Húazannyát, mindjárt itt a karácsony! – pedig még nem
Ősz: van akinek egy, nekem kettő. De szerintem mindenkinek két részre szakad ez a csodaszámba menő évszak, csak épp’ nem számol vele a forintra váltott idők korában.
Ősz a javából, amikor még érik a paradicsom, amit hahotázva szippantgatnak töpörtyűvé a poloskák (mielőtt téli nyughelyükre vonulnának a lakásunkban).
Ősz a szüret ideje, borvidékeken a cefreszagé meg az éber szondájú rendőröké.
Ősz a tavaly tönkrement átmeneti cipők, kabátok szemrevételezésének ideje is – kéne már új… Most még nem kell, még meleg van. Odázunk.
A gyereket sem csak augusztusban stafírungoljuk az iskolára, ősz derekán derül csak ki igazán, mit ne vegyünk magunknak, mert neki kell. Ő még mindig a legfontosabb, bár már bőven huszonéves. És közben lassan aranyba borulnak a fák, mélyebb kék lesz a tiszta égbolt és kicsit drapposabb a telihold.
Aztán egyszer csak megjelenik estvére az Orion csillagkép – te jó ég, közeleg a tél? Közeleg. Napközben még nem érezzük a simogató tizen-huszonfokos időben, ám az este már csíp, már kabátos. Már csak egy ablakot hagyunk nyitva éjszakára, később azt is csak bukóra. Lassan elmúlik az egyik ősz.
De.
Jön az advent adventje! Húazannyát, mindjárt itt a karácsony! – pedig még nem. Ám egyszeriben nekikezdünk nagyon várni a rávezető időszakot.
Kábé úgy várjuk, mint leszállópálya fényeit a ködben tévelygő utasszállító (benne a chicagói családdal, akik otthon felejtették Kevint).
Ez még hivatalosan nem az advent, néhány hetet várakoztat bennünket november 29., ám addigra vissza kell puhulnia a méz- és kardamomillatú puszedlinek; minimum három hét. A piros-zöld lézerpöttyöket vetítő bigyónak is meg kell érkeznie a webshopból, hiszen tavaly nagyon feldobta az egész ház adventi hangulatát. Még a legstikkesebb szomszéd is ellágyult tőle. Nem hátrálhatunk meg attól, hogy az ilyesfajta elektronikai holmikat kínai barátaink egynyárira tervezik, pedig nem paprikapalánta.
A mostani késő ősz, az adventre való készülődés némi szervezési bonyodalmakat is fialt. A baráti összeborulásoknak igencsak keresztbe tesz az este nyolckor üres utcákat követelő rendelet. Megoldjuk. Csak kihúzzuk valahogy hajnal ötig. Másként nem megy. Másként nem gyújthatjuk meg éjfélkor közösen az első gyertyát az adventi koszorún.
Azon a bizonyos vasárnapon, amikor véget ér az adventváró ősz. A másik ősz.
A szerző további írásai itt érhetők el
