Európa-ellenes-e, aki „Európa-ellenes”?

Szövetségesünkkel, Mark Rutte holland miniszterelnökkel együtt dolgozunk azért, hogy „megfékezzük az Európa-ellenes populisták törekvéseit” – mutat rá határozottan Daniel T. Berg Amerikában felnőtt, amerikai egyetemeken kiművelődött, washingtoni körökben otthonosan forgolódó, három egész éve Magyarországon élő amerikai-magyar kettős állampolgár. Aki végtelen européerségében amellett a Hollandia mellett áll ki feltétlen odaadással, amely a legnagyobb európai adóparadicsomként évente 10 milliárd dollár adót spórol meg amerikai multiknak a többi uniós ország (különösen a válság sújtotta déliek) kontójára.

„A magyar politika törésvonala ma az Európa-ellenes Fidesz és Európa-párti ellenzéke között húzódik” – szokta mondani Dobrev Klára, akinek nagyapja a SZU lelkes híve és az imperialista Nyugattal szembeni kommunizmus szorgos építője volt akkor, amikor az én nyugatos elhajló, Fidesz-szavazó nagyapám Vergiliust skandálva dolgozott büntetésből segédmunkásként.

A DK természetes választás „mindazoknak, akik szemben állnak Orbán iszonyatos Európa-ellenes világával” – vallja Gyurcsány Ferenc, aki annak idején inkább gimnáziumot váltott, csak ne kelljen az orosz mellett franciául is tanulnia. Amire természetesen lehet azt mondani, hogy lázadó kamasz volt, csak hát mifelénk, „iszonyatos Európa-elleneséknél” a lázadás zsigerileg abból állt, hogy csakazértis nyugati nyelveket tanult suttyomban minden gyerek a legvéresebb sztálinizmus idején is, nemhogy a Kádár-korban.

Persze értem, hogy az „Európa-ellenes” az új „náci”. A Jelző, Amellyel Diszkreditálni Lehet A Másképp Gondolkodókat.

Mégis hadd kérjem már ki magamnak lassacskán, hogy egy, a görög-római irodalmat eredetiben olvasó, a ruházati cikkektől az élelmiszerekig megrögzötten európai termékeket vásárló, kontinensünk legeldugottabb zugait ámuldozva bejáró és mindenütt a helyi kisvállalkozókat támogató, velük a saját nyelvükön beszélni igyekvő konzervatívot bármelyik foxi-maxis exemeszempés, vagy bármelyik Starbucksban lattézó világpolgár Európa-ellenesnek címkézzen.

A magamfajta patrióta erősen Sargentini-ellenes, Timmermans-ellenes, uborkagörbületszabályozás-ellenes, migránscsempészet-ellenes és nyugatifelsőbbrendűség-ellenes – ezt készséggel elismerhetjük, nincs mit szépíteni rajta. Ellenben nem világos, hol sejlik fel ebben bármiféle Európa-ellenesség.

A gyönyörű francia templomokat, Európa épített örökségét nem a Brüsszellel szemben szkeptikus magyarok kenik össze fekáliával és szentségtelenítik meg, a gótikus székesegyházak nem miattunk égnek ki, a holland templomokat nem mi adjuk el a buddhistáknak, és nem mi dolgozunk azon gőzerővel, hogy egy napon a reimsi katedrálisból is eltűnjenek a mívesebbnél mívesebb keresztény jelképek, és kiterítsék helyettük az ázsiai-afrikai imaszőnyegeket.

A sok évszázados hagyományokat, az európai tradíciók pazar sokféleségét sem egészen az orbáni illiberalizmus nyirbálja meg –

nem a mi érzékenységünket sérti a betlehemállítás vagy a holland fekete krampusz, és nem mi hozunk be ezek helyébe szivárványos-kínaiboás amerikai egyenfelvonulásokat.

A germán rendet, tisztaságot és kiszámíthatóságot, a kemény munkával kiépített európai életminőséget nem a migránsozó fideszesek zúzzák széjjel hétről hétre rendőrrugdosással, buszsofőrveréssel és maghrebi bandaháborúkkal, és nem miattunk szökött fel a nőgyilkosságok száma Ausztriában, az Isztambuli Egyezmény részes államában.

Lehet ránk mindenféle címkéket aggatni, de mégiscsak tény, hogy pillanatnyilag messze jobbak a hosszú távú kilátásai egy magyarországi műemlék templomnak, mint egy franciaországinak, ahogyan az is esélyes, hogy

nagyobb arányban viszi majd tovább az európai értékeket és kultúrát egy csok-os családba születő Bence, mint egy Brüsszelben világra jövő Mohamed.

Ezért nem kizárt: Európa egyetlen mázlija, hogy a sírját buzgón ásó barátai mellett létezünk mi is, Berg Dániel-i értelemben vett „Európa-ellenes populisták”.

 

Francesca Rivafinoli

A szerző korábbi cikkeit ide kattintva böngészheti.

 

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement.