Ferenc pápa: Imádkozzunk, hogy befejeződjön a keresztények üldözése!
A keresztény tanúságtétel zavaró a világias szellemben élők számára
A világ a maga bálványaival, kompromisszumaival és prioritásaival nem nézi jó szemmel ezt a létezési formát. A „bűn struktúrái”, amelyek az emberi viselkedésből fakadnak és idegenek az igazság Lelkétől, elutasítják a szegénységet, a szelídséget, a tisztaságot és hibának, problémának tekintik az Evangélium szerinti életet, amit peremre kell szorítani. A világ a pénz logikája szerint él és bárki, aki felmutatja, hogy az élet beteljesedhet az önajándékozásban és a lemondásban, zavaróvá válik a kapzsiság rendszerében. A keresztény tanúságtétel, ami sok embernek jót tesz és ezért követik is, zavaró azoknak, akiket a világias mentalitás jellemez. Úgy érzik, hogy megrovás éri őket ezáltal. Ez a kényelmetlenség vagy arra ösztönzi őket, hogy megnyíljanak a vitára és a jóra, vagy arra, hogy elutasítsák ezt a világosságot és megkeményedik a szívük, aztán szembe szállnak vele és dühössé válnak. A vértanúk üldözésében láthatjuk, hogyan növekszik az ellenségesség egészen a dühig. A XX. századi európai diktatúrákban is tetten érhetjük ezt abban, ahogyan a keresztények, a keresztény tanúságtétel és hősiesség ellen fordultak – hívta fel a figyelmet a pápa.
Az üldöztetés drámája egyben megszabadulás is
Az üldöztetés drámája azonban megszabadulás is a siker, a hencegés és a világ kompromisszumainak való alárendeltségtől. Minek örülhet az, akit a világ Krisztus miatt elutasít? Annak, hogy rátalált valamire, ami értékesebb az egész világnál. „Mit ér az embernek, hogy megszerzi az egész világot, ha a lélek kárát vallja?” (Mk 8,36) Mi az előnye? – tett fel a kérdést Ferenc pápa.
Lelki közelség üldözött keresztény testvéreinkhez
Fájdalmas arra gondolni, hogy ebben a pillanatban is sok keresztény üldözést szenved a világ különböző részein. Reménykedjünk és imádkozzunk, hogy megpróbáltatásuk mielőbb véget érjen. A mai mártírok többen vannak, mint a kereszténység első századaiban. Fejezzük ki lelki közelségünket e testvéreinknek: egy testet alkotunk velük és ezek a keresztények Krisztus testének, vagyis az egyháznak a vérző részei.
A megvetés lehet a mi hibánk is, amikor elveszítjük Krisztus és az Evangélium ízét
A pápa ezt követően figyelmeztetett, hogy a boldogmondásokat ne áldozatszerepből és önsajnálat szempontjából értelmezzük. Amikor az emberek megvetik a keresztényeket, az nem szükségszerűen az üldöztetés szinonimája. Nem sokkal azután, hogy Jézus a keresztényeket a „föld sójának” nevezi, óvva int annak a veszélyétől, hogy elveszítsük a só ízét, mert különben „nem való egyébre, mint hogy kidobják, s az emberek eltapossák” (Mt 5,13). Tehát létezik olyan megvetés is, ami a mi hibánk, amikor elveszítjük Krisztus és az Evangélium ízét.
Maradjunk hűségesek a boldogmondások alázatos útjához
Maradjunk hűségesek a boldogmondások alázatos útjához, mert ez vezet el oda, hogy Krisztuséi legyünk a világ helyett. Érdemes felidézni Szent Pál útját: amikor azt gondolta, hogy igaza volt, üldözte a keresztényeket, amikor azonban rájött, hogy üldöző, a szeretet emberévé vált, aki könnyedén szembe nézett az üldöztetés szenvedéseivel, amelyeket el kellett viselnie (vö. Kol 1, 24). A kirekesztés és az üldöztetés, ha Isten megadja nekünk a kegyelmet, hasonlóvá tesz bennünket a keresztre feszített Krisztushoz, szenvedéséhez, amelyek az új élet megnyilvánulásai. Ez az élet ugyanaz, amit Krisztus élt értünk és üdvözülésünkért, amelyet megvetettek és elutasítottak az emberek (vö. Iz 53,3, ApCsel 8,30-35). Ha befogadjuk Lelkét, akkor eltelhetünk annyi szeretettel szívünkben, hogy felkínáljuk életünket a világért anélkül, hogy kompromisszumokat kötnénk megtévesztéseivel és elfogadjuk az elutasítást.
Veszélyes kompromisszumokat kötni a világgal
A pápa felhívta a figyelmet, hogy veszélyes kompromisszumokat kötni a világgal, a világias lelkülettel. A kompromisszumok elutasítása és a Jézus Krisztus által kijelölt úton haladás jelenti az életet a Mennyek országában. Ez a legnagyobb öröm. Az üldöztetések során pedig mindig jelen van Jézus, aki elkísér és megvigasztal minket, és a Szentlélek ereje, aki segít, hogy előre haladjunk. Ne csüggedjünk, amikor az Evangéliumhoz hű élet következménye az üldöztetés: a Lélek támogat bennünket ezen az úton – zárta katekézisét Ferenc pápa az általános kihallgatáson.
Forrás: Vatikáni Rádió
Kiemelt képünkön Ferenc pápa misét celebrál a vatikáni Szent Márta-ház kápolnájában 2020. április 17-én. Fotó: MTI/EPA/Vatikáni Médiacentrum.
