Bár a szaktárca szóvivője a ma7.sk kérdésére nem pontosította, hogy az újonnan létrehozott részleghez a kisebbségi kultúrán kívül milyen témakörök tartoznak majd, a hírportál minisztériumi forrásokra hivatkozva azt írta: oda sorolták a külföldön élő szlovákok kultúrájával foglalkozó részleget és az úgynevezett államnyelvi részleget is.

Ez utóbbi az elmúlt években a Felvidéken leginkább „nyelvrendőrség” néven híresült el, mivel tevékenységének az a része volt legláthatóbb, amikor a hatóság az államnyelvtörvényre hivatkozva kizárólag magyar nyelvű felirataik miatt zaklatott különböző vállalatokat és társulásokat. A „nyelvrendőrség” megítélését a felvidéki magyarok körében tovább rontotta a tény, hogy a szóban forgó részleg ellentétes esetekben – például amikor kisebbségi nyelven is fel kellett volna tüntetni egy-egy feliratot, de azt nem tették meg – nem lépett fel hatékonyan.

A ma7.sk úgy tudja, hogy az új összevont részleg élére éppen azt a személyt nevezték ki, aki korábban a nyelvrendőrség igazgatója volt.

 Őry Péter, a Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja a téma kapcsán az MTI-nek nyilatkozva arra mutatott rá, hogy a szlovák kormányzat már korábban is kettős mércét alkalmazott a hatályos törvények betartatása terén, hiszen például évek óta nem teljesíti a közmédiában a kisebbségi adások arányára vonatkozó törvényi elvárásokat, annak ellenére sem, hogy az ügyben jogi lépéseket is tettek.

hirdetés

Sólymos László, a Most-Híd vegyespárt elnöke a bumm.sk-nak nyilatkozva a történtekről azt mondta: ezzel a lépéssel a kormány „leminősítette” a kisebbségi kultúrák szerepét, illetve „ismét bizonyította, hogy a nemzeti kisebbségek jogállását, helyzetük javítását csak deklarációk szintjén tartja fontosnak.”

(MTI)

Kiemelt képünkön Őry Péter, a felvidéki Magyar Közösség Pártja alelnöke beszédet mond a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján rendezett ünnepségen az Országházban 2016. április 12-én. MTI Fotó: Kovács Tamás