„Miattunk több ezer faj nem tudja már létével dicsőíteni Istent”

A Laudato sí’ (Áldott légy) című enciklikát éppen 5 évvel ezelőtt adta ki Ferenc pápa, így a teremtésvédelem hetén számos fórumon foglalkoznak a minket körülvevő világ és a benne élő teremtett lények védelmének fontosságával. „Nem szabad a különböző fajokra csak mint lehetséges kiaknázható „erőforrásokra” gondolni, nem feledkezhetünk meg ugyanis arról, hogy azok önmagukban is értékesek. Minden évben több ezer növény- és állatfaj tűnik el, amelyeket többé már nem ismerhetünk meg, gyermekeink már nem láthatják őket, örökre elvesztek. Túlnyomó többségük emberi beavatkozáshoz kapcsolódó okok miatt hal ki.

Miattunk több ezer faj nem tudja már létével dicsőíteni Istent, és nem tudja közölni velünk saját üzenetét.

Ehhez nincs jogunk” – olvasható a dokumentumban.

Cikkünkben annak jártunk utána, hogy ha már az erdők pusztítására vagy a nagyipari környezetszennyezésére nincs közvetlen ráhatásunk, mit tehetünk a körülöttünk élő állatokért, azokért a teremtményekért, melyek sorsa minden pillanatban ki van téve az emberek felelősségérzetének, segítő szándékának vagy éppen kegyetlenségének, éljenek az esőerdők legmélyén vagy a saját otthonunkban.

Hanga Zoltán lapunknak elmondta, az állatvédelem alapja, hogy az állatok szükségtelen fájdalmát és szenvedését elkerüljük, megelőzzük. – Tehát nem azt mondja ki, hogy ne fogyasszunk például sertéshúst, de az megköveteli, hogy amíg a sertés él, megfelelő körülmények között éljen, és ne szenvedjen a vágóhídon sem – tette hozzá a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. A hétköznapokban, házi kedvencek tartása esetén pedig a felelős állattartásban érvényesülnek az állatvédelmi elvek. – Az állatvédelmi törvény a jó gazda gondossága fogalmat említi, melynek lényege, hogy az állat biológiai igényeit ki kell elégítenünk. Mielőtt házi kedvencet tartunk, mindig számba kell venni azt, hogy biztosan tudunk-e róla gondoskodni élete végéig, hisz addig vagyunk felelősök érte!

Azt is mérlegelnünk kell, hogy az állat tartásával járó életmódváltozást tudjuk-e vállalni. Végül pedig alaposan utána kell járni az adott állat táplálkozási, mozgási igényeinek – mutatott rá Hanga Zoltán. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy még ma is jellemző az a téves elképzelés, miszerint ami az embernek jó, az állat számára is megfelelő táplálék. – Ezért aztán csokoládét vagy vasárnapi ételmaradékot adnak olyan állatoknak, amelyeknek az ilyesmik egyáltalán nem valók, sőt, kifejezetten egészségtelen számukra. Ezt a téves berögződést el kell felejtenünk! Ne adjunk csokit a házi nyuszinak, csak azért, mert mi szeretjük! – hívta fel a figyelmet a szakértő.

A természetvédelem másik nagy szelete a veszélyeztetett fajok védelme. – Gyakorlatilag az állatkertben is ez zajlik, hisz itt számos olyan állatfajt tartunk, ami a természetben veszélyeztetett, ritkulóban van. A cél tehát nem csupán a bemutatásuk, hanem a szaporításuk is – ismertette Hanga Zoltán. Mint mondta, minden ember sokat tehet a veszélyeztetett fajokért, elsősorban a műanyag-hulladékok keletkezésének visszaszorításával, hiszen azok a tengerekbe jutva hatalmas károkat okoznak.

Tehetünk még valami nagyon fontosat: adjuk le a megfelelő gyűjtőpontokon használt mobileszközeinket! – Milliárdos nagyságrendű a mobilhasználó emberek száma a világon. És tudjuk, hogy nem mindenkinek csak egy telefonja van, illetve a telefonokat előbb-utóbb le is cseréljük. A legtöbb ilyen mobil a fiók alján végzi. Sokan nem tudják, hogy a gyártásukhoz szükséges nyersanyagokat olyan területen bányásszák Afrikában, ahol például a gorillák őshonosak.

Minél több mobiltelefont sikerül összegyűjtenünk, annál többféle anyagot tudnak kinyerni és újrahasznosítani ezekből a készülékekből, így az újak gyártásához kevesebb bányászandó nyersanyagra lesz szükség

– mutatott rá Hanga Zoltán. A Fővárosi Állatkert a Jane Goodall Intézettel közösen igyekszik felhívni erre a figyelmet mobilkampányával, sőt az emberszabású majmok házában is elhelyeztek egy dobozt, ahol leadhatjuk használt mobileszközeinket. Az otthonához közeli gyűjtőpontokat ezen a linken találja meg.

A lehetőség tehát mindenki számára több fronton adott, csak élni kell vele! A kérdés, hogy mikor jutunk el odáig, hogy ezeket az intelmeket, tanácsokat komolyan is vegyük, amikor hazánkban az állatkínzást sem tudtuk még a múlttal egyenlővé tenni. Pedig, ahogy Ferenc pápa is fogalmaz, „szívünk csak egy van, és ugyanaz a nyomorúság, amely rávesz egy állat bántalmazására, hamarosan megmutatkozik a többi személlyel való kapcsolatban is. Mindenféle kegyetlen bánásmód bármely teremtménnyel szemben ellenkezik az emberi méltósággal”…

(A fotók forrása a Flickr.com és a Pixabay.com)