„Erdélyben való megmaradásunk záloga fiataljaink képzése”

– Hogyan jött létre a Collegium Varadinum?

– Néhány éve mint nagyváradi fiatal egyetemisták és tanárok kitaláltuk, hogy hozzunk létre váradi székhellyel egy tehetséggondozó központot. Azt láttuk ugyanis, hogy városunkban nincs tehetséggondozás, senki nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Napjainkra egyre inkább eltömegesedett a felsőoktatás. Úgy gondolom, hogy Erdélyben, a szülőföldünkön való megmaradásunk, boldogulásunk záloga fiataljaink képzésében és munkaerőpiaci elhelyezkedésükben rejlik. Nincs jobb befektetés a tehetséges és ambiciózus fiatalok támogatásánál. Ezért hívtuk életre a Collegium Varadinum tehetséggondozó és támogató szakkollégiumot.

– Hogyan zajlik a tehetséggondozás a gyakorlatban?

– Az intézmény célja, hogy az egyetemi és középiskolai oktatást kiegészítve többletlehetőséget és tudást biztosítson a Bihar megyei magyar diákok számára. Interdiszciplináris szakkollégiumunk a szakmai és önképzéseken túl mentorprogrammal, tanulmányutakkal, ösztöndíjakkal, valamint számos színes programmal várja az érdeklődő diákokat. Széles körű programkínálatunk révén kollégistáink bekapcsolódhatnak szakmai műhelyeink tevékenységébe, megalapozva munkaerőpiaci felkészültségüket és versenyképességüket. Célunk, hogy piacképes tudást adjunk a szakkollégisták kezébe, ezért olyan képességek és készségek fejlesztésére törekszünk, amelyeket az egyetemen nem vagy nem a kellő részletességgel oktatnak. A hazai és a nemzetközi programokba való bekapcsolódás révén kollégistáink bővíthetik kapcsolati hálójukat, és már egyetemi éveik során megalapozhatják szakmai előmenetelüket. Feladataink ellátása során a nagyváradi magyar felsőoktatás minőségének javulásához is hozzá szeretnénk járulni.

– Hány magyar egyetemista jár Nagyváradra?

–  A partiumi magyarság egy része Kolozsvárra, másik fele Nagyváradra jelentkezik egyetemre. A 2000-2500 magyar egyetemistából durván 800-an a Partiumi Keresztény Egyetemre járnak, és körülbelül 1500 fő választja a Nagyváradi Egyetemet. Utóbbiba 15-16 000 román egyetemista is jár. Fontos számunkra, hogy ne engedjük el a kezét azoknak a magyar fiataloknak, akik a Nagyváradi Egyetem valamely román nyelvű szakára jelentkeznek, ne adjunk teret az asszimilációnak, hanem járuljunk hozzá a fejlődésükhöz. Ez számukra lehetőség, számunkra pedig egyfajta garancia, hogy itthon képzelik el a jövőjüket.

– Akkor a szimpla tehetséggondozáson túl meghúzódik egy még nemesebb cél is, ha jól értem.

– Valóban, hisz itt, Erdélyben, kisebbségi létben megmaradásunk másik záloga a „többet, jobbat, minőségibbet – magyarként, itthon” hozzáállás. A Collegium Varadinum ehhez tud nagymértékben hozzájárulni. Nem tömegoktatásról van tehát szó. Mi olyan képességeket, készségeket szeretnénk fejleszteni, melyeket az eltömegesedett felsőoktatási intézményekben már nem tudnak garantálni. Jól látható, hogy egyes szakokon valóságos „diplomagyárak” működnek.

Hatalmas lehetőség ez a fiatalok számára, hisz támaszaik leszünk, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy kibontakoztassák a tehetségüket – összekapcsoljuk őket a piaci szereplőkkel, vállalkozókkal. Ránk és egymásra is számíthatnak.

– Miért szólítják meg a középiskolás korosztályt is?

– Esélyes, hogy ha már a középiskolában megismernek minket, és kialakul egy kapcsolat közöttünk, akkor nem Debrecenbe vagy Kolozsvárra, hanem ide jönnek továbbtanulni. Nagyvárad mint egyetemi központ motorja a partiumi régióknak, tehát egyfajta multiplikátor hatása is van a szakkollégiumnak.

– Kik jelentkezhetnek a Collegium Varadinum programjaira, mik a kritériumok?

– Egyetemisták esetében azok, akik nagyváradi egyetemre iratkoztak be – függetlenül attól, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem vagy a Nagyváradi Egyetem hallgatói. Középiskolások esetében pedig elsősorban a nagyváradi és a Bihar megyei diákokat várjuk. Mindenkit arra buzdítok, hogy jelentkezzen, hiszen egy olyan értékközösség tagja lehet, amely nagy motiváló erővel rendelkezik. És emellett természetesen még jól is érezhetik magukat a diákok.

Részesei lehetnek egy olyan egyetemen felüli elitképzésnek, amely segít számukra elhelyezkedni, illetve megtalálni a helyüket a világban.

A szakkollégiumi felvételizőket egy szakmai bizottság bírálja el. Évente 30 kollégista nyerhet felvételt. Junior programunk keretében pedig a Partiumban élő és tanuló több ezer diák közül a fiatal és tehetséges középiskolásokat is be kívánjuk vonni programjainkba, melyekben évente 80-100 diák képzéséhez szeretnénk hozzájárulni.

– Milyen szakterületek iránt érdeklődő diákok jelentkezhetnek?

– A Collegium alapvetően interdiszciplináris, de elsősorban arra törekszünk, hogy társadalomtudományos jelleget öltsön a kezdeményezésünk. Ám az is nagyon fontos, hogy azokra a hallgatókra is odafigyeljünk, akik különböző műszaki területeken tanulnak, mert számos olyan ügyes fiatal egyetemista van, aki valamilyen mérnökképzésen vesz részt. De mindenkinek segítünk!

– Ön is szakkollégista volt. Milyen élményeket hozott magával?

– Szakkollégistának lenni életre szóló élmény! 2013-2016 között voltam a Collegium Talentum ösztöndíjas szakkollégista hallgatója, amit határon túli magyaroknak szántak. Ennek révén egy olyan Kárpát-medencei hálónak lehettem és lehetek tagja, mely máig aktív. Ma is ápoljuk az ott kialakult szakmai és baráti kapcsolatokat.

A kisebbségi létnek sok hátránya van, de számos előnye is lehet például azáltal, hogy kevesebben vagyunk, így jobban tudunk szerveződni.

Ugyanakkor nagyobb a felelősségünk is – sokkal inkább oda kell figyelnünk a magyar közösségre. Ezen a téren az anyaországi és más határon túli szakkollégiumok partnerségére is számíthatunk. Egy szakkollégium tehát nemcsak közösséget szervez és szakmailag tudja képezni az egyetemistákat, főiskolásokat, hanem a sok ismeretségnek, a kialakuló barátságoknak köszönhetően lelkileg és szellemileg is feltölti őket.

(Fotók: Vigh László Miklós és Bauman-Dieter Gergő)