– Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nemrégiben azt nyilatkozta, hogy totális káosz uralkodik a román politikában. A szociáldemokrata PSD pedig bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Ludovic Orban vezette nemzeti liberális kormánypárt, a PNL ellen. Hogyan alakult ki ez a kaotikus helyzet?

– Hogy megértsük, mi zajlik ma a román politikában, egy kicsit vissza kell mennünk az időben. A négy évvel ezelőtti parlamenti választást a szociáldemokraták (PSD) nyerték, megszerezve a parlamenti helyek közel felét. Azonban később a pártelnökük, Liviu Dragnea ellen számos korrupciós vád fogalmazódott meg, jelenleg börtönbüntetését tölti. A párton belüli hatalmi harcok miatt nem tudták kihasználni a 2016-ban megszerzett többséget. Eközben megerősödött az ellenzéki liberális párt, a PNL, melynek tagjai azon dolgoztak, hogy rákenjék az elmúlt 30 év összes kudarcát a PSD-re. Ez sikerült is nekik, így megbuktatták a kormányt. Romániában bukás esetén az államfő joga kinevezni az új miniszterelnököt – Klaus Iohannis pedig Ludovic Orbant kérte fel, így ők alakítottak egy kisebbségi kormányt. Tehát most egy olyan párt vezeti az országot, amely a parlamenti helyeknek csupán 20 százalékát birtokolja. A PNL legfőbb szövetségesével, az USR-PLUS pártszövetséggel készül a következő választásokra.

– Amelynek vezetője, Dacian Ciolos nincs éppen jó véleménnyel a magyarokról…

– Az Újítsuk meg Európát liberális frakciójának vezetői tisztségét tölti be az Európai Parlamentben, ahol gyakorlatilag egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy Magyarországot támadja. A PNL és az USR-PLUS most élvezi Klaus Iohannis államfő támogatását, és közösen szeretnének kormányozni a decemberi parlamenti választások után. Az ellenzéki pozícióba került szociáldemokraták, a PSD a koronavírus elleni védekezés körüli anomáliák és a beígért gazdaságélénkítés elmaradása miatt nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt. A járvány kirobbanásakor, amikor minden ország vezetése egészségügyi felszerelésekért harcolt, a román kormány is egy állami vállaltra bízta ezek beszerzését, ám utólag kiderült, hogy számos abszolút felülárazott terméket hoztak be az országba. Korrupciós eljárás is indult az egyik állami vállalat vezetője ellen, aki

hirdetés

a vádak szerint 600 ezer euró kenőpénzt fogadott el az egészségügyi válság kellős közepén, hogy bizonyos típusú maszkokat importáljanak Romániába. Előfordult az is, hogy egy egyetlen főt alkalmazó, kis faluban működő vállalat több millió maszk gyártására kapott állami megrendelést. Amit el lehet képzelni a korrupciós skálán, az ennél a kormánynál mind megtörténik.

Matematikailag a PSD a kisebb pártokkal összefogva meg is buktathatta volna a kormányt, hiszen többségben vannak, ám a román politikában ez nem olyan egyszerű: itt meg lehet vásárolni a képviselői szavazatokat. Emiatt nem tudták átvinni a parlamenten a bizalmatlansági indítványt.

Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután győzött a román elnökválasztás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én. Balról Ludovic Orban miniszterelnök.
(Fotó: MTI/EPA/Robert Ghemen)

– Egyes körök szerint a kormány szereti a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos számokat úgy alakítani, ahogy az éppen számára kedvező. Van ennek igazságalapja?

– Összeesküvés-elméletek mindenütt vannak. Az egyik legnépszerűbb közülük, hogy fizetnek a hozzátartozóknak azért, hogy aláírják, rokonuk koronavírus-fertőzésben hunyt el. Ez azért nonszensz, mert nem a családtagok döntik el, hogy ki miben halt meg, hanem az orvos. Az azonban tény, hogy a tesztek nem mindig mutattak pontos adatot. Például egy teljes focicsapatnak lett pozitív a tesztje, miközben a második teszt során kiderült: valójában mind negatívok. Ha ezt vesszük alapul, nyilván a lakosság körében is készülhettek fals pozitív tesztek. Azt, hogy manipulálják az esetszámokat, azért nem tartom valószínűnek, mert rengeteg embernek kellene részt vennie ebben az összeesküvésben, hogy az sikeres legyen. Ezeket a feltevéseket azok terjesztik, akik valamiféle háttérhatalmat sejtenek a koronavírus mögött.

– Románia-szerte mégis sokan hisznek ebben az elméletben.

– Ennek egyrészt az az oka, hogy a kormány nem kommunikál világosan. Másrészt utólag sokszor bebizonyosodik, hogy az állam vezetői sem tartják be a rendelkezéseket. Nyilvánosságra került például az az elhíresült fotó, amelyen Ludovic Orban kormányfő miniszterelnöki irodájában ünnepli a születésnapját, áprilisban, amikor a legszigorúbb lezárásokat vezették be, mindenki csak saját felelősségre, aláírt nyilatkozattal hagyhatta el az otthonát. És ő pont ebben az időszakban a kormány tagjaival cigarettázott, whiskey-t ivott, és maszk nélkül mulatozott. Ezzel – és több más esetben is – azt sugallták, hogy nem is kell komolyan venni a vírust.

Ludovic Orban kormányfő születésnapját ünnepli irodájában, figyelmen kívül hagyva minden koronavírussal kapcsolatos biztonsági előírást.

– A koronavírus-helyzet tükrében mekkora esélyt lát arra, hogy elhalasztják a szeptember 27-ei helyhatósági választásokat Romániában? Ebben a káoszban a jelenlegi kormánynak talán érdeke lenne, hogy nyerjen egy kis időt.

– Ezt a választást már elhalasztották egyszer a pandémia miatt, június végén kellett volna megtartani, akkor járt le a polgármesterek és a megyei vezetők mandátuma, melyet így november elsejéig meghosszabbítottak. Nem hiszem, hogy újra elhalasztják. Miniszterelnöki és államfői szinten is kimondták, hogy vírusszempontból veszélyesebb vásárolni egy plázában, mint maszkban szavazni menni. Másrészt lehet, hogy kedvezőtlenebb most a helyzet a kormány számára, mint néhány hónapja, viszont

azt, hogy néhány hónap múlva mi lesz az országban, senki nem tudja. A gazdaság feltehetően még rosszabb állapotban lesz, mint most.

A román kormány válságkezelő intézkedésként például bevezette: azon cégek esetében, melyeket be kell zárni a vendéglátóiparban vagy a turizmusban, az állam átvállalja a fizetések 75 százalékát. Ezzel a lehetőséggel élve nem bocsátották el az alkalmazottakat. A turizmus, a vendéglátás újraindulásával most derül majd ki, hogy mennyire fenntartható a működésük a jelentős fogyasztáscsökkenés mellett – lehet, hogy most lesz elbocsátás-dömping. A kormány tehát úgy is gondolkodhat, hogy néhány hónap múlva sokkal rosszabb lesz a helyzet a mostaninál. Ráadásul 40 százalékos nyugdíjemelést is ígértek szeptembertől, ezt a kormány most 14 százalékra csökkentette, ez sem vet rájuk jó fényt.

A parlamenti többség egyébként ki is vette a választások kiírásának jogát a kormány kezéből, tehát jelenleg rajtuk múlik az, hogy mikor szerveznek választásokat, nem a kormányon.

– A decemberi választásokat követően kinek lesz esélye a kormányzásra?

– A PNL az USR-PLUS-szal fog össze, a PND a kisebb ellenzéki pártokkal – minkét párttömbnek van esélye arra, hogy közel kerüljön a parlamenti többséghez. Utána elgondolkodhatnak azon, hogy kivel kötnek koalíciót. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mindkét oldallal képes szövetségre lépni, és ott van a 18 nem magyar kisebbségi parlamenti képviselő. Az ő szavazatukat is általában meg lehet szerezni. A helyzet tehát jelenleg nagyon képlékeny, ezért lenne nehéz választ adni arra, hogy milyen színezetű és összetételű kormány kerül hatalomra decemberben.

– Vajon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az – Erdélyi Magyar Néppárt, illetve a Magyar Polgári Párt összefogásából alakult – Erdélyi Magyar Szövetség együtt tud majd működni a közös cél elérése érdekében?

– Azokon a településeken, ahol fennáll a veszélye, hogy román jelölt győz, általában nem indítanak egymással szemben jelölteket. Jellemzően a kisebb párt mond le a jelöltállításról. Ez alól kivétel például Nagyvárad, ahol egymással szemben indulnak, és két magyar polgármesterjelölt lesz. Ahol nincs veszélye annak, hogy román jelölt győz – ilyen például Székelyföld –, ott egymással szemben is indulnak.

– Mekkora a tétje a szeptember végi helyhatósági választásoknak az erdélyi magyarság szempontjából?

– Erdélyben alapvetően etnikai szavazás történik, vagyis a legtöbb magyar a magyar pártokra szavaz. Pont emiatt várhatóan 190-220 magyar polgármester lesz Erdélyben továbbra is.

Marosvásárhelyen nagy a tét, itt már 20 éve nincs magyar polgármester. Akkor veszítette el a város a magyar többségét is.

Most Soós Zoltán független polgármesterjelölt mögött az összes magyar alakulat felsorakozott. A másik komoly téttel bíró város Szatmárnémeti, ahol Kereskényi Gábor a polgármester, és szeretné megőrizni pozícióját. Azért fontos ez a két település, mert mindkét városban 35-45 százalék közötti a magyarok aránya, tehát kisebbségben vannak, mégis van esély a magyar jelöltek győzelmére, mert több román jelölt indul, akik így felaprózzák a román szavazatokat.

– Miért különösen fontos, hogy a megyék élére is minél több magyar kerüljön?

–Romániában igen nagy jogkörrel rendelkeznek a megyék, és az elmúlt 4 évben 5 megye is magyar vezetéssel büszkélkedhetett: Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar. Most megváltozott a választási törvény: ma már közvetlenül szavazzák meg a megyei elnököket – ilyen körülmények között csak a két magyar többségű megyében, Hargita és Kovászna megyében biztos a magyar jelölt győzelme.

Megint Maros és Szatmár megye a két tét, ugyanis azok esetében van esély a magyar jelölt győzelmére.

Bihar megyében pedig, melynek élén az elmúlt 4 évben magyar megyei elnök állt, most ilyen körülmények között nincs esély arra, hogy újra magyar vezetőt válasszanak. Nagyon valószínű tehát, hogy Bihar megyét elveszti az RMDSZ. De négy megye vezetésére van esélyünk! Ebből kettő biztos, kettő bizonytalan.

– Politológus szemmel nézve miben látja a magyarellenesség okát, ami most, Trianon után 100 évvel is erősen jellemzi a román politikát?

– Romániában 1996-ig nagyon erős magyarellenesség uralkodott. Utána kezdődött egy konszolidációs folyamat, még a román kormányba is bevették az RMDSZ-t. Ennek oka az volt, hogy az ország intenzíven közeledett a NATO-hoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz is. Ebben az euroatlanti integrációs folyamatban elvárás volt, hogy ne legyen kisebbségi probléma az országban. Éppen ezért kodifikálták a nyelvi jogokat, kibővítették a magyar oktatást, stb. A valódi céljuk persze mindezzel az volt, hogy minél hamarabb felvegyék Romániát az említett szervezetekbe. Ez megtörtént 2007-ben. Onnantól kezdve ez a folyamat először lassult, majd leállt, most pedig gyakorlatilag ott tartunk, hogy vissza is fordul. Ez tehát az egyik ok. A másik, hogy

megint kezd visszatérni a ’90-es években oly’ sokat hangoztatott retorika, mely szerint mi az oroszokkal el akarjuk lopni Erdélyt. Erről beszélt Klaus Iohannis is. De ez nem csak egy egyszerű kijelentés volt részéről, nem csak egy légből kapott mondat – ezt direkt felépítették a román sajtóban.

Gyakoriak azok az értelmezési keretek, melyek szerint Orbán Viktor Vladimir Putyinnal szeretné újraírni a kelet-európai határokat. A román közösségekben sajnos még megvannak ezek a félelmek. Ők attól rettegnek, hogy Erdélyt elveszthetik. Ezekre a félelmekre rájátszik a román politika, és amikor nincs jobb ötletük, előveszik ezt a kártyát. Azt is hangoztatják, hogy aki együttműködik az RMDSZ-szel, az Orbán Viktor és Magyarország érdekeit szolgálja. Ez pedig a legsúlyosabb vád a román közvéleményben. A közvélemény-kutatások szerint a románok túlnyomó többsége Oroszországot és Vladimir Putyint tekinti fő ellenségnek, és rögtön a második helyen áll Magyarország és Orbán Viktor.

– Valójában most azt féltik, amit egykor ők loptak el…

– A mai Románia valóban úgy jött létre, hogy az akkori Osztrák-Magyar Monarchiától, később Magyarországtól, illetve az egykori Szovjetunióból szereztek meg területeket, vagyis a román nemzetépítés alapja a területi expanzió, melyet Erdély vonatkozásában legnagyobb mértékben éppen Magyarországgal szemben valósítottak meg. Az ő történelmi tudatukban az él, hogy ők több száz éven át Erdélyben alávetett sorsban éltek a magyarok uralma alatt. Az, hogy ez a helyzet később megfordult, számukra egy történelmi igazságtétel, ez így szerepel az ő kollektív emlékezetükben. Ebből jól látszik, hogy

amikor Klaus Iohannis kijelenti, hogy a magyarok el akarják venni Erdélyt, az nem egy idiotizmus az ő részéről, hanem egy konkrét politikai érdekek mentén megfogalmazott, jól elhelyezett üzenet, melyben rátapintott egy bizonyos réteg félelmeire.

Éppen ezért lenne szükség jobb kapcsolatot kialakítani a két ország között, mivel ezeket a félelmeket másképpen nem tudjuk leépíteni. Ám erre Románia egyáltalán nem nyitott, hisz a két ország közötti konfliktust tökéletesen fel tudják használni saját belpolitikai ballépéseik eltussolására, illetve a nagyhatalmak közötti pozicionálásukra.

Mizsei Bernadett

Olvasásra ajánljuk még:

„Nehéz olyan országban dolgozni, ahol a közintézmény nem a közt szolgálja”

Élhetőbb Kolozsvárért száll versenybe az RMDSZ

Önkormányzati választások Romániában – a magyar pártok több szövetségben indulnak

Kiemelt képünkön: Illyés Gergely; Fotó: Nemzetpolitikai Kutatóintézet