November 4.-e a 20. századi magyar történelem egyik legfájóbb gyásznapja. 64 évvel ezelőtt ezen a napon szállták meg a szovjet csapatok Magyarországot és megkezdődött a Kádár János által vezetett diktatúra megtorlósorozata.
Amikor a Nagy Imre-kormány kinyilvánította az ország függetlenségét és kezdeményezte kilépését a Varsói Szerződésből, akkor a hruscsovi szovjet politika eldöntötte, hogy fegyveres erővel beavatkozik a magyarországi eseményekbe.
November 3-án a szovjetek „tárgyalás” címén kelepcébe csalták a magyar katonai vezetést, Maléter Pált a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterét a tököli szovjet katonai főparancsnokságon letartoztatták.
Kossuth címer a vérzivatarban (Forrás: Fortepan.hu)
1956. november 4.-én, hajnali 4-kor nagyerejű és átfogó támadás indult meg Magyarország ellen. Egy óra múlva az ungvári rádió által leadott közleménye szerint – a szovjetek által támogatott – Kádár János vezetésével megalakításra került Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány.
Nem sokkal később hangzott el Nagy Imre miniszterelnök budapesti megrázó rádióbeszéde, mely számos más nyelven is sugárzásra került.
„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”
hirdetésNagy Imre a jugoszláv, Mindszenty József hercegprímás az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségére menekült. Bibó István, a Nagy Imre-kormány képviselője egyedüliként az Országházban maradt, és a szovjetek részére átadott kiáltványban kinyilvánította, hogy Magyarországnak és a Nagy Imre kormánynak nincs szándéka Szovjetunió-ellenes politikát folytatni.
A hazánkat érő szovjet katonai támadás tényébe a magyar lakosság nem nyugodott bele, a szabadságharcosok felvették a harcot a világ akkor legerősebb szárazföldi hadserege ellen. Embert próbáló módon álltak ki a független Magyarország mellett. Budapesten komoly tűzharcok alakultak ki a Széna téren, a Corvin köznél, Soroksár és Pesterzsébet pillanatok alatt háborús övezetté vált.
Nem csak Budapesten, hanem más városokban is fegyvert fogtak a szovjet megszállókkal szemben.
A szovjet harckocsik bevonulását és a forradalmárok elkeseredett harcát a világ felháborodva, tétlenül szemlélte. A független Magyarország fegyveres és diplomáciai segítségnyújtás nélkül maradt. A nyugatra menekülő közel kétszázezer magyart Nyugat-Európa, Észak-Amerika és Ausztrália fogadta be.
November 4-e után megkezdődött a forradalom és szabadságharc utáni megtorlás és a kommunista hatalom restaurációja.
Azokban a napokban megismerték a szabadságot, idegenek ölelték meg egymást, szerelmek születtek…
