A semmiért egészen

A Clark Ádám téren nemrég épült íves kialakítású Hotel Clarkon gyakran megakad a szemem. Na de nem a kortárs építész modernista kreálmányának körvonalai ragadják meg képzeletemet, hanem lelki szemeim előtt újra és újra megelevenedik a volt Budai Takarékpénztár gyönyörű épülete és a közkedvelt Lánchíd Kávézó, híres versek keletkezésének helyszíne.

Pest-Buda belvárosa az 1848-49-es forradalom utáni évtizedekben nyerte el máig meghatározó szerkezetét. A Lánchíd budai hídfőjénél elhelyezkedő Lánchíd tér (ma Clark Ádám tér) két nagy forgalmú út, a budai Fő utca és az Alagút-Lánchíd útvonal kereszteződésében terült el, és itt volt a végállomása az omnibusznak, valamint a zugligeti és az óbudai lóvasútnak is. A budavári Sikló bejárata előtti területen (ahol ma a 0 kilométerkő található) állt Mátyás király reneszánsz istállójából az 1860-as években átalakított angol gótikus stílusú Budai Népszínház, amely ódon falai között lett népszerű tragika Jászai Mari és Blaha Lujza.

Balra a Budai Népszínház jellegzetes gótikus sarokbástyájával, középen a Budai Takarékpénztár épülete Ferenc József 1867-es koronázásakor. (Forrás: www.egykor.hu/tethube)

A színházzal szemben, a tér északi oldalán található beépítetlen saroktelket szemelte ki új székházának és fiókjának a Budai Takarékpénztár. Az impozáns neoreneszánsz épületet a kor sztárépítésze, Ybl Miklós tervezte és 1862-re készült el. A bank toszkán hangulatú előcsarnokából vörösmárvány lépcső vezetett fölfelé, a belső udvart pedig mindhárom szinten karcsú öntöttvas oszlopokból álló árkádsor díszítette, amely a magyarországi öntöttvas felhasználásának első példája volt. Az épület Lánchíd tér felőli földszinti részén 1864-ben nyílt meg a Lánchíd Kávéház, amely kisebb-nagyobb kihagyással és átalakítással egészen az 1990-es évek elejéig működött. A befogadóképesség növelése céljából, még a századforduló előtt, az akkori széles járdából hosszú, keskeny teraszt kerítettek le, ezzel a főváros egyik legszebb fekvésű nyitott teraszát alakították ki.

Budapesti éjszaka az 1930-as években. Balra a Budai Népszínház helyén épült és a II. világháború után elbontott Kereskedelmi Minisztérium palotája, jobbra a közkedvelt Lánchíd Kávéház. (Forrás: www.egykor.hu/Ády)

A szépen díszített és bútorozott impozáns kávéház hamar a helyi előkelőségek, várbeli hivatalnokok, katonatisztek és művészek törzshelyévé vált. A kávéház rendszeres vendége volt Fadrusz János a kolozsvári Mátyás szobor alkotója és Ligeti Miklós a városligeti Anonymus szobor készítője. Az 1930-as évek elején Babits Mihály és Móricz Zsigmond vezetése alatt a Nyugat szerkesztősége heti rendszerességgel itt találkozott. A szintén nyugatos Szabó Lőrinc itt írta híres, sokat idézett és szavalt Semmiért egészen című versét.

Szabó Lőrinc a Lánchíd Kávéház Dunára néző teraszán 1937-ben. (Forrás: Fortepan / Magyar Bálint)

A második világháborúban a Pesten felállított szovjet nehéztüzérség ütegei éjjel-nappal lőtték a budai várat erőddé alakító német és magyar egységeket. Mivel a Budai Takarékpénztár épületének első emeleti sarokablakában a németek megfigyelő pontot alakítottak ki géppuska és páncélököl állással, az oroszok célba vették az házat. Egy tüzérségi lövedék telibe találta a német megfigyelő állást, amely következtében a ház Fő utcai homlokzatának első traktusa a földszinttől a tetőpárkányig leomlott, belül a födémek beomlottak. A ház többi része szinte sérülés nélkül megúszta az ostromot. Éppen ezért szinte felfoghatatlan, hogy miért kellett az egész épületet lebontani. Persze mindenre van magyarázat: a kommunista vezetés egy nagyszabású körforgalmat akart kialakítani a téren és útban volt a Budai Takarékpénztár és a kereskedelmi Minisztérium épülete is. De nemcsak ez a két ikonikus, városképet meghatározó épület vált az esztelen ideológiai bontás áldozatává, hanem a budai Dunapart teljes háztömbje eltűnt az elegáns Hotel Fiume szállóval együtt.

Borzalmas látvány. Az ostrom után szinte épségben megmaradt Lánchíd jegyszedő házai, a minisztérium és a Budai Takarékpénztár épülete. Az alagút felett a szinte teljesen megsemmisült Sándor-palota látható. (Forrás: www.pestbuda.hu)

A bontás nem volt teljes, meghagyták az épület toszkán hangulatú gangjának egy részletét, de az értékes öntöttvas elemeket beolvasztották. Az épületroncsban nyílt meg később a Lánchíd Eszpresszó, s bár az összképet rontották a szomszédos házak csupasz tűzfalai, a nagy, napos terasz a főváros kedvelt szórakozóhelye maradt.

Az épület torzója a Lánchíd Eszpresszóval 1964-ben. (Forrás: Fortepan / Sugár Ferenc)

A torzó az 1956-os forradalom idején is kapott egy pillanatfelvételt a sorstól. A forradalomról szóló dokumentumfilmekben szinte mindig szerepel, hogy a volt Budai Takarékpénztár tűzfaláról valaki egy tűzoltólétrán kalapáccsal leveri a „Rákosi címerben” található gyűlölt jelképet, a vöröscsillagot.

A Lánchíd Eszpresszó, amely sokak szerint a budapesti romkocsmák előképe volt, több játékfilmben is megjelent. Többek között Sándor Pál Ripacsok című 1981-ben bemutatott filmjében a WC-ben verekedős jelenet tette feledhetetlenné. Az épülettorzó végül annyira lepusztult, hogy 1990-ben lebontották, így a Lánchíd Eszpresszó is végleg bezárt. Ezt követően a terület több évtizeden át Budapest legdrágább foghíjtelke volt. Az eszpresszó homlokzatán álló eredeti oszlopokat ez idő alatt a Kiscelli Múzeumban őrizték.

Megtört a harmónia, fontosabb volt a körforgalom megtartása. (Forrás: www.pestbuda.hu)

Az Alagút szájánál tátongó területre végül 2016-ban felépítették a Hotel Clark szállodát a körforgalom kialakítása miatt szokatlan formájúvá vált telken Anthony Gall, hazánkban élő ausztrál származású építész tervei alapján. A szálloda halljában, a recepció mögött látható négy eredeti korinthoszi oszlopot és márvány korlátot magában foglaló árkádszerű dekoráció emlékezteti az arra járót és a vendégeket az egykor ott állt gyönyörű Budai Takarékpénztár és Lánchíd Kávéház régi fényére.

Fecske Gábor László