Pakisztánban sűrűn káromolják Allahot – 42 vád 30 nap alatt?

Pakisztánban rendszeresen fogalmaznak meg koholt vádakat a vallási kisebbségek ellen, de most az általános trendhez képest is elszállt a statisztika. A Naya Daur sajtóorgánum szerint 42 istenkáromlással kapcsolatos esetet rögzítettek az elmúlt egy hónapban. Az adatot a Twitteren hozták nyilvánosságra.

A 42 jelentett eset nagy részében siíta muszlimokat jelentettek fel a pakisztáni büntetőtörvénykönyv 295-ös és 298-as cikkelyeire hivatkozva, de az érintettek közt ahmadíjják és keresztények is vannak.

Az említett cikkelyekre hivatkozva gyakorlatilag bárki ellen, aki nem szunnita muszlim, tehát nem tartozik szorosan az állami vallás fő csapásirányához, minden különösebb gond nélkül vád emelhető. Vádat emelhetnek azért, mert valaki otthon Bibliát tart, de már azért is, ha valaki a Korán kontextusából kiragadva beszél Allahról, vagy vitás kérdéseket fogalmaz meg az iszlám tanításának értelmezései kapcsán. Az esetek nem bizonyíthatóak, cserébe viszont életfogytiglani büntetést is kiszabhatnak érte.

A hamis vádemelés az iszlám többségű országokban – főként azokon a területeken, ahol az iszlám törvénykezés szélsőségesen beleszól a jogalkotásba –, általános jelenség, és igen hatásos módszer arra, hogy a vallási kisebbségben lévő polgárok – akik jellemzően csupán másodrendű állampolgárok, tehát nem rendelkeznek bizonyos alapvető jogokkal – közösségeit ellehetetlenítsék, középtávon pedig elűzzék lakóhelyeikről. 

Sokszor nem egyszerűen a vallási feszültségek váltják ki ezeket a cselekedeteket, hanem gyakran személyes motiváció áll mögöttük, bosszúvágy és hasonlók.

A legismertebb eset Asia Bibi története: a családanyát rá féltékeny munkatársai jelentették föl koholt vádak alapján. A pakisztáni nő évekig várt a halálsoron, végül jelentős nemzetközi nyomás hatására szabadulhatott ki. Azóta Kanadában él családjával.

Jelenleg Pakisztánban 25 olyan keresztény van bebörtönözve, akiket istenkáromlás vádjával ítéltek el.

 

A pakisztáni helyzettel foglalkozó további cikkeinket itt olvashatják.

Kiemelt képünk forrása a linga.org.