Nemzetgazdasági érdek a magyar borok oltalmazása

Jelentős gazdasági károkat okoznak az Európába beáramló és a világban megtalálható hamis borok, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat. Ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) - közölte a hivatal elnöke hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Pomázi Gyula szerint a minőség mellett fontos, hogy a magyar borokat, borászati technológiákat piaci oltalmak is védjék. Az SZTNH tíz olyan oltalmi formát biztosít a hazai borászatok számára, amely valamilyen formában meg tudja védeni az adott terméket, illetve az ahhoz kapcsolódó szellemi tulajdont. Hatáskörük kiterjed a növényfajta oltalomtól kezdve egészen a különböző szőlészeti-borászati technológiákhoz, berendezésekhez kapcsolódó használati mintákra, szabadalmi bejelentésekre, valamint védjegyoltalmakra, földrajzi árujelzők mentén megvalósuló oltalmazásokra is – mondta.

Évente 150-180, borászatokkal összefüggő védjegykérelem érkezik a hivatalhoz, egyebek mellett az üvegre, a címkére, a névre, a logóra – tette hozzá.

Pomázi Gyula elmondta: a borászatoknak is lehetőségük van arra, hogy az iparjogvédelmi pályázatból igényeljenek forrást, támogatást. Ezáltal díjmentesen vehetők igénybe azon, a hivatal által kínált oltalmazási szolgáltatások, amelyek biztosítják mind a hazai, mind a nemzetközi piacra lépés lehetőségét.   

Bort töltenek pohárba a hazai borok védelméről tartott budapesti sajtótájékoztatón 2020. augusztus 10-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Az összes magyar bortermelő vidéken 32 magyar eredetmegjelölést és hat nagy földrajzi árujelző rendszert tartanak számon, ezek értékére mindenképpen vigyázni kell – emelte ki a SZTNH elnöke.

Kitért arra is, hogy

Európában minden ötödik bor hamis, évente 800 milliárd forintnak megfelelő kárt okoz a hamis borok értékesítése az Európai Unió borágazatának, ez a veszteség a teljes uniós borágazat bevételének az 5 százalékát teszi ki.

Az unió tagállamaiban foglalkoznak ezzel a problémával, különösen a nagy borfogyasztó országokban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban. Főleg Ázsiából, illetve az arab területekről érkeznek az EU-ba hamis termékek különböző közvetítő országokon – például Albánián, Marokkón, Hongkongon, Szingapúron vagy Ukrajnán – keresztül.

Sebestyén Csilla nemzetközi borakadémikus szerint a borásztársadalom feladata, hogy Magyarország borvidékeit feltegyék a világ bortérképére, ami csak a minőséggel érhető el. Emellett fontos, hogy a fiatalokat kulturált borfogyasztásra neveljék, megmutassák nekik a minőségi borokban rejlő értéket.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és Sebestyén Csilla nemzetközi borakadémikus a hazai borok védelméről tartott budapesti sajtótájékoztatón 2020. augusztus 10-én. MTI/Szigetváry Zsolt