Kelemen Hunor: Amikor az országban káosz volt, a mi önkormányzatainkban akkor is rend uralkodott

A magyar-magyar elleni választási küzdelmekről, a stabil, magyar vezetésű önkormányzatok jelentőségéről, a kampányt átformáló koronavírusról és a politikai gazemberségről beszélt a vasárnapi helyhatósági választás mozgósítási hajrájában a Vasárnapnak Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) elnöke.

– A választási kampány hajrájának is a hajrájában vagyunk ezekben a napokban. Visszatekintve hogyan értékeli az elmúlt hónapok munkáját, mennyire elégedett az RMDSZ kampánytevékenységével?

– A koronavírus-járvány okozta helyzet nem könnyítette meg a munkánkat. Mindannyian most tanuljuk, most tanultuk meg, hogyan lehet egy választási kampányt úgy felépíteni, olyan új eszközöket alkalmazni, hogy a járvány dacára minél több emberhez eljussunk. Azt gondolom, hogy ami csak lehetséges ilyen körülmények között, azt megtettük az elmúlt hónapokban. A tapasztalatunk az, hogy ha betartjuk az óvintézkedéseket, ha odafigyelünk egymásra, akkor az emberek nagy többsége nem utasítja el azt, hogy a politikusainkkal, a helyi jelöltekkel találkozzon, meghallgassa őket és elfogadja tőlük adott esetben a programfüzetet. Urbánus környezetben mindez kicsit nehezebb, faluhelyen könnyebb volt. Meg kellett tanulnunk együtt élni a vírushelyzettel, hiszen minden nehézség ellenére sem szabad fölszámolni a demokráciát, nem lehet elhalasztani a választásokat addig, amíg lesz oltóanyag vagy míg eltűnik az életünkből a járvány. Visszatekintve: azt gondolom, tisztességesen elvégeztük a munkánkat. Most már a mozgósítást szervezzük.

– Az emberek vírustól való félelmén minden jel szerint felülkerekedik egyfajta választási „kíváncsiság”, érdeklődéssel fordulnak – adott esetben – az RMDSZ jelöltjei felé. Lehetséges, hogy az ön által többször emlegetett instabil belpolitikai körülmények között az emberek bizalma a stabil önkormányzatok felé fordul?

– Amikor az országban káosz volt – erre találunk példát az elmúlt 8 évből, hiszen 10 kormány váltotta egymást –, a mi önkormányzatainkban akkor is rend uralkodott, mindegyikben kiváló munkát végeztek. Fogalmazhatok úgy is, hogy

ahol mi vezettük az önkormányzatokat, ott sokkal inkább rend volt, mint az országban általában véve. Ez így is van rendjén.

A polgármestereink, önkormányzati képviselőink önkormányzati erőforrásokból megoldották mindazt, amit meg kellett, sőt, még azon túlmenően is sok mindent – és remélem, hogy ezt a választók is értékelik. Romániában a megyei és a helyi önkormányzatoknak elég nagy a hatáskörük, ez a következő esztendőkben is így marad: kormányzat ide vagy oda, a helyi fejlesztéseket, a helyi problémák megoldását az önkormányzatok biztosítani tudják, megvannak hozzá az eszközeik. De az fontos, hogy erősek, stabilak legyenek az önkormányzataink. Ami jól illusztrálja a kormányzat és az önkormányzatok működése közti erős kontrasztot, az a regionális operatív programok, az EU-s alapok felhasználása. Az önkormányzataink sokkal több sikeres pályázatot adtak be, mint amire a rendelkezésre álló keretösszeg elegendő lett volna. Eközben az országos, nagy infrastrukturális programok esetében a kormánynak alig sikerült valamennyi pénzt lehívnia az EU-s alapokból, sokkal kevesebbet tudott felhasználni, mint amennyire lehetősége lett volna. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az általunk eddig és ezután vezetett önkormányzatok stabilan, hatékonyan tudjanak közreműködni az életminőség javításában, a fejlesztésekben.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszél a párt kolozsvári kongresszusán 2019. február 23-án. MTI/Biró István

– Ha már hatékonyság: a magyar vezetésű önkormányzatoknak van lehetőségük együttműködésre a kormánnyal?

– Amikor a kormányzatnak szüksége van arra, hogy a parlamenti támogatottságához hozzájáruljon az RMDSZ, akkor mindig sokkal engedékenyebb a magyarsággal kapcsolatban. Az elmúlt négy esztendő tapasztalata az, hogy amikor helyi fejlesztésekről, helyi ügyekről volt szó – éppen azért, mert szükségük volt ránk, noha évek óta nem vagyunk a kormány része –, sikerült az esetek többségében szót értenünk velük, és a helyi fejlesztéseket előbbre tudtuk vinni. Az elmúlt napokban is sor került egy jelentősebb költségvetés-kiegészítésre, amely révén a helyi önkormányzataink jelentős erőforrásokhoz jutottak. Ezek egy része a működéshez kell, de egy része pályázati önrész lesz, ami rendkívül lényeges.

Ha kormányon lennénk, nyilván sokkal egyszerűbb lenne a fent vázolt helyzet, emellett nem is kell túlságosan sokat érvelni…

De amikor nem vagyunk hatalmon, az érdekérvényesítés útjait akkor is ki kell taposni, ahol pedig nincs út, ott utat kell vágni. Ez már a parlamenti képviselőink feladata.

– Kormányon van vagy sem, az RMDSZ a román belpolitikában megkerülhetetlen tényező hosszú évek óta.

– Az elmúlt 30 esztendőben valóban kevés olyan időszak volt, amikor megkerülhetők voltunk.

Minden időszakos nehézség ellenére tényezők maradtunk a román belpolitikában, és annak is kell maradnunk, hiszen egy közel másfél milliós nemzeti közösséget képviselünk!

Soha nem szerettük, ha a fejünk fölött átnyúlva hoznak döntést velünk, a magyarsággal kapcsolatban, mi mindig azt tartottuk helyesnek, ha figyelembe veszik a közösségi érdekeinket, a szövetségem által képviselt programot.

– A kampányban nemcsak a pandémiás helyzet nehezítette a terepet, de egyes településeken úgy tűnik, előtérbe került a közmondásos, ám érthetetlen magyar „széthúzás”. Helyenként magyar-magyar küzdelemre is lesz példa vasárnap, ami nem feltétlenül kecsegtet sima győzelemmel.

– Székelyföldön, a tömbvidéken ezzel együtt élünk már sok-sok év óta. Ezeken a területeken a magunk részéről nem is szoktunk emiatt panaszkodni. Ott, ahol többségben vagyunk – például a szülőfalumban, Csíkkarcfalván, vagy Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen –, ott a magyar-magyar verseny győztese magyar ember lesz. Általában mi szoktuk megnyerni ezeket a választásokat – de hangsúlyozom: amikor nem így van, akkor sem problémázunk rajta. A probléma a vegyes vidékeken súlyos, ott, ahol a magyar-magyar verseny a román jelöltek malmára hajtja a vizet. Hogy példát hozzak: annak semmi értelme, ami Maroshévízen történt, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség a listájára egyetlen jelöltet tudott feltenni. Vagy mi értelme van annak, hogy a Brassó megyei Négyfaluban a magyar polgármesterjelölt ellenében a román jelöltet támogatja az Erdélyi Magyar Néppárt?

Ez már nem is egyszerű hiba, én inkább politikai gazemberségnek nevezném.

Olyan település nincsen, ahol az RMDSZ egy magyar polgármesterjelölt ellenében románt támogat – de tudok mondani több olyan települést is, ahol a magyar polgármester ellenében az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Szövetség vagy a Magyar Polgári Párt román jelöltet támogat. Ahol első fordulóban 30-35 százalékkal nyerhetne a magyar jelölt, ott beállni egy román párt mögé – értelmezhetetlen, értékelhetetlen manőver, óriási hiba nemzetpolitikai szempontból. Hacsak nem azt a politikai filozófiát követik ezek az urak, hogy ha nem tudnak használni, akkor legalább ártsanak…

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökét a Karmelita kolostor erkélyén 2019. február 28-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

– Friss hír, hogy a román ügyészség szerint nem történt bűncselekmény akkor, amikor kilenc éve a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé engedély nélkül kihelyeztek egy ma is ott látható, magyarokat sértő feliratot. A beavatkozás miatt ön annak idején művelődési miniszterként feljelentést tett. Mi a véleménye az ügyészség döntéséről?

– Ez tipikusan a Romániában a magyarság kárán tetten érhető kettős mérce esete, ami ezúttal a rendőrségi nyomozásban nyilvánult meg. Emlékezhetünk rá, az Úzvölgyében történt atrocitással kapcsolatban pedig az ügyészég mondta ki azt, hogy nem volt közösség elleni uszítás… A kolozsvári ügyben a rendőrség nem állapított meg bűncselekményt, holott egy A-kategóriás műemléken bármiféle változtatás egyértelműen rongálásnak, bűncselekménynek minősül.

Az állami intézmények, hatóságok részéről időről időre előkerülő, kettős mércén alapuló döntéseket eddig sem hagytuk szó nélkül, és szóvá fogjuk tenni ezentúl is minden egyes alkalommal.

Konkrétan a Mátyás-szoborcsoport rongálása ügyében most megnézzük, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak még. Újra kell indítanunk a pert, vagy pedig az Országos Műemlékvédelmi Bizottságnál el kell érnünk, hogy ezt a helyzetet korrigálják ők.

– Vasárnap lezajlanak a választások, hajnalra megszületnek az eredmények. Hétfőn mivel folytatja a munkát, amikor bemegy az irodába?

– Először is megköszönjük a választóknak a támogatást. Aztán sorra vesszük és értékeljük, hogy milyen eredményeket értünk el – és máris benne vagyunk a parlamenti választási kampányban, hiszen december 6-án újra választások lesznek. Ez éppolyan jelentős esemény a romániai magyarság szempontjából, mint a helyhatósági választás, hiszen

az erős önkormányzataink mögé oda kell tenni a hatékony parlamenti képviseletet is.

Tetszik vagy sem, ez nálunk is úgy működik, ahogy másutt: ha az erős önkormányzatoknak nincs parlamenti hátterük, támogatottságuk, akkor sokkal nehezebben tudnak eredményesen működni. Egymásra támaszkodva, egymás erőfeszítéseit kiegészítjük: akkor tudjuk a közéleti döntéseket hathatósan befolyásolni, ha a politika minden választott szintjén – a helyi, a megyei önkormányzatokban és a parlamentben is – jelen vagyunk. Ezen múlik a jövőnk.