Hollandia törvényileg engedélyezné 75 év feletti polgárai számára, hogy eutanáziával vessenek véget életüknek akkor, ha már szenvedésnek érzik azt, vagy úgy látják, nincs tovább értelme. Az önkéntes eutanáziának ebben az esetben nem lenne feltétele a halálos betegség sem. Willem Jacobus „Wim” Eijk utrechti bíboros életének talán legfontosabb csatáját vívja most az őrült törvénytervezet ellen, amelynek a holland honatyák jól hangzó nevet is adtak: „A teljes élet törvényjavaslatá"-nak nevezik.
A hollandok, akik „úttörőnek” számítanak az eutanázia népszerűsítésében és elfogadottá tételében, most egy kicsivel még kijjebb tolnák a határokat. Egy új törvénytervezetük szerint azok a 75 évesnél idősebb emberek, akik nem szenvednek halálos betegségben, ugyanakkor meg vannak győződve arról, hogy életüknek már nincs értelme, az „befejeződött”,
segítséget kérhetnek az öngyilkossághoz – amit meg is kapnának.
A tervezet még az amúgy „toleráns” holland társadalom bizonyos szegmenseiben is kiverte a biztosítékot, illetve tiltakozást váltott ki orvosok és pszichiáterek körében is.
A hollandok eddig az eutanázia kétféle módját gyakorolhatták bizonyos feltételek mentén. A közvetlen eutanáziában az orvos cselekvő módon vehet részt a beteg halálba segítésében, a közvetett eutanáziában pedig „csak” segédkezik az utolsó lépés megtételében. Ezektől élesen elkülönülni látszik az új törvénytervezet, amely – lévén,
hirdetésebben már nem lenne feltétele az eutanáziának a halálos betegség – orvos jelenlétét sem feltételezi a halál kapuján való átlépéshez.
Willem Jacobus Eijk holland érsek, bíboros harcba indult a törvénytervezet ellen, a keresztény értékek és az emberélet védelmében. Azt hangoztatja: Krisztus soha nem hagyja el az emberiséget, így a hollandokat sem. Az Inside Overnek nyilatkozva kifejtette, hogy a „halál kultúrája”, amely mellett a törvényalkotók látszólag kiállnak, és amelynek veszélyeire II. János Pál pápa is figyelmeztetett az Evangelium vitae kezdetű enciklikájában, ma is valós veszély. (Itt idézzük fel a szent pápa életének utolsó szakaszát, amelyet a szenvedés fémjelzett, és amit mindenek ellenére méltósággal viselt, ahogy utolsó szavaival ugyanerre biztatott mindenkit: Ne féljetek!)
Egyszóval Eijk – akit sokan országa utolsó bíborosának neveznek – folyamatosan kongatja a vészharangot Hollandiában. Úgy tartja, egyre nehezebb Istennek elérnie a holland népet az egyházon keresztül. Azt szorgalmazza, hogy azok a gyülekezetek, amelyek még működnek, tárják szélesebbre templomaik ajtaját, hogy az emberek imádkozhassanak, Krisztussal lehessenek és gyertyát gyújthassanak Máriának, közbenjárását kérve a hollandokért.
A statisztikákat tekintve is kijelenthető, hogy Hollandia már rég nem keresztény nemzet: 2018-ban a hollandok kevesebb mint fele vallotta csak magát hívőnek vagy vallásközelinek. Az előbbiek 24 százaléka római katolikusnak, 15 százaléka protestánsnak tartotta magát.
Kiemelt képünk forrása: Pixabay
