Több mint két hete már, hogy Amerika lángokban áll: George Floyd halála után pillanatok alatt elharapózott az indulat az ország nagyvárosaiban. A tüntetések először átterjedtek Európára, majd összecsapásokká fajultak egyrészt a rendőrökkel, másrészt jobboldali tüntetőkkel. Az események hevében ugyanakkor érdemes megállni egy pillanatra és egyet hátralépve a történtek mögé nézni.
Az okokról
Az erőszakossá váló tüntetések kiindulópontja az volt, hogy egy rendőr 8 perc 46 másodpercig térdelt egy színes bőrű férfi, George Floyd nyakán, aki többször próbálta jelezni neki, hogy nem kap levegőt. Két dolgot mindenképpen érdemes megemlíteni amellett is, hogy amit a rendőr tett, embertelen. Az egyik, hogy az amerikai rendőrök az európaiakhoz és a magyarokhoz képest kifejezetten képzetlennek számítanak.
Míg itthon egy rendőrnek több évet kell tanulnia ahhoz, hogy egyáltalán járőrözhessen az utcán, addig az Egyesült Államokban egy pár hetes gyorstalpaló után bárkiből válhat rendőrségi alkalmazott.
Ez persze nem menti fel a tette alól. Ahogyan a másik említésre érdemes tényező sem. Nevezetesen, hogy George Floyd nem egy ártatlan, mezei állampolgár volt. Csak aznap kétszer vétett a törvény ellen és halála előtt rá is támadott az őt megbüntetni készülő hatóságiakra. Ennek ellenére a teljes balliberális média úgy állítja be, mintha egy ártatlan ember lenne. Ahogyan az azóta napvilágra került hasonló esetek áldozatait is igyekszik így lefesteni.
hirdetésEgy élet szándékos kioltására nem lehet indok. Viszont a másik oldalon sem kell úgy tenni, mintha a rendőrökre rátámadó, a hatósági intézkedéseket megúszni próbáló áldozatok ma született bárányok lennének.
Kinek ártanak a szobrok?
A kirobbant tüntetéseknek egy ideje immár Európában is visszatérő eleme, hogy a demonstrálók a nekik nem tetsző, szerintük (vagy olykor valóban) rasszista történelmi személyiségek szobrát megrongálják, akár le is döntik. Felmerül a kérdés, hogy milyen joguk van erre. Persze, lehet vitatkozni egy-egy személy tetteiről, történelmi megítéléséről, lehet egyet nem érteni. De évek, évtizedek óta köztereken álló szobrokat ledönteni egyszerű és színtiszta vandalizmus.
Mi lesz a következő? A könyvégetés? Vajon ezek után mi különbözteti meg a tüntetőket a keresztény templomokat leromboló Iszlám Állam katonáitól?
Ahogyan nincs olyan bűncselekmény, amelyet egy rendőr halállal torolhat meg, úgy nincs olyan indulat, amely felhatalmazást adhat 2020-ban egy történelmi szobor ledöntésére.
Ki is valójában az üldözött?
A tiltakozások szlogenje is hamar kialakult, ez a „Black Lives Matter”, vagyis a „Fekete élet is számít”. Amikor ezt először meghallottam, az a kérdés merült fel bennem, hogy van-e valaki az elvakult nácikon kívül, aki ennek az ellenkezőjét gondolja? Vajon milyen jogok azok, amelyek nem biztosítottak a feketék számára Amerikában, főleg azok után, hogy az országnak 8 évig volt fekete elnöke. Lehet-e ezek után arról beszélni, hogy az USA-ban, vagy bárhol Európában rasszista, feketéket elnyomó többség uralkodna?
És vajon ki az, aki faji megkülönböztetést alkalmaz a másikkal szemben? Ki az, aki megkülönbözteti ebben a helyzetben a fehéreket a feketéktől?
És miért nem teszi fel senki azt a kérdést, hogy kinek áll ez az egész konfliktus az érdekében? A tüntetések pillanatok alatt felperzselték az Egyesült Államokat és Európát. Pillanatok alatt lett tömeg, lett központi üzenet, lett szolidaritás és fekete Facebook-profilkép.
Pillanatok alatt sikerült kiélezni a társadalmi feszültséget nemcsak az USA-ban, hanem az egész világon. És nemcsak fehérek és feketék, hanem balosok és jobbosok között is.
Mindezt egy olyan helyzetben, a koronavírus-járvány árnyékában, amikor az egészségügyi és a gazdasági következmények egyébként is komoly terheket rónak egy-egy ország ellátórendszerére, költségvetésére, rendvédelmi szerveire.
A tüntetések helyett érdemesebb lenne a „Kinek áll érdekében?” kérdésre választ találni. Közösen. És akkor talán hosszú időre magunk mögött hagyhatnánk a mostanihoz hasonló társadalmi konfliktusokat.
Kiemelt képünkön fosztogató távozik egy üzletből a George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozó tüntetés alatt New Yorkban 2020. június 1-jén. Május 25-én Minneapolisban négy rendőr igazoltatás után földre teperte a 46 éves Floydot, aki csak annyit tudott mondani, hogy nem kap levegőt, amikor az egyikük a nyakára térdelt. Floyd ennek következtében később, a kórházban életét vesztette Fotó: MTI/FR61802 AP/Craig Ruttle.
