Olteán Csongor a romániai magyar fiatalokról: Itt vagyunk, és visszük a zászlót

„Nekünk, fiatal magyaroknak sokkal többet kell letennünk az asztalra, mint a románoknak."

Olteán Csongor önkéntes plakátragasztóként kezdte az RMDSZ-ben, ma már a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) élén dolgozik munkatársaival a romániai magyar fiatalok boldogulásáért. A szervezet az RMDSZ partnereként ezer magyar ifjat indított a küszöbön álló helyhatósági választásokon, közülük - reményeik szerint - minden harmadik befutó lehet. Nagy dolog ez, különösen annak fényében, hogy Olteán Csongor több magyar fiatalhoz hasonlóan úgy nevelkedett, hogy neki magyarként kétszer annyit kell dolgoznia, mint egy románnak. Az elnök decemberben már a román parlamentben szeretné képviselni a magyar fiatalok érdekeit.

– A Magyar Ifjúsági Értekezlet határozott elképzelésekkel vágott neki a választási kampánynak: például célul tűzték ki a kezdet kezdetén, hogy az RMDSZ által állított jelöltek 15 százalékát önök adják. Megvan ez az arány?

– Megvan, hála Istennek. Összehasonlításképpen: a Magyar Ifjúsági Értekezlet négy évvel ezelőtti kampányüzenete még az volt, hogy szerez 500 fiatalt az önkormányzatokba. Ezt most sikerült megduplázni – közel ezer jelölttel vágunk neki a választásoknak. Ez nyilván nagy számnak tűnik, és nem is minden fiatalunk szerepel befutó helyen. De közülük mintegy 350, vagyis több mint egyharmaduk szinte biztosan bejut az önkormányzatokba. A jelöltjeink legtöbbje helyi önkormányzati képviselő – vidéken és városban –, illetve van több mint 20 esélyes megyei tanácsos-, azaz megyei önkormányzati képviselőjelöltünk, valamint 20 polgármester-aspiránsunk is.

– Nagy számokat sorolt el az imént, ami arra utal, hogy az RMDSZ igenis komolyan vette az önök céljait, törekvéseit. Fontos a MIÉRT számára az, hogy jelentős beleszólása volt a jelöltállításba?

– Igen, fontos. Azért is, mivel az elmúlt 18 év alatt – idén lett nagykorú a MIÉRT – azt tapasztaltuk, hogy sok esetben feszültség forrása volt az, ha egy fiatal indulni szeretett volna valamilyen választáson. Egyrészt  azért, mert a közösség számára egy fiatalember kevésbé ismert, netán azt gondolják, hogy tapasztalatlan, felkészületlen. Nem titok: az RMDSZ-en belül is vannak olyan vezetők, akik nem veszik jó néven a fiatalok közéleti törekvéseit, mert úgy gondolják, hogy „nyomulni akarnak”. Kemény, 18 éves munkánk van abban, hogy ma már a magyar fiatalok jelentős számban megjelennek a kifejezetten erős önkormányzatokban, például Sepsiszentgyörgyön, Kovászna megye tanácsában és Szilágy megye tanácsában is. Sepsiszentgyörgyön hét 35 év alatti fiatal van a listán az első 16-ban, Kovászna megye tanácsában pedig négy befutónk szerepel. Székelyudvarhelyen az RMDSZ listáján az esélyes 9-10-ből az egyik egy olyan fiatal, akit a megyei ifjúsági szervezet delegál.

Forrás: Olteán Csongor Facebook-oldala

– Milyen pluszt adhatnak a magyar fiatalok döntéshozóként a településeknek?

– A legfontosabb plusz az a fajta motiváció, amit ezek a fiatalok magukkal visznek az önkormányzatokba. Ők alapvetően kétféleképpen kerülnek be: vagy megfogalmazzák abbéli igényüket, hogy ott akarnak lenni és bele akarnak szólni a közügyekbe; vagy pedig felkéri őket, mondjuk, az egyik polgármesterjelölt vagy az egyik csapat, hogy vegyenek részt a munkában. Ők tehát mind bizonyítani, dolgozni, tenni akarnak. Hozzáteszem: szinte minden olyan polgármesterünk, aki fiatalként négy évvel ezelőtt megszerezte az első mandátumát, idén újrázni fog – ráadásul közülük sokan úgy, hogy nincsen még csak ellenjelöltjük sem. Ez azt jelenti, hogy a közösség elfogadta őket, számít rájuk, elégedett a munkájukkal. Fontos az is, hogy a fiatalok személyében szakemberek kerülnek be a testületekbe – Csíkszeredában például várhatóan egy fiatal fogorvos hölgy befutó lesz.

– A döntéshozásba bekerülve a fiatalok mennyiben képviselik majd általában a lakosság, és mennyiben kifejezetten az ifjak érdekeit?

– Elöljáróban fontos leszögezni: a MIÉRT szervezeti struktúrája egy kicsit másmilyen, mint például a magyarországi Fidelitasé: mi nem az RMDSZ kvázi „alárendelt” ifjúsági szervezeteként működünk, hanem partnerszervezetként. Tehát jogi szempontból egy szerződés köt bennünket, amely szerint minden döntéshozó testületben 15 százaléknyi helyre jogosultak vagyunk. Nem feltétlenül vagyok annak a híve, hogy mindenáron élnünk kell ezekkel a jogosítványokkal: csak akkor kell fiatalítani, ha igény van rá, és ott, ahol az látszik, hogy a közösség szerint már elfáradtak az ottani vezetők. Ott viszont kell az utánpótlás, fiatalítani kell.

A kérdésére visszatérve: a választások után nyilván nem az következik, hogy elengedjük a „helyzetbe hozott” fiatal képviselőink kezét, hanem az, hogy követjük a munkájukat, és a jó példákat egyik településről átvisszük a másikra.

Ami például most igazi kihívás nekünk és a jelöltjeinknek, az a külföldre és a falvakból a nagyobb városokba költözött sok-sok fiatal hazahozatala. Ez rendkívül fontos, mert nagyon sok elöregedő községünk, közösségünk van. Van erre működőképes tervünk, ami az egyik önkormányzatban már jól funkcionál: a fiataloknak ingyen telket kell biztosítani, amire házat tudnak építeni. Ha az önkormányzat olyan „gesztusokat” tesz a fiatalok felé, hogy azok úgy érzik, fontosak a közösség és az önkormányzat számára – az tapasztalataink szerint hazahúzza őket! Célunk, hogy az általunk delegáltakat felkészítsük arra, hogy érdemben foglalkozzanak a fiatalokat érintő problémákkal, próbálják őket minél nagyobb számban hazacsalogatni. Ez a folyamat több helyen elkezdődött, mi pedig szeretnénk ráerősíteni.

Forrás: Olteán Csongor Facebook-oldala

– A kampányhajrában vagyunk, biztosan sokat tisztult a kép a várható eredményeket illetően. Ön személy szerint optimista, vagy azért van a lelkében „félsz”? Van valamilyen irányszám a befutókat illetően, amit ha elérnek, akkor azt mondja: oké, már érdemes volt, ezt a szintet megugrottuk?

– Van bennem félsz – pontosabban nem is az, hanem inkább kihívásként, lehetőségként fogom fel ezeket a dolgokat. Vannak olyan jelöltjeink, akikről sejtjük, hogy talán nem nyernek. Ezeken a helyeken figyelünk a mozgósításra, az üzenetekre és arra, hogy felelőtlenül sose ígérgessünk, bármi legyen is a célunk. Az ígérgetések ideje lejárt, ezt meggyőződéssel vallom. Mi határozott és vállalható, a négyéves ciklusban véghez is vihető tervekről beszélünk. Sok helyen bizonytalanítják el a várakozásainkat a jelöltjeink ellen induló magyar – többnyire EMSZ-es – jelöltek. Ez például Balavásáron azt is kockára teszi, hogy egyáltalán magyar polgármestere legyen a községnek, hiszen ott a lakók közel 40 százaléka román.

Annyi bizonyos, hogy az előrejelzések jók, azt látjuk, hogy az emberek bíznak a fiatalokban, abban, hogy nem a helyi közösségben szocializálódtak, hanem ország- és világlátott, tanult emberek, van élet- és szakmai tapasztalatuk, amit az önkormányzati munkában is kamatoztathatnak a jövőben. Azt szoktuk mondani, hogy ha már csak az ima segít az eredményen, akkor eléggé rossz a helyzet… Ezt szeretnénk elkerülni. Dolgozni kell, ez a legfontosabb, ennek alapján pedig van okunk bizakodni. Azt gondolom, hogy hatékonyan képviseljük az RMDSZ utánpótlását: ott vagyunk, visszük a zászlót.

– Hosszabb távra terveznek, vagy ciklusokban gondolkodnak?

– Természetesen nem ciklusról ciklusra tervezünk! Románia sajnos sokak szerint nem egy jól élhető ország; ez a román instabil belpolitika üzenete a polgárainak. Nekünk az a dolgunk, hogy megértessük a fiatalokkal, hogy itthon is van jövő. Jó példákat próbálunk mutatni, segíteni igyekszünk a különböző pályázati lehetőségekkel. A magyar kormány hathatós támogatásának köszönhetően elég sok fiatal kapott már segítséget ahhoz, hogy itthon maradjon. 

Persze azt, hogy mi lesz, mondjuk, 10 év múlva, ma nem tudjuk, hiszen az említett ingatag román belpolitikai helyzet napról napra változik. Látjuk azt is, hogy a román politikai pártok képviselőinek keze ügyében mindig ott van a magyar kártya, és azt szinte minden kampányban elő is húzzák. De álljuk a sarat.

– Elég hitelesek a fiataljaik ahhoz, hogy részt vállaljanak ebben?

– Elég hitelesek. Sokkal inkább azok, mint például – senkit meg nem sértve mondom ezt – azok az idősebb kollégáik, akik csak gondolják, hogy tudják, mi a jó a fiatal állampolgárnak. Valójában hitelesen az képviselheti az érdekeiket, az tudja, hogy mi a jó, aki közöttük él, aki napi szinten kapcsolatban van velük, akivel együtt dolgoznak, terveznek. A fiataljaink zöme ifjúsági szervezetből érkezik, ha használhatom a kifejezést: mozgalomépítőkről van szó.

– Bizonyos szempontból az ön személyében „összeér” az RMDSZ és a MIÉRT. Hogyan alakult ez így?

– 12 éve kezdtem el tevékenykedni RMDSZ-es és RMDSZ-közeli ifjúsági szervezetekben, a Magyar Ifjúsági Értekezletnek három éve vagyok az elnöke. Önkéntes plakátragasztóként kezdtem, tehát túlzás nélkül mondhatom, hogy végigjártam azokat a bizonyos lépcsőfokokat. Az évek során beleláttam a szervezet- és mozgalomépítésbe, az RMDSZ strukturális működésébe.

Talán nem csak az én életemben visszaköszönő alapigazság az, hogy nekünk, magyaroknak – sőt fiatal magyaroknak – sokkal többet kell dolgoznunk, mint a románoknak. Engem a szüleim is úgy neveltek: fiam, kétszer annyit kell tanulnod, mint a románoknak. De az eredményeink, a magyar fiatalok eredményei, úgy gondolom, minket igazolnak. És szeptember 27-e után az is kiderül, hogy mennyire volt értelme a munkánknak.