Továbbra is kérdéses Merkel utódlása

A CDU-n belüli megosztottságot mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Merkel utódlása körül gyakorlatilag azóta tart a huzavona, mióta a kancellár asszony bejelentette: 2021-ben biztosan nem indul újra a tisztségért. A párt már az ezt követő első elnökválasztáson eldönthette volna, kit szán utódjának, azonban azzal, hogy Merkel favoritját, Annegret Kramp-Karrenbauert csak szűk többséggel választották meg a CDU első emberévé, úgy döntöttek, ezt a kérdést inkább leveszik a napirendről. Aztán nem történt semmi, egészen mostanáig.

December 4-én legalább abból a szempontból eljöhetett volna az igazság pillanata, hogy kiderüljön: ki követi a reményeket beváltani nem tudó Kramp-Karrenbauert. Végül ezt a döntést is a jövő évre halasztották.

A hivatalos indoklás szerint a koronavírus-járvány nem teszi lehetővé, hogy az 1001 küldött személyesen szavazhasson. Ez igaz is, de az érvelés ott bicsaklik meg, hogy több német párt is online tartotta meg tisztújító kongresszusát, az eredményeket mégsem vonta kétségbe senki. Jól látható tehát, hogy a háttérben ennél komolyabb indokok húzódnak meg. Merkel – miután rájött, hogy Kramp-Karrenbauer támogatása hibának bizonyult – új favoritot talált magának az észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Armin Laschet személyében. Ugyanakkor nem ő az egyedüli jelölt az elnöki posztra. A Bundestag külügyi bizottságának elnöke, Norbert Röttgen mellett ugyanis újra pályázik a tisztségre az a Friedrich Merz, aki 2018-ban megszorongatta Kramp-Karrenbauert.

Merz esélyei jobbak, mint valaha, hiszen belső CDU-s mérések szerint ha most lenne az elnökválasztás, 45%-ot szerezne, szemben Laschet 24%-ával. Merkel ugyanakkor mindenképpen el akarja kerülni, hogy Merz a CDU elnöke legyen.

Az üzleti életbe visszavonult korábbi frakcióvezető ugyanis többször és nyíltan bírálta Angela Merkel politikáját – az ő győzelme esetén tehát a kancellár visszavonulása sokkal ellentmondásosabb lenne, mintha egyik feltétlen híve lenne a párt elnöke. Merz ráadásul karakteresebb CDU-t, a párt megújítását és a jelenleginél nemzetibb politikát ígér, ami vörös posztó Merkel szemében.

A kongresszus elhalasztásáról szóló döntéssel pedig a Merkel-Laschet duó időt nyer.

Laschet ugyanis abban bízik, hogy ha jól kezeli a koronavírus-járványt, az növelheti párton belüli népszerűségét. Látva ugyanakkor a pandémia németországi alakulását, kockázatosnak tűnik erre apellálni. Ráadásul a halasztással az alapszervezetek is elégedetlenek – már 5 tartományi szervezet is jelezte, hogy elfogathatatlannak tartja a döntést. Az „időt nyerés” politikája tehát könnyen vissza is üthet. És nem csak a párton belüli viszonyokat illetően.

Ugyanis már csak 10 hónap van hátra a parlamenti választásokig, és még mindig teljesen bizonytalan, hogy kivel indul harcba az ország legnagyobb pártja, amely vélhetően a következő kancellárt is adhatná.

Nehezen értjük meg innen Budapestről, hogyan engedheti meg ezt magának a CDU. Már csak azért is, mert az elnök megválasztásával nem feltétlenül jár együtt a kancellárjelölt kiválasztása, hiszen a bajor testvérpárt, a CSU elnöke is az esélyes jelöltek között van. Pedig – ahogyan már több cikkben is megírtuk – magyar szempontból sem mindegy, hogy ki lesz Németország következő kancellárja. És bár sok a vitás kérdés, a magyar kormány számára egyértelműen egy jobboldali kancellár lenne az érdek, szemben egy szociáldemokrata, vagy éppen zöld vezetővel.

Törőcsik Zsolt