Román ünnepség az úzvölgyi katonatemetőben
Mihai Tîrnoveanu, a szervező egyesület elnöke beszédében azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) el akarja távolíttatni a temetőből a tavaly felállított román betonkereszteket és ortodox emlékművet. Szerinte ezt nem szabad engedni. Kijelentésére a tömeg „Nem, nem, soha!” felkiáltással válaszolt. A szónok arra kérte a környékbeli román falvak lakóit, hogy álljanak őrt a temető mellett, és azonnal jelezzék, ha gyanús mozgást látnak a román keresztek körül. Ha ezt megteszik „tízezer román lesz itt” azonnal – tette hozzá.
Ahogy a korábbi rendezvényeken, ezúttal is egyenként felolvasták a szerintük ott nyugvó közel 150 román katona nevét. A tömeg valamennyi katona nevére jelennel válaszolt. Az ünnepség a román emlékmű megkoszorúzásával zárult. A korábbi megemlékezéshez hasonlóan Úzvölgye Fiai kitüntetésben részesítették azokat a gyermekeket, akik folklórműsort adtak elő a temetőben.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke egy nappal korábban közölte: levélben kérte a Bákó megyei önkormányzat elnökét, hogy a járványhelyzet miatt ne engedélyezzenek semmilyen úzvölgyi tömegrendezvényt. Nicolae Ciuca védelmi miniszter bejelentésére hivatkozott, aki szerint a hadsereg napját csak nagyon szűk körű rendezvényeken ünneplik meg, a járványügyi előírások szigorú betartásával.
A Bákó megyei Darmanesti önkormányzata román-magyar konfliktust idézett elő azzal, hogy 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Egy évvel ezelőtt a román hadsereg napján kitüntetéseket adtak át a temetőfoglalóknak.
A mára elnéptelenedett Úzvölgye település, a területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása, illetve a katonatemetőben tavaly létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon. Ezek közül egyben született eddig jogerős ítélet: október elején a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerősen elutasította Darmanesti város arra irányuló keresetét, hogy érvénytelenítsék az úzvölgyi katonatemetőt Csíkszentmárton közvagyonává nyilvánító önkormányzati határozatot.
A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) tavaly június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a neveit a vasárnapi megemlékezésen is felolvasták. A román tárca szerint a temetőben 11 román katona nyugszik.
A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka azonban tavaly olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint a románnak tekintett katonák közül is öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról megállapította, hogy az orosz hadsereg szolgálatában állt.
(MTI)
Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok 2019. június 6-án. MTI/Veres Nándor
