„Engesztelődjetek ki egymással! Ezt üzeni minden magyarnak Szent István ünnepe” – Böjte Csaba a Vasárnapnak
Bár Szent István királyunk augusztus 15-én halt meg, és szintén 15-én ajánlotta fel a koronát Szűz Máriának, mégis augusztus 20-án tartjuk nemzetünk nagy ünnepét. Böjte Csaba atya ennek okáról és szimbolikus üzenetéről mesélt lapunknak. – Erdély védőszentje, Szent László királyunk 1083-ban 5 napos bűnbánati időt hirdetett. Ennek oka pedig az volt, hogy abban az időben – ahogy ma is – ellenségeskedés dúlt az emberek között.
Szent László ezért összehívta híveit, és arra kérte őket, béküljenek ki mindenkivel, akivel haragban állnak. Kérjenek bocsánatot, és ők is bocsássanak meg. Ő maga pedig elment Visegrádra, hogy kibéküljön Salamon királlyal.
Hogy ott mit beszéltek, mit nem, azt nem tudjuk, de azt igen, hogy abban a korban nem volt szokás csak úgy kibékülni az ellenséggel. Szent László királyunk mégis megtette – emlékeztetett történelmünknek erre a csodálatos, keresztényi mozzanatára Böjte Csaba. A ferences testvér hozzátette,
Szent László csak a bűnbánatot követően, augusztus 20-án ment vissza Székesfehérvárra, ahol oltárra emelték István király testét, szentté avatták.
– Valójában augusztus 20-ában mindig benne van egy bűnbánati szent idő. A mai világban olyan könnyen össze tudunk veszni a házastársunkkal, a gyermekünkkel, szüleinkkel, szomszédainkkal, kollégáinkkal, és folytonos harc zajlik a politikai pártok között is. Milyen jó lenne, ha megtanulnánk kiengesztelődni!
Ez az ünnep önmagában egy üzenet a kiengesztelődésre.
Szent Lászlónak ez nagyon jól sikerült, kövessük a példáját! Adná az Isten, hogy ne csak ünnepelni tudjunk, hanem tiszta szívvel megbocsátani is egymásnak, jobb- és baloldal, gazdag és szegény, s aztán békében ülhetnénk egy asztalhoz! – mondta lapunknak Böjte atya.
– Ha magunknak meg tudunk bocsátani, akkor miért ne tudnánk másnak? Miért várjuk el – mint valami gyerek – a másiktól, hogy ő tökéletes legyen? – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy a felnőtt kultúrákban mindig megvolt a módja a kiengesztelődésnek. Mint fogalmazott, nagyon jó lenne, ha az ünnepre ezt az ajándékot kérnénk a Jóistentől: nyerjük el testvérünk irgalmas megbocsátását, és mi magunk is legyünk képesek vele kiengesztelődni.
Böjte atya kitért arra is, hogy Szent István idején Szent Márton volt országunk védőszentje, aki Magyarországon született egy római elöljáró fiaként, és római hadvezérré, a császári gárda parancsnokává nevezték ki. Szent Márton arra kérte a császárt, hogy ne legyőzze, hanem meggyőzze az ellenséget, a frankokat. Ő maga pedig lemondott parancsnoki tisztségéről, és nemcsak beköltözött a frankok közé, de apostoluk is lett. A ferences atya szerint
Szent István azért emelte Szent Mártont példaként mindannyiunk elé, hogy ne legyőzzük, hanem szeretettel, párbeszéddel, jósággal meggyőzzük egymást, és mindenkor békében üljünk le egy asztalhoz.
Böjte Csaba azt kérte, adjuk át Olvasóinknak:
„Augusztus 20-án szép ünnepet kívánva köszöntök minden jóakaratú embert a Kárpát-medencében és azon is túl! Csaba t.”
Mizsei Bernadett
(Kiemelt képünkön: Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, az árva gyermekeket gondozó Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója Erdélyben, a torockói Kis Szent Teréz Gyermekvédelmi Központban 2019. október 23-án. Fotó: MTI/Biró István)
