Ugyanazt a himnuszt énekeljük, ugyanazt a miatyánkot mondjuk a templomban

A miniszteri biztos a Zichy parkban, Farkaslaki Jakab György szobrász és Pap Lajos kőfaragó alkotása előtt – amely a világ több tájáról származó kövekből készült, és Szűz Máriát ábrázolja, amint magához öleli a csonka Magyarországot – azt közölte, a nemzeti közösségeink túlélték a többszöri elnyomást, Magyarország új alapokra helyezte a nemzetpolitikát, újjáépítette kapcsolatait a külhoni magyarsággal.

A magyar nemzet mára világnemzetté vált, mindezt az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság közösen érte el

– fogalmazott.

Rámutatott, hogy „az évszázad veszteségeit sikerült előnyünkre fordítanunk”, a nemzet közjogi egyesítését követően olyan jól működő intézményrendszer épült ki, amelynek köszönhetően ma kijelenthető: nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár, honfitársainknak ugyanazokat a lehetőségeket tudjuk biztosítani.

Szilágyi Péter felidézte, hogy a száz évvel ezelőtt a Kárpát-medencében baljósan megkonduló harangok egy új világrend kezdetét jelezték.

„Elvesztettük országunk területének kétharmadát, honfitársaink fele más országba kényszerült, családok hulltak szét, a Trianon palotában hozott döntés emberéletekre nyomta rá a pecsétjét” – jelentette ki.

Hozzátette,

ilyen példátlan igazságtalanságot egy nemzet sem kényszerült elviselni a történelemben, de nincs is még egy olyan nép, amely megmaradt volna egy ilyen csapás után. Száz év alatt azonban nagyot fordult az idő kereke, ez a majdnem három emberöltő megmutatta, van még dolgunk az európai népek között.

Kiemelte, ugyan országhatárok választanak el bennünket, de a magyar szó a magyarországi, a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki magyarnak is ugyanazt jelentette 1920-ban és ugyanazt jelenti ma is. Ugyanazt a himnuszt énekeljük, ugyanazt a miatyánkot mondjuk a templomban, ugyanazért a nemzetért vagyunk felelősek – hangoztatta.

Szilágyi Péter közölte: „az a feladatunk, hogy ezt az összetartozást továbbra is minél több területen megjelenítsük, a mindennapokban is egységes nemzetben gondolkodjunk, egységes nemzetként cselekedjünk”.

Móring József Attila, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője azt mondta, hogy

a lengyeltóti Trianon-emlékmű nemcsak az emlékezésnek, a magyarságunk előtti tisztelgés fontosságának a jele, hanem a büszkeségé is, hiszen „hiába tépték le a nemzet kétharmadát, ez a nemzet él és élni akar”.

Zsombok Lajos (Fidesz-KDNP), Lengyeltóti polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már a negyedik generáció teszi fel még mindig ugyanazt a kérdést, hogy miért mérte Magyarországra ezt a mérhetetlenül igazságtalan döntést a sors.

Közölte, Farkaslaki Jakab György és Pap Lajos alkotása arról tesz hitet, hogy hazánk nem darabokból összetákolt valami, hanem egy test, amit nem lehet csak úgy vagdalni, toldani.

„A szobor által mi, lengyeltótiak is büszkén üzenhetjük mostantól a világnak: egy test a mi hazánk” – fűzte hozzá.

„Mi, magyarok az elmúlt száz évben erőt merítettünk és merítünk ma is a Trianon okozta keserűségből, fájdalomból, és megmutatjuk: bennünket nem lehet leírni” – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára a somogyi kisváros művelődési házában, a nemzeti összetartozás éve alkalmából rendezett ünnepi gálán. Hangoztatta:

„Bennünket nem lehet eltüntetni, örökké a vesztes oldalra lökni, mert nekünk más terveink vannak”.

Hozzátette: a magyarság nemcsak, hogy túlélte az elmúlt száz évet, hanem meg is erősödött, ma erősebb, mint száz évvel ezelőtt.

(MTI)

Kiemelt képünkön Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa és Móring József Attila KDNP-s országgyűlési képviselő leleplezi a Trianon-emlékművet a nemzeti összetartozás éve alkalmából tartott rendezvényen a Somogy megyei Lengyeltótiban 2020. szeptember 11-én. MTI/Varga György