Gyermekbántalmazás – létezik, és aki hallgat róla, az bűnrészes

Egyes emberi cselekedeteket illetően egész egyszerűen nincs pardon – ezek azok, amikre azt mondjuk: kinyílik a bicska a zsebünkben. Ilyen a gyerekek, az idősek vagy az állatok bántalmazása. Vagyis minden olyan eset, amikor fizikai erejét kihasználva valaki a nála gyengébbre támad. Az interneten kering egy külföldön készített videó, melyben egy kisgyermek bántalmazását rögzítették. Az eset egyszerűen megdöbbentő. A védtelen gyereket ütik, rugd alják még akkor is, amikor már a földön van, ő pedig el sem tud menekülni a rá erősített kötél miatt… Nem értjük, hogyan vetemedhet valaki ilyesmire, és hogyan tehette meg az a másik felnőtt ember, aki szemtanúja volt az esetnek, hogy nem lépett közbe. Segítségnyújtás helyett telefonjával rögzítette az eseményeket.

Kérjük, hogy az alábbi videót csak erős idegzetű Olvasóink tekintsék meg! A felvételt természetesen nem szenzációhajhász szándékkal közöljük, csupán szeretnénk felnyitni a szemeket arra, hogy

a gyermekbántalmazás ma is létezik. Határoktól és társadalmi osztályoktól függetlenül.

 

Felkerestük a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, ahol arról tájékoztatták lapunkat, hogy „minden társadalmi csoportban, képzettségtől függetlenül előfordulhat bántalmazás. A felnőtt ember viselkedését számottevően meghatározzák a saját felnőtté válása során megélt tapasztalatok, a saját családjában, környezetében megélt helyzetek, élmények. Így meghatározó a családi viselkedési minta, a szülőktől megtapasztalt nevelési módszerek, a konfliktuskezelés módja, mely a feszültségtűrő-képesség, az empátia kialakulását is befolyásolja”.

Kérdés azonban, hogy hol és mikor lesz ennek vége, ha generációról generációra adódik tovább az agresszió. Sokan hiszik úgy, hogy a nehezebb anyagi körülmények között élők esetében gyakrabb a bántalmazás, azonban ez nem így van. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság szerint

a bizonytalan élethelyzet, az egzisztenciális nehézségek önmagukban nem eredményezik bántalmazás megjelenését.

Kutatások szerint a bántalmazók sok esetben maguk is bántalmazottak voltak, és a szülők gyakran nem ismerik a gyermek fejlődési szakaszainak életkori jellemzőit. A gyermek egészséges reakciójára (pl.: dackorszakban a tagadás, erős érzelmek) türelmetlenül reagálnak, ami a kicsik tanítása helyett feszültséget, szorongást kelt, a helytelen viselkedést rögzítheti. Tehát jellemző a szülői nevelési módszerek ismeretének hiánya is.

Mit tehetünk, ha gyermekbántalmazást tapasztalunk a környezetünkben?

Minden településen működik család- és gyermekjóléti szolgálat. Az itt alkalmazott családsegítők feladata, hogy az észlelő- és jelzőrendszert segítsék abban, hogy a bántalmazási gyanú jeleit felismerjék, jelezzék. Így a gyermekek védelme érdekében beavatkozhatnak az illetékes szervek. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felhívta a figyelmet arra, hogy

a bejelentők adatait akkor is zártan kezelik, ha ezt nem kérik külön, vagyis attól senkinek nem kell félnie, hogy emiatt baja eshet!

Gyermekbántalmazás esetén nemcsak a helyi család- és gyermekjóléti szolgáltatót kereshetjük fel, hanem a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ingyenesen hívható gyermekvédő hívószámán (06 80 212 021) is kérhetünk segítséget. Emellett a gyámhatóságnál vagy súlyosabb esetben a rendőrségen tehetünk bejelentést.

 

Mi minősül gyermekbántalmazásnak?

Gyermekbántalmazás minden olyan magatartás, amikor valaki testi-lelki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt nem akadályozza meg, illetve nem jelzi. Vagyis aki nem jelez, maga is bűnrészessé válik.

A bántalmazásnak több fajtája van:

• érzelmi (pl.: a gyermek érzelmeivel való tartós vagy rendszeres visszaélés, a gyermekekben az értéktelenség, a szeretetlenség benyomásának kialakítása)

• fizikai (pl.: fizikai sérülés okozása ütés, rúgás, lekötözés, bezárás, rángatás, rázás, el- vagy ledobás, gondatlan leejtés, mérgezés, megégetés, leforrázás, vízbefojtás, fojtogatás stb.)

• szexuális abúzus (pl.: gyermek vagy fiatal szexuális tevékenységekre való kényszerítése, bevonása pornográf anyagok megtekintésébe vagy készítésébe, vagy a szülő/gondozó szexuális tevékenységének figyelésébe).

Hiába feltételezzük, hogy a felvilágosult Európa kellős közepén, a 21. században már nem jellemző a gyermekek bántalmazása, sajnos nap mint nap szenvednek testi-lelki sérüléseket a kiskorúak. Talán a mi közelünkben, még a legjobbnak hitt családban is. Járjunk nyitott szemmel!

Mizsei Bernadett

 

(Kiemelt képeink forrása: Flick.com, Pixabay.com)