Árpád-házi királysírmaradványok kerültek elő Egresen

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Intézet, illetve a temesvári Bánsági Múzeum munkatársai és diákjai az Árpád-ház Program keretében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával folytatták a kiemelkedő jelentőségű nemzeti emlékhely feltárását. Az egresi ciszterci apátságban végzett ásatás során fontos régészeti leletek kerültek elő, valamint olyan középkori sírmaradványok, melyek a királyi temetkezéshez tartozhattak.

A magyar keresztes hadjáratot is vezető II. András királyunkat és második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt, Courtenay Jolántát a Maros partján álló Egres monostorában temették el.

A történelem viharai következtében középkori királysírjaink többsége megsemmisült, ezért az Árpád-ház virágkorának egyik legnevesebb uralkodója temetkezési helyének feltárása a nemzeti emlékezet és a történettudat szempontjából is nagy jelentőséggel bír.

Középkori kerámiatöredék (Forrás: masodikandras.hu)

A III. Béla által alapított és évtizedeken át kiemelt királyi támogatásban részesülő egresi monostor az ország egyik legfontosabb cisztercita rendháza volt, mely maga is alapított filiákat (például Kerc ciszter kolostorát). A hiteleshelyként működő monostor hamar kiheverte a tatárjárás pusztítását, és a kun háborúk idején a királyi kincsekkel együtt valószínűleg a Szent Koronát is itt őriztette Kun László királyunk.

A mohácsi csatát követően erőddé alakított monostort 1551-ben az oszmán seregek lerombolták, maradványai lassan eltűntek a föld színéről.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a helyileg illetékes temesvári Bánáti Múzeum 2013-ban kezdte meg a közös kutatási programot Dr. Daniela Tănase, illetve magyar részről Dr. Major Balázs vezetésével, melynek során első lépésben a mára teljesen eltűnt monostor helyét határozták meg geofizikai mérésekkel.

Koponya és állkapocs töredék (Forrás: masodikandras.hu)

Az első feltárások 2016-ban kezdődtek, melyek egyik legfontosabb eredménye az a tatárjárás kori tömegsírt volt, amelyből gazdag leletanyag került elő.

Az ekkor feltárt emlékek hűen illusztrálták Egres egykori gazdagságát – és az 1241. évi pusztítás mértékét.

2019-től a munkák román részről továbbra is a Temesvári Múzeum, magyar oldalról pedig a Jolánta Kulturális Egyesület koordinálásával, az Árpád-Ház Program keretében és a Bethlen Gábor Alap támogatásával folytatódtak.

Ennek az évnek a legjelentősebb tudományos eredménye a királyi pár maradványainak végső nyughelyet biztosító sírépítmények alapjainak azonosítása mondható.

A legrégebbi középkori rétegekben előkerült egy, a ciszter monostor építését megelőző templom alapozása is.

A régészeti feltárás közben (Forrás: masodikandras.hu)

2020-ban a templom szentélyének, esetleges mellékszentélyeinek feltárását kezdődött el. A mintegy 200 négyzetméternyi felületen végzett kutatások során előkerült a templom főoltára és egyenes záródású apszisa, melynek déli és északi sarkait támpillérekkel erősítették meg. A szentély déli falának kváderkövekből készített lábazatát is sikerült megfigyelni. A feltárás során előkerült az északi és a déli mellékhajót lezáró íves apszispár is, ami azt is jelentette, hogy a ciszter építészeti szabályokkal ellentétben Egresen nem egyenesen záródó apszisok voltak, hanem a jóval ritkább, félköríves apszisvégződés. Ugyanakkor a ciszterekre jellemző keresztházbeli mellékszentélyek is hiányoznak.

A templom szentélyfejében végzett idei feltárások megerősítették azt a feltételezést, hogy a 2016-ban és 2019-ben, a szentély közelében feltárt tumbaalapozások II. András és felesége, Jolánta királyné sírépítményének alapjai voltak.

A templom négyezetéhez közeli pillérek mellé egymással párhuzamosan elhelyezett sírépítményeket kívülről gazdag faragás borította, s ezek valószínűsíthető darabjai közül is többet napvilágra hozott a feltárás. Az eddigi eredmények alapján igen jó esély van rá, hogy az elkövetkező ásatási szezonok és a leletekhez kapcsolódó kutatómunka további részleteket tárnak fel az egykori uralkodói sírhelyekről.

 

Forrás: www.masodikandras.hu

 

Kiemelt képünk forrása: www.masodikandras.hu

 

A tatárdúlás eltüntette a muszlimokat az Alföldről

A tatárjárás célja a mongol világuralom elérése volt – B. Szabó János történész a Vasárnapnak

Iratkozzon fel hírlevelünkre!