A Gellért-hegyi Kioszk Étterem rejtélye

A Gellért-hegyi Citadella északi rondellája alatt húsz méterrel állt egykor Budapest legcsodálatosabb panorámájával rendelkező étterme és kávézója. A közel negyven évig működő vendéglátóhely közkedvelt volt a budapestiek és a külföldiek körében, ám máig tisztázatlan körülmények között 1941-ben leégett.

A Gellért-hegy tetején található Citadellát az osztrákok építették abból a célból, hogy a főváros lakosságát folyamatosan megfigyelhessék, és ha kell, ágyukkal bombázni tudják a fontosabb létesítményeket. Így Pest-Buda polgárai számára az elnyomatás szimbóluma volt hosszú évtizedeken keresztül. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az erőd elvesztette hadászati jelentőségét, azonban a katonaság még 30 évig, az 1897-es kivonulásig használta.

Miután szimbolikusan megkezdték a fellegvár bontását (amelyet egy hónap után félbehagytak), és a környék szabadon látogathatóvá vált minden polgár számára, a főváros vezetése, felismerve a Gellért-hegy turisztikai jelentőségét, engedélyt adott egy étterem, illetve egy kávézó létesítésére. A Citadella körüli sétány Tabán felőli részén, nem messze a Gellért szobortól nyílt a legszebb kilátás a budai várra, a Tabánra és a Dunán át a pesti oldalra. Itt épült fel az 1890-es évek végére hegyvidéki monarchikus stílusban, Kosztolányi-Kann Gyula tervei szerint a Kioszk Étterem és Kávézó.

A Citadella északi rondellája alatt láthatjuk a Kioszk Éttermet. A képről még hiányzik az Erzsébet híd. (Forrás: www.egykor.hu)

A tervező nagyszerűen kihasználta a hegyoldal lehetőségeit, így egy kisebb felső, illetve egy nagyobb alsó teraszt tervezett. Az épület konyhája és raktárai félig a hegy oldalában kerültek kialakításra, ahonnan az elkészült fogásokat teherliften szállították a teraszokra. Az épület belső részén több szalon is helyet kapott, így a téli hónapokban sem kellett bezárnia az étteremnek.

A Kioszk hamarosan az egyik legtrendibb étteremmé vált Budapesten, köszönhetően a csodás panorámának, a saját cigányzenekarának és a kiváló magyaros konyhájának.

A hegyvidéki stílusú épület röviddel az elkészülte után. (Forrás: www.egykor.hu)

A kiváló konyha-kilátás-cigányzene kombináció gyorsan felkeltette a hazai irodalmi élet nagyjainak érdeklődését, így Krúdy Gyula és Mikszáth Kálmán mellett Móricz Zsigmond is számos alkalommal megfordult az épület falai között. Egy-egy neves alakalomra (házasság, évforduló, fogadás) a hazai arisztokrácia képviselői – gazdag gyárosok, politikusok és színészek – kibérelték az egész éttermet, és hajnalig mulatoztak. Nem egyszer hatósági segítség is kellett, hogy az épületet záróra után elhagyják a vendégek.

Fantasztikus panoráma az alsó teraszról. (Forrás: www.egykor.hu)

Az 1920-as évek közepére az étterem elérte kapacitásának határát, így elengedhetetlenné vált a bővítés. 1927-ben az alsó teraszát 245 négyzetméteresre bővítették és hatalmas fix napernyő rendszert, illetve – a nyugati részén – egy fedett épületrészt alakítottak ki rajta a cigányzenészek számára. Az 1930-as évek közepén a fővárosi vezetés tervbe vette, hogy egy nagyobb és modernebb idegenforgalmi létesítményt (hotel) építenek a Kioszk Étterem helyére, ám az akkori tulajdonos makacsul ragaszkodott az épülethez. 1941 nyarán azonban történt valami, amely máig nem tisztázott.

A kibővített alsó terasz az 1930-as évek elején. (Forrás: wwwproxy.european.eu)

Az egyik teória szerint az étterem 1939-ben bezárt. A főváros megvásárolta az épületet, majd néhány helyiségét raktárnak használta. 1941 július 14-én a tűzoltóságra több tucat jelzés futott be egy Gellért-hegyi erdőtűzről, de hamarosan kiderült, hogy a jelzések mindegyike a kioszk felé mutat. A tűzoltó szerkocsival nehezen megközelíthető helyen található hajdani étteremet közel ötven tűzoltó bevetésével kezdték oltani. A tüzet pár órával később sikerült is megfékezni, de a használaton kívüli vendéglő teljesen leégett. A beszámolók szerint a közelgő augusztus 20-i tűzijátékhoz petárdák szerelését végezték a vendéglő egyik – félig a hegybe épített – helyiségében. Egyes szemtanúk először egy hatalmas robbanást észleltek, a tűz csak utána harapózott el a vendéglőben. Az öt áldozat mindegyike a tűzijátékot készítő cég alkalmazottja volt. A másik elmélet szerint az étterem nem zárt be, hanem üzemelt egészen 1941 nyaráig. 1941 július 14-én, a nyitás előtti órákban, az augusztus 20-i tűzijáték rakétái, amelyeket az épület egyik raktárában vagy az épület mellett tároltak, véletlenül berobbantak, és ez vezetett 5 éttermi konyhai kisegítő halálához.

Az egykori Kioszk Étterem helye napjainkban. (Forrás: www.egykor.hu)

Az idő távlatából és az akkori szemtanúk elmondásai alapján nagyon nehéz feltárni, hogy mi történhetett. Ugyanakkor feltehető néhány kérdés az esettel kapcsoltban:

  • Mit keresnek az augusztus 20-i tűzijáték kellékei már július közepén a Gellért-hegyen?
  • Miért tárolták a rakétákat egy nemrég jól prosperáló, kiváló állapotban lévő épületben?
  • Ha az étterem üzemelt, hogyan lehetséges az, hogy az egyik helyiségében robbanóanyagokat tároltak?
  • Hogy lehet máig tisztázatlan, hogy az áldozatok a tűzijátékos cég vagy az étterem alkalmazottai voltak?

Akárhogy is történt, Budapest szegényebb lett egy műemlék épülettel, mi pedig egy jó gasztronómiai élménnyel, amely a Citadellánál napjainkban hiánycikk.

 

Fecske Gábor László