Koltay Erika néprajzkutatóval, a Néprajzi Múzeum munkatársával beszélgettünk egy alig ismert népszokásról, a bábos betlehemezésről. Interjúnkban archív felvételeken tekintheti meg, hogyan néztek ki ezek a nem mindennapi bábtáncoltatások.
– Sokak előtt ismert a betlehemezés szokása, ám az kevésbé köztudott, hogy egyes településeken volt bábtáncoltatás is karácsonykor. Mit tudunk a szokás eredetéről?
– A betlehemezés a templomokban zajlott a középkorban, majd onnan fokozatosan alakult át a nép vallásos hagyományának részévé. Széles körben ismert az a történet, miszerint az első betlehemet Assisi Szent Ferenc 1223-ban élő figurákkal, természetes környezetben állította a greccio-i erdőben. Nyilván ez az esemény új irányzatot is teremtett a betlehemek megformálásában.
Betlehemezés 1942-ben (Forrás: Fortepan.hu)
A bábtáncoltató, és az élőalakos betlehemezésnek a történetiségét nem lehet szétválasztani, mert erre vonatkozóan nincsenek pontos adataink. Annyi bizonyos, hogy nagyon régóta, egymás mellett élő szokásokról van szó.
– Azokon a településeken, ahol élőszereplős betlehem volt, nem volt bábos?
– Ezt így nem lehet kijelenteni, ugyanis a bábtáncoltató betlehemezésben is élő betlehemezéssel egybekötött cselekmények jelentek meg. Mivel a betlehemezés mindig egy énekes, dramatikus játék, ezért a bábok mozgatása se némán történt. A pásztorok és bizonyos élőszereplők a bábelőadás alatt is karácsonyi dalokat énekeltek.
Nemcsak a betlehemet vivők és a bábot mozgató személyek mentek be a házakhoz, hanem számos más, beöltözött alak is. Hogy pontosan ki az, aki bekopogott a házakban, az tájegységenként változott. Leggyakrabban a pásztorok, de volt ahol az angyal, vagy éppen egy katona alakjában kezdték meg a köszöntéseket.
hirdetés
Bábtáncoltató betlehem. Szatmárcseke, 1930-as évek (Forrás: Néprajzi Múzeum)
– Hol ismert leginkább a bábtáncoltató betlehemezés?
– Elsősorban a Balaton környékén, a Felső-Tisza vidékén, valamint Esztergom környékén. A bábtáncoltató betlehemezés nemcsak a mi nyelvterületünkön, hanem a németeknél, a lengyeleknél, az oroszoknál és az ukránoknál is ismert.
– Hogyan néznek ki ezek a bábok?
– Ezek nem olyan szépen kidolgozott figurák, mint amilyeneket a bábszínházakban láthatunk… Többnyire csak összeeszkábált alakokról van szó. A bábos betlehemek állandó szereplői voltak: Heródes, a halál, a juhász, illetve a harangozó. A kölcsei betlehemezésnél van egy civil figura is, Hassel Jóska! A balatonberényi betlehemezésnél a pásztorok mellett megjelentek a napkeleti bölcsek, az angyalok, az ördög és a kéményseprő is.
Fontos megemlíteni az úgynevezett „bábszínpadot”, amely magát a betlehemet adta. Ennek alakja a magyar nyelvterületen általában templom alakú. Ritkábban megjelentek barlangot, jászolt, vagy istállót megjelenítő kis építmények is.
A Néprajzi Múzeum gyűjteményében több ilyen bábtáncoltató betlehemező szekrényke található. Van bennük jászol Kisjézussal, valamint Szűz Mária, Szent József, pásztorok stb. Múzeumunk online adattárában meg is tekinthetőek.
Heródes Kölcse, 1967 (Forrás: Néprajzi Múzeum)
– Hogyan zajlott egy ilyen bábtáncoltatás?
– Az előadások első jelenetében általában a pásztorok jelentek meg, és ők adták elő a születéstörténet egy részét mint élőszereplők. A balatonberényi bábtáncoltatásnál, a második jelenetben, megjelentek az angyalok bábjai; akkor a pásztorok elénekelték a Mennyből az angyalt. A harmadik jelenetben többnyire valamilyen verekedést imitáltak a bábokkal. Volt, ahol az ördög és a kéményseprő verekedett össze. A már említett kölcsei betlehemezés utolsó jeleneténél pedig maga a halál viszi el Heródest – és megbünteti a kegyetlenkedéséért.
– Lehet tudni, hogy a bábos betlehemezést pontosan mikor tartották?
– A betlehemes csoportokra jellemző volt, hogy advent idején kezdték el megtanulni a szövegeket, énekeket. Nem lehetett azonban akárki a betlehemes csapat tagja! Csak példamutató életet élő fiatal legény, aki az adventi időszakban nem káromkodott – és még a kocsmába sem járt!
A betlehemezés általában a karácsonyt megelőző napon – szenteste – történt, de arra is volt példa, hogy még karácsony napján is folyamatosan járták a falvakat a betlehemező csoportok. Ismerünk olyan falvakat, ahonnan a betlehemes csoportok más településekre is elmentek. Mivel adománygyűjtő szokás volt a betlehemezés, a köszöntésért, a szép játékért és énekért pénzadományt vagy élelmiszert kaptak a csoport tagjai.
A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő népszokás. Az ünnep után ezeket a betlehemeket becsomagolták, elrakták, általában fel a padlásra, majd a következő évben újra elővették, felújították, hogy karácsonykor ismét ezekkel járják a házakat.
Tóth Gábor
A hazai karácsonyfadíszek sikertörténete – egy legendás mester a Vasárnapnak
Kiemelt képünk forrása Fortapan.hu
