Az Invalidus-ház ma is hű régi nevéhez

Nevezték már Invalidus-háznak, hispotálynak, Károly-kaszárnyának, illetve Gránátosok kaszárnyájának az ország máig legnagyobb barokk épületét, amely napjainkban nem más, mint Budapest Főpolgármesteri Hivatala. Falai között nemcsak ép és rokkant katonák, elmebajosok és városi vezetők fordultak meg, de királyaink is felkeresték. Sőt, egyik híres miniszterünk is az épületben született.

Az építkezést Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezte 1692-ben egy alapítvány létrehozásával, hogy otthont és ellátást biztosítson a török elleni háborúban megrokkant katonáknak (invalidus: rokkant, munkaképtelen, hadirokkant) és családtagjaiknak, akik a Délvidéken, a péterváradi erődért (ma Újvidékkel szemben, a Duna túloldalán található vár) vívott csatában sérültek meg. Az érsek halálával egy ideig feledésbe merült a terv, végül az alapkőletételre csak 1716-ban került sor. Az építkezést az is akadályozta, hogy a területen állt Pest régi városfala és a Szervita rend török mecsetből átalakított temploma és temetője, amely egy erődített fallal volt körülvéve. A mecsetből átalakított templomot végül lebontották, és a mai Szervita téren álló templomot emelték helyette.

Az Invalidus-ház eredeti (meg nem valósult) terve az 1700-as évekből. Bal- és jobboldalt jól látszanak a régi pesti városfal sziluettjei. (Forrás: www.egykor.hu)

A párizsi invalidusház mintájára épült barokk palota munkálatai az itáliai származású Fortunato de Prati bécsi kamarai építész tervei alapján kezdett épülni, amíg 1719-ben az alapozásnál járó munkák pénzhiány miatt abbamaradtak. Az építkezés csak 1727-ben indult újra, miután a nagy törökverő, Buda felszabadítója, Savoyai Jenő (Prinz Eugen lovasszobra máig a budai királyi palota főbejárata előtt magasodik) és az uralkodó III. Károly egy hatalmas összeggel támogatták a pesti Invalidus-ház építését. Második nekifutásra Anton Martinellire, a szintén olasz származású osztrák építőmesterre bízták a tervek kidolgozását, aki Prati terveit meghagyva, néhány helyen módosítva folytatta a munkát, amely 1741-ban többszöri módosításokkal, de elkészült. Kivéve a mai Károly körút fele eső épületrészt, amely az egykori pesti városfal túloldalán épült volna (Pest város vezetése védelmi okokra hivatkozva nem engedélyezte a fal lebontását).

Osztrák gránátos alakulatok vonulnak be az egykori Invalidus-házba. (Forrás: www.egykor.hu)

Az elkészült Invalidus-ház lakóinak száma 1700 fő körül volt. A rokkant állományú tisztek, az invalidusok parancsnoksága és a hivatali személyzet a háromemeletes főhomlokzati (mai Városház utca) szárnyban lakott, a rokkant közkatonák családjaikkal a ház többi szárnyában. A mai Gerlóczy utca felőli szárnyba ispotály (azaz kórház) és tébolyda költözött. Külön péküzem, vegyeskereskedés, mészárszék látta el a lakókat, akik a komplexumon belül használható, vert rézpénzzel fizettek. Az ispotályt és az ahhoz tartozó Invalidusok templomát, amelyet Anton Hillebrandt neves bécsi építész tervezett, Mária Terézia német-római császár és magyar királynő 1751-ben személyesen kereste fel.

Az 1848-as forradalom idején tűzharc alakult ki a felkelők és az osztrák gránátosok között. (Forrás: ww.egykor.hu)

A század második felére az épületkomplexum túlzsúfolttá vált és a higiéniai hiányosságok következtében Pest egyik járvány-gócpontja lett. Ennek okán II. József (Mária Terézia fia) császár és király 1783-ban a rokkantakat és családjaikat Nagyszombatra helyeztette át, és megbízta Hillebrandt építészt a belső terek átalakításával. A császár az épületet a gránátosok kaszárnyájának jelölte ki, akik 1785-ben vették birtokukba a területet. Így a Citadella mellett Pest egy másik stratégiai területen is az osztrák hadsereg állomásozott.

A Városház utcai Martinelli-féle főhomlokzat az 1900-as évek elején. (Forrás: www.pestbuda.hu)

A házat az építkezés kezdetén uralkodó III. Károlyról nevezték el Károly-kaszárnyának, de a pesti köznyelv csak Gránátosok kaszárnyájaként emlegette (III. Károlyról kapta a nevét a Károly körút is). Az Invalidusok templomból kórházat alakíttatott ki, a kripták területén pedig gyapjúraktárat. Az utolsó misét 1784. március 22-én mondták el a barokk templomban, melyet ékességeitől megfosztottak, és emeletekre osztott ispotály lett belőle (az épület érdekessége, hogy Tarlós István főpolgármestersége óta az egykori templom emeletén tartják a fővárosi közgyűlés üléseit). Ebben az ispotályban született 1804-ben Klauzál Gábor, az első független magyar kormány földművelésügyi minisztere.

Az Invalidusok temploma ma a fővárosi közgyűlés ülésterme. Az egykori szentély bordó függönnyel van leválasztva. (Forrás: www.infostart.hu)

Az 1800-as években elkészültek Johann Thenny szobrászművész ma is látható szobrai: a főbejárat fölött egy földgömböt tartó Atlasz látható, amely a timpanon párkányán a Háború és Béke allegorikus szobrai között áll. Az északi kapuzat feletti domborművek III. Károly tengeri utazásaira, a déli kapuzat felett lévők Savoyai Jenő győzelmeire emlékeznek. A városvezetés engedélyezte, hogy a régi városfalakat lebontsák és megépüljön az utolsó, a mai Károly körúti szárny. Az 1830-as évekre elkészült egy, illetve kétszintes Károly körúti szárny (és az udvaron található istálló és lovarda) sem magasságában, sem tagoltságában, sem díszítettségében nem követte Anton Martinelli eredeti terveit.

A Károly körúti szárny egy, illetve kétemeletes traktusai az 1920-as években. (Forrás: www.egykor.hu)

Az 1900-as évek elejére a Károly-kaszárnya, a folyton elodázott felújítások és a katonai célú használat következtében romossá vált. Mindezzel egyidőben a régi városháza egyre szűkebbnek bizonyult a Budapestet ellátó adminisztráció számára, ezért a főváros hivatalának új székhelyéül a Károly-kaszárnyát szemelték ki. Miután a főváros megvásárolta az épületet a katonai kincstártól, a romos oldalszárnyakat lebontották és a hajdani Martinelli-féle emeletek helyére egy háromszintes, vasbeton szerkezetű neobarokk épületrészeket emeltek. A Gerlóczy utca elején található tűzoltólaktanyát és a Belvárosi Áramátalakító Állomás épületét (későbbi Merlin Színház) 1926-ban alakították ki.

Az ostrom utáni állapotok – előtérben a Károly körúti szárny romjai. A földszinten alakították ki a háború utáni bazársort, amely Budapest szégyenfoltja volt 2005-ig. (Forrás: www.mult-kor.hu)

Budapest második világháborús ostroma idején a Székesfőváros Hivatalának Városház utcai (legrégebbi) traktusa az egykori templom tornyával együtt szinte sértetlen maradt, azonban a Károly kőrúti szárnyat – ahova 1945 januárjában a német és nyilas parancsnokság költözött – a szovjet nehéztüzérség és légierő a földszintig lerombolta. A földszintessé vált Károly körúti szárnyban a háború után ideiglenes üzletsort alakítottak ki, amely egészen 2005-ig, a Városháza park létrehozásáig a főváros szégyenfoltjaként működött. Ma is jól látható a Városháza parkból figyelve az a barbár modernista átalakítás, amelyet 1950-ben Pfannl Egon építész hajtott végre az összekötő szárnyon.

A bazársor és a Károly körút. No komment… (Forrás: www.homepage.hu)

Napjainkra a Főpolgármesteri Hivatal épülete megérett a külső-belső megújulásra. A 2018-ban beharangozott, többmilliárd forint értékű, teljesen előkészített felújítást, amely tartalmazta volna Pfannl Egon építész bűnének jóvátételét is, Budapest újonnan megválasztott balliberális vezetése politikai adok-kapok játékkal elodázza, holott a pénzügyi forrás rendelkezésre áll.

A lebontott bazársor és a Városháza tér. Jól Látható Pfannl Egon 1950-ben átalakított, tető nélküli szocreál förmedvénye az összekötő szárnyban. (Forrás: www.portfolio.hu)

Volt olyan időszak a több száz éves Főpolgármesteri Hivatal épületének történetében, hogy invalidusok lakták – a történelem sajnos ismétli önmagát.

 

Fecske Gábor László