt. A világ változik, de a Bábszínházban látható darab több évtizede ugyanaz. Az előadás bábjait Bródy Vera tervezte. Az előző igazgató Meczner János volt az, aki fontosnak tartotta Szőnyi Kató rendezését megőrizni és műsoron tartani.
Novemberben megkezdődtek a felújító próbák, majd decemberben játszottuk az előadásokat; hagyománnyá vált, hogy 24-én és 25-én mindig műsoron legyen. Az évtizedek alatt természetesen rengeteg szerepátvétel volt, tizenhat évvel ezelőtt nekem is a Diótörő volt az egyik első előadásom a Budapest Bábszínházban. Frici szerepét kaptam meg.
– Mi lehet a darab titka?
– Csajkovszkij műve a karácsony elengedhetetlen része, mely önmagában fantasztikus zenei élményt nyújt. A mi bábelőadásunk látványvilága pedig nosztalgikus érzéseket kelt a nézőkben.
A zene és a bábok varázsa nemcsak a közönségnek szerez örömöt, hanem nekünk, a társulatnak is.
A bábtechnikákat illetően is igen különleges és egyedülálló ez az alkotás. Az első felvonásban egy maszkos táncjáték történik, melyben az ünneplésre készülő családot, illetve a főszereplő Marikát látjuk. A második felvonás pedig egy speciális technikával valósul meg – ez a fekete színház, mely úgy működik, hogy fénysíkok vannak megteremtve a színpadon, melyeken kívül nincs más megvilágítás; a bábszínészek fekete tüllös csuklyában, bársonyruhákban mozognak a színpadon. Egy titokszínház az egész, melyben nagyon sokféle bábtechnikát alkalmazunk. Mindez rendkívül nagy szakmai tudást igényel. A Szőnyi Kató által rendezett előadáshoz a bábszínészek virtuozitására van szükség.
És hogy mi a másik titok? Természetesen a karácsony!
Hiszen a karácsonyról szól a Diótörő. Nem könnyű december 24-én és 25-én bemenni dolgozni, ugyanakkor olyan leírhatatlan áhítat lengi be a nézőteret ilyenkor, és annyira hálásak a nézők, hogy az semmi máshoz nem fogható. Egy nagy közös karácsonyunk van ilyenkor, ami óriási élmény.
– A Diótörőn kívül vannak még karácsonyhoz kötődő előadásaik?
– Igen, kettő is. Az egyik a Pettson és Findusz című népszerű mesekönyv utolsó történetéből készült. Ezt az előadást óvodásoknak és családjaiknak ajánljuk. A másik nagy sikerű darabunk a Gengszter nagyi, amely a tíz év körüliek korosztályát célozza meg. A történet itt is karácsonykor ér véget. A két produkció évek óta nagy sikerrel fut –
ezek a történetek az ünnepek közeledtével mindig kapnak valami többletjelentést is.
– A koronavírus-járvány miatt áttértek az online közvetítésre. Hogyan fognak a bábdarabok megjelenni az ünnepi műsorsávban?
– Létrehoztuk a Bábfilmszínház szolgáltatásunkat, ahol felvételről streameljük a futó előadásainkat. Ezt a döntést több okból is meg kellett hoznunk, az egyik legfontosabb természetesen az egészségünk védelme. A másik, hogy a felvételről való sugárzáskor képben és hangban is garantáltan a legjobb minőséget tudjuk nyújtani a nézőknek. Az előadásokat hat kamerával rögzítettük, és megpróbáltuk a színházi és a filmes élményt kombinálni a Budapest Bábszínház színpadán. 
Kísérletezünk, sok közelit alkalmazunk, szóval nagyon szépek a felvételek, amiért nézőink is hálásak. Egészen különleges élményt tudunk nyújtani az egész családnak.
Egyelőre csak hétvégén sugárzunk bábelőadásokat, de a két ünnep között naponta lesznek online előadásaink. Folyamatosan bővítjük a repertoárt, és egy új darab online bemutatójára is készülünk! Ez a Kisrigók című előadásunk lesz, amelyet idén karácsonyi ajándékként nyújtunk át a nézőinknek, amellett, hogy hozzáférhetővé tesszük a klasszikus nagy kedvenceket is.
– A Kisrigók egy magyar mese átirata? – Igen. Paulon Viktória története nem karácsonyi darab – ugyanakkor a szeretetről és a családról szól, ezért időzítettük a premierjét mégis az ünnepi időszakra. A bábelőadás egy örökbefogadás történetét beszéli el, különlegessége, hogy megtörtént eseményen alapszik. Egy házaspár örökbe fogad három testvért, akik korábban más-más nevelőszülőknél, illetve intézetekben cseperedtek. Az írónő és férje egyesítette a családot. Ebből az igaz történetből született meg a Kisrigók, amelyet a bábszínház színpadára adaptáltunk.
Tóth Gábor
Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásaink:
A technokrata világ megöli a lelket! – Gulyás László hagyományőrző-mesemondó a Vasárnapnak
Kiemelt képünk forrása: Budapest Bábszínház
