Megnyílt a Kis-Balaton Látogatóközpont

A miniszterelnök-helyettes a mintegy 1,2 milliárd forintból épített Kis-Balaton Látogatóközpont átadásán úgy fogalmazott: a hazaszeretet két dologból táplálkozik, a kulturális és a természeti örökségünkből, s van, amikor ez a kettő egybeesik. Utalt arra, hogy Fekete István Kis-Balatonnál játszódó Tüskevár és Téli berek című regénye is ilyen, a magyar kultúra megkerülhetetlen része.
Úgy fogalmazott: felmerül a kérdés egy ilyen látogatóközpont támogatása esetében is, hogy

vajon minek van elsőbbsége, a gazdasági vagy a természetvédelmi szempontoknak?

Semjén Zsolt szerint ösztönös válasz az, hogy a természetvédelemnek, de ez egy hamis szembeállítás, mert a nemzeti parkok és a természeti örökségünk gazdaságilag is értékesebb, mint bármilyen ipari beruházás az adott területen, a rekreációnak, a kipihent embernek pedig szintén gazdasági haszna van.

Semjén Zsolt kifejtette: a látogatóközpont turistákat vonz, akik éttermekben, szálláshelyeken költenek, vagyis az ökoturizmusnak is van gazdasági jelentősége. Amikor pedig külföldről hívunk ide turistákat, nemcsak a főváros látnivalóival vagy a termálfürdőkkel, hanem a természeti örökségünkkel is ide lehet vonzani őket.

Nagy István agrárminiszter beszédében azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben az Agrárminisztérium több mint 60 milliárd forintot fordított a természeti értékeink megóvását és bemutatását célzó közvetlen beruházásokra. A már megvalósult és még folyamatban lévő csaknem 200 fejlesztési programnak köszönhetően több mint 300 ezer hektáron javul természeti területeink állapota és a természeti ismeretátadást szolgáló létesítményeink felszereltsége.

A nemzeti park igazgatóságok területén összesen 186, együttesen csaknem 1000 kilométer hosszú tanösvény-hálózat mellett 64 bemutatóhelyet, 33 látogatóközpontot, 4 arborétumot és 40 idegenforgalmi hasznosítású barlangot is működtetnek.

Mindezeken felül 15 erdei iskolában ismerhetik meg a fiatalok gazdag természeti örökségünket – emelte ki az agrárminiszter. Nagy István elmondta még: a nemzeti parkok látogatószáma mára már meghaladja évente az 1,6 milliót, a hatalmas érdeklődés miatt szükség van a kínálat folyamatos fejlesztésére, megújulására is. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak (BFNPI) 38 ökoturisztikai létesítménye van, köztük a tihanyi Belső-tó partján álló Levendulaház, a tapolcai tavasbarlang és a bakonybéli Pannon Csillagda.

A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.

Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója arra emlékeztetett, hogy a Kis-Balaton nemzeti parkként, természetvédelmi területként „a természet szentélye”, ahol számtalan állatfaj mellett több mint 300-féle madár fészkel, köztük a hazai természetvédelem címerállata, a nagykócsag.
Az igazgatóság eddig 14 bemutatóhelyet és három látogatóközpontot tartott fent, ahol évente mintegy 450 ezer látogatót fogad.

A tizenötödikként szerdától látogatható Kis-Balaton Látogatóközpontból elektromos járművel vagy akár kenuval és kajakkal is felfedezhető a Kis-Balaton – ismertette az igazgató.

Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) egyebek mellett arról beszélt, hogy a Kis-Balatont az elmúlt évtizedekben egyre többen fedezték fel. Ma már önálló turisztikai célpontnak számít, főként a Keszthelyen, Hévízen, Zalakaroson pihenő turisták számára, akik akár kerékpáros vagy gyalogos túrákon is felfedezhetik a környéket.

MTI

(Kiemelt képünkön: Semjén Zsolt; Fotó: Pelsőczy Csaba)