Budapest elveszett tetődíszei V.
Mai első épületem, a Király Bazár a Ferenciek tere mellett, a Károlyi utcában található, szemben az Egyetemi könyvtárral. A bécsi szecessziós stílusban épült bérpalotát Kármán Géza és Ullmann Gyula tervei alapján emelték. Nyugodtan mondhatom, hogy a háztömbnyi épület középső traktusának szecessziós toronydíszei párjukat ritkítják Budapesten. A szakemberek 1902 tavaszára készültek el az impozáns, háromemeletes, három utcára néző épülettel, melynek megnyitó ünnepségére magát a császárt, Ferenc Józsefet is meghívták – így kapta az épület a Király Bazár elnevezést. Az épület földszintjén elegáns üzletek sora, az első szinten irodák (sokáig itt működött a Nyugat szerkesztősége), míg az emeleten luxuslakások kaptak helyet. Gazdagon díszített tetőzete a második világháborúnak esett áldozatul.
A Szervita téren található számos gyönyörű épület közül talán a Török bankház épülete áll a szívemhez legközelebb. A tervezésre kiírt pályázatot ugyan Kármán Géza és Ullmann Gyula nyerte meg, végül mégis a második helyezett Böhm Henrik–Hegedűs Ármin páros tervei alapján építették fel a reprezentatív bank- és lakóépületet. A négyemeletes, szecessziós épület felső oromzatán Róth Miksa hatalmas – Budapesten a legnagyobb – mozaikkompozíciója található. A középen látható Szűz Mária-ábrázolás miatt csak „Patrona Hungariaeként” emlegetett homlokzatdíszen a magyar történelem nagyjainak – Kossuthnak, Széchenyinek és Rákóczinak – alakjai is megtalálhatók. A mozaik fölött egykor Atlasz és egy bibliai emberpár allegorikus bronzszobrai tartottak egy éjszaka is kivilágítható földgömböt. Az üveggömböt és az azt tartó szoborcsoportot még 1939-ben távolították el, feltehetően állékonysági problémák miatt. 
A Baross utca és a József körút találkozásában nyíló 32-esek terének jellegzetes, eklektikus stílusú bérpalotájáról keveset tudunk. Az épületet feltehetően a körút kiépítése idején, az 1890-es években emelték. Két kisebb és egy középső – nagyobb – kupolája miatt a köznyelv csak pesti „cifra palotának” hívta. Fényképek tanúsága szerint Budapest ostromát szinte teljes épségben úszta meg (minden tetődísze megmaradt), azonban az 1956-os forradalom idején a jobb oldali sarokkupola bombatalálatot kapott. Ahelyett, hogy visszaépítették volna a kupolát a felújítás során – máig érthetetlen módon – minden tetődíszétől megfosztották.
A mai Városháza park mellett, a Károly körúton található a Freiberger Sámuel kereskedő, építési vállalkozó beruházásában megépült négyszintes eklektikus stílusú épület. A bérpalota 1894-re készült el Örömy József tervei szerint; városképet meghatározó, hagyma alakú sarokkupolája már a második világháború előtt, 1935-ben elbontásra került – statikai okok miatt. 
Mai cikkem utolsó gyöngyszeme a volt MFTR (Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási Rt.) székháza a Vigadó tér sarkán. A szecessziós jegyekben gazdag épület – a már említett Király Bazárt is jegyző – Kármán Géza és Ullmann Gyula közös terve alapján készült el 1913-ra. A dunai látkép egyik legimpozánsabb, vörösrézből készült szecessziós sarokkupolája éveken keresztül fényesen ragyogott. A második világháborúban a dunai szállodákat ért angolszász légitámadás során több láncos légibomba is eltalálta, ennek következtében az egész tetőzet megsemmisült. Visszaépítése a háborút követően szóba sem jöhetett. 
A cikksorozat a következő héten folytatódik!
Fecske Gábor László
A szerző további írásai itt olvashatók
Kiemelt képünkön a Király-bazár szecessziós tetőzete látható. Forrás: skyscraperscity.com
