Történelmi keresztény műemlékek pusztulnak el a szíriai háborúban
Az ország észak-nyugati részén, varázslatos, mészköves hegységben elhelyezkedő keresztény romvárosok pusztulnak el a szíriai konfliktusban. A 2011 óta az UNESCO Világörökség részét képező Halott Városok megalakulása a korai kereszténység idejére nyúlik vissza.
Több mint kétezer szír keresztény templom található a bizánci időkből megmaradt, az UNESCO Világörökség listáján szereplő településmaradványokban.
Nyugaton az Orontész völgye (szír-arámi nyelven Arantu) választja el az Alaviták-hegységétől, keleten termékeny síkság határolja, amin az Aleppót Damaszkusszal összekötő autópálya húzódik. A szíriai konfliktus kitörésének elején a területet különböző fegyveres csoportok foglalták el. A szíriai vezetés töretlen szándéka, hogy kiűzze az ország minden területéről az általuk terrorszervezetként számontartott csoportokat, ezért több alkalommal is hadműveletet indított, melyek többsége sikeres volt. A török hadsereg és szövetségeseik bevonulása újabb konfliktust robbantott ki az addigra részleges autonómiát élvező kurdokkal.
Az összetűzésben a török légierő többször is légicsapást hajtott végre, ami hatalmas károkat okozott a műemlékekben. Az Halott Városok egyik központjaként ismert Szent Simeon katedrálist számos bombatalálat érte.
2016. február 5-én Damaszkusz összefoglaló jelentést nyújtott be az ENSZ-nek, amiben részletezték a műemlékeket ért károkat.
Még az év májusában az UNESCO tiltakozását fejezte ki az 1500 éves keresztény műemléket ért török légicsapások miatt. A jelentések szerint a háború előtt fontos zarándokhelyként is jegyzet katedrális szimbólumát, Szent Simeon oszlopát is találat érte.
A jelentés arról is beszámol, hogy a főként külföldi fegyveresekből álló és az Al-Kaidához köthető Hajat Tahrir Al-Sham terrorszervezet tagjai illegális ásatásokat folytattak a bizánci kori romvárosokban.
A megtalált keresztény ereklyéket és műkincseket csempészeken keresztül külföldi gyűjtőknek adták el. Ezen felül a terroristák már 2013 óta bunkerek építésére használják fel a romvárosok és templomok köveit.
A Halott Városokként ismert műemlékegyüttes az ókorban Bélosznak (latinul Belus) nevezett mészköves hegyvidéken épült. A hegyvonulat száznegyven kilométer hosszan nyúlik el észak-déli irányban. A IV. századtól kezdve az Aleppó és Idleb tartományokat átszelő hegységen 20-40 km szélességben hétszáz település jött létre.
A világon egyedülállóan több mint kétezer korai keresztény templom romjai maradtak fenn. A térség a VI. században élte virágkorát, majd az iszlám invázió után hanyatlásnak indult.
A X. századtól újra megerősödő bizánci muszlim konfliktus hatására a települések fokozottan elnéptelenedtek. A keresztény lakosság a biztonságosabb Antióchiába és a tengerparti vidékre költözött.
Kiemelt képünkön Szent Simeon katedrálisa látható a török légicsapás után. Forrás: UNESCO
A témában olvasásra ajánljuk:
Iszlamista milícia dúlt fel egy szíriai keresztény templomot