FRISSÍTVE – „Kárpátalján polgárháborús helyzetet alakított ki az ukrán hatalom”– tiltakoznak a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselői
Mint írták, november 30-án az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) fegyveres kommandósai rontottak rá a kárpátaljai magyar szervezetekre: a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházára, illetve Brenzovics László, a KMKSZ elnöke ungvári lakására.
A felfegyverzett belügyi tisztviselők érvényes házkutatási paranccsal rendelkeztek, amelyet Ukrajna egy távoli megyéjében, Zaporizsjában állítottak ki november 23-án és szeparatizmus vádja alapján végezték a fegyveres akciót.
A képviselők rámutattak: a hétfői durva események annak az elfogadhatatlan folyamatnak a részét jelentik, melynek során az ukrán kormányzat már évek óta lábbal tiporja a nemzeti kisebbségi jogokat.
Felhívták a figyelmet, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a magyar kormány előzőleg már az oktatási törvénnyel és a nyelvtörvénnyel kapcsolatban is tiltakozott, és előre jelezte, hogy azok a jogsértések, melyeket a nemzeti kisebbségek különböző hatóságoktól elszenvednek, durva következményekkel járhatnak. A fegyveres lerohanás mindezen atrocitások folytatása – vélekedtek.
A képviselők szerint a támadás politikai indíttatású, célja a megfélemlítés és nyomásgyakorlás volt. Az összehangolt, rajtaütésszerű akció a magyar kisebbség legitim szervezetei ellen – tették hozzá – a sztálini totalitárius rendszer módszereit idézik, ami megengedhetetlen egy jogállamban.
„Az Európai Unió társult országában, mely számtalanszor hangoztatta az európai uniós és NATO-integrációs szándékát, elfogadhatatlan, hogy ilyen esetek megtörténjenek, ezért kezdeményezzük az Európai Parlamentben, hogy tűzzék a decemberi plenáris ülés napirendjére ennek a példátlan jogsértésnek az ügyét”
– húzták alá közleményükben a képviselők.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő: határozott állásfoglalásra és szankciók kilátásba helyezésére van szükség
Elfogadhatatlan a politikai nyomásgyakorlás és a kárpátaljai magyar közösség, valamint a vezetőivel szembeni atrocitás Ukrajna részéről, ezért határozott állásfoglalásra és szankciók kilátásba helyezésére van szükség – jelentette ki Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő Brüsszelben, magyar újságíróknak nyilatkozva.
A kárpátaljai magyar EP-képviselő hangsúlyozta, a politikai nyomásgyakorlás és az atrocitások eszközeinek használata megengedhetetlen egy Európai Unióba igyekvő társult ország részéről, ezért a Fidesz-KDNP EP-delegációja úgy gondolja, hogy úgy az Európai Parlamentnek, mint az unió egészének foglalkoznia kell a problémával, „hiszen már számtalanszor szőnyeg alá söpörték a kárpátaljai magyarokat ért jogsértéseket”.
A delegáció véleménye szerint az Európai Parlamentnek plenáris ülése témái közé kell emelnie a kérdést, ugyanis egy EP-vita a legjobb eszköz ahhoz, hogy a nemzetközi napirenden is megjelenjen a probléma – közölte.
Bocskor Andrea arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a nyomásgyakorlás, mind az atrocitások egy 2017-ben kezdődött folyamat részei, amely törvényi szintű jogszűkítések révén oda vezettek, hogy az ukrán hatóságok már a belügyi szerveket is bevetik a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megfélemlítése és ellehetetlenítése céljából.
Törvényi szinten korlátozzák a kisebbségi jogokat, médiakampány fest ellenséges képet a kárpátaljai magyar közösségről olyan negatív folyamatot indítva el, amelynek eredményeképpen többször fordult elő, hogy ukrán nacionalisták megfélemlítő felvonulást tartottak a régióban, vagy videóüzeneteket tettek közzé a világhálón – emlékeztetett.
A képviselő kijelentette: Ukrajna mind az EU társulási egyezmény végrehajtása során, mind számos más nemzetközi kötelezettsége részeként önként vállalta a kisebbségi jogok védelmének tiszteletben tartását, valamint azt, hogy a területén élő kisebbségek számára ugyanazokat a jogokat és szabadságokat biztosítja, amelyekkel az ukrán nemzeti többség bír. Alkotmányában és az 1992-es nemzetiségi törvényében is rögzítette, hogy minden nemzeti kisebbség kultúrájának és identitásának megőrzését az ukrán állam szavatolja
– emlékeztetett.
Határozott felszólításra és szankciók kilátásba helyezésére van szükség, hogy Ukrajna végre komolyan vegye a kisebbségi jogok európai elvekhez és elvárásokhoz való tartozását – jelentette ki nyilatkozatában Bocskor Andrea.
(MTI)
Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásaink:
Kiemelt képünkön a beregszászi egykori Törvényház, jelenlegi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épülete látható. Forrás: Vasárnap.hu/Prófusz József
