A székelyföldi turizmust földhöz vágta a koronavírus

A koronavírus-járvány miatt jelentős kihívás előtt állnak a székelyföldi panziósok, illetve általában a vendéglátásból élők. Talán még sohasem érezték ennyire elzárva magukat az anyaországtól – a határlezárások miatt ugyanis alig érkezik magyarországi vendégük.

A koronavírus-járvány mindenütt, így Magyarországon is jelentős károkat okoz a turizmusban és az arra épülő szolgáltatásokban. Bár a hazai vidéki turizmus a belső fogyasztás révén kiváló kihasználtságot tudott elérni ebben a kényszerű helyzetben, ugyanakkor a külföldi látogatókra épülő fővárosi vendéglátás soha nem látott mélypontra zuhant.

De nemcsak Magyarországon, hanem az egész térségben átrendeződik az idegenforgalom; a szereplők most leginkább a veszteségeiket igyekeznek minimalizálni.

Az elszakított országrészek – korábban magyar látogatókra épülő – turizmusa is pillanatok alatt megfeneklett. A határ menti települések mellett egy-egy partizán utazó „át-átszökik” ugyan, de ők is csak a szolgáltatások egy igen kis részét veszik igénybe, elvétve töltenek el idegenben vendégéjszakákat.

Erdély. Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)

A világjárvány által okozott gazdasági krízis kifejezetten hátrányosan érinti Székelyföldet. Mégpedig nem csak a vendéglátókat, hiszen a jóformán ipar nélküli régió a rendszerváltozás óta egyre inkább a turizmusára épít. A csíksomlyói búcsú, valamint számos egyéb, jól bejáratott rendezvény és program elmaradása következtében több ezer vendéglátással foglalkozó székely család megélhetése vált kérdésessé. Az elmúlt két évtizedben intenzíven növekvő székelyföldi turizmusban ráadásul nemcsak a már megkezdett infrastrukturális fejlesztéseket kellett félbeszakítani a válság hatására, hanem

a vendéglátást is részint újra kell értelmezni.

A nagy többségében magyar ajkúak által lakott Székelyföld a mostani helyzetben elsősorban a romániai vendégekkel számolhat. Az elmúlt hónapok azonban rámutattak arra, hogy számos székely panziós – az olykor felmerülő nyelvi problémák miatt – nem képes teljes körűen megértetni magát a román vendégekkel. Egy általunk megkérdezett panziós elmondta: amikor az idei első román vendége megérkezett, akkor döbbent rá, hogy

bár hosszú évek óta folytat vendéglátói tevékenységet, eddig román vendége nem érkezett.

Hargita. Képünk illusztráció. (Forrás: Pixabay.com)

A belföldi turizmus arra ad lehetőséget, hogy a románok jobban megismerjék Székelyföldet. Székelyudvarhelyen több román arról számolt be, hogy „úgy érzi magát, mintha Magyarországon lenne. Olyanok az épületek, a város hangulata, és mindenki magyarul beszél”.

A járvány tehát lehetőséget teremtett rá, hogy Székelyföld jobban megismerhetővé váljon a románok számára is.

Székelyföld ma leginkább a természeti kincseire, erdőire, borvízforrásaira építhet, melyek mindamellett, hogy függetlenek a különböző állampolitikai szempontoktól, még „vírusmentesek” is.  Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Kovászna megye is gőzerővel dolgozik azon, hogy visszaszerezzék a turisták bizalmát (Visit Covasna Safe Place kampány) – mely a pandémia ideje alatt igen nehezen megy.

A félelem, a koronavírus miatti aggodalmaskodás sokakat elrettent az erdélyi kikapcsolódástól.

A panziósok és vendéglátók most a vírushelyzet enyhülésében bíznak, mely lehetőséget biztosíthatna arra, hogy – az elmúlt évekhez hasonlóan – idén is sok magyar turista látogasson el szilveszterezni Székelyföldre.

 

Tóth Gábor

Grüman: Meggyőződésem, hogy Háromszék jövője a turizmus!

Egyedülálló Mini Erdély Park nyílik Udvarhelyszéken