Szögezzük le azonnal, hogy a magyar ellenzék fundamentálisan békés természetű, nem is ellenez ő immár, túl van az ilyesmiken, sőt az agresszió elképzelhető legenyhébb formáitól is tartózkodik, de olyannyira, hogy ha például valaki megkérné rá, mármint az ellenzéket (sima heccből, gyanútlanul, derűsen, mondhatni), hogy nosza, táncoljon csürdöngölőst, hiszen szép időnk van, csacska gerlepárok satöbbi, akkor ő udvariasan, mindazonáltal határozottan azt válaszolná, az ellenzék, úgy értem, hogy elnézésedet kérek és ne haragudjál, de nem;

vagy keringőt, vagy semmit.

Csak és kizárólag ehhez képest mondható kicsit meglepőnek, hogy a korábban DK-s, jelenleg momentumos Szarvas Koppány Bendegúz (jó név amúgy, szalonnát lehetne sütni fölötte) néhány nappal ezelőtt megosztotta a 24.hu kórházi ágyfelszabadításokról szóló egyik cikkét, és a következő kommentárt fűzte hozzá:

„Járványkezelés Fidesz módra. Nehéz erre szalonképesen reagálni, inkább csak úgy fogalmazok: megdolgoznak a fiúk a lámpavasért.“

Azért ez egy súlyos megjegyzés; egészen konkrétan arról van szó benne (ezt a totálisan meg- és agyonbékült ellenzék kedvéért vetjük közbe, amely a szemlőhegyi puha kövek alól felkelő Nap – áldassék! – szelíd fényében fürdőzve esetleg úgy vélhetné most, pöppet naivan, hogy a lámpavas, az bizony a hinayana buddhizmus valamely jámbor eszköze csupán, az ottani rózsafüzér kvázi), szóval arról van szó ebben a két kis mondatban, hogy a kormánytagokat, summa summarum,

hirdetés

lassan ideje lenne fölakasztani végeredményben.

Fölakasztani pedig a nyakuknál fogva, de oly rafinált módon, mintegy dacolva a gravitáció törvényeivel, hogy a dolognak lehetőség szerint full halálos kimenetele legyen.

Persze értjük, hogy Bendegúz nem az a dünnyögve molyolós típus, aki órákon át eljátszik a betűtésztákkal, hanem teljesen másmilyen, például sose lenne képes nagy és hófehér molinót belógatni a parlament üléstermében, mint tette volt, talán emlékszünk rá, Hadházy Ákos, hogy aztán tényleg azt kelljen szemlélned nagyon sokáig, hogy lóg és lóg a hófehér molinó lefelé, mélyen lóg a molinó, akár egy rettentően szomorú dal az égből, örök szárítókötélen a csüggedő tiszta ruhák vasárnap – izgalomra vágyik, kalandokra, vélhetően a cipőfűzőjét is lángszóróval szereti bekötni, magyarán

egy igazi kópé effektíve.

Tudniillik a Bendegúz.

2018-ban például – mint olvassuk – „az Országgyűlés épülete előtti tüntetéseken, a rendezvény biztosítását, illetve a Parlament épületének védelmét ellátó rendőrsorfal felé célzottan eldobott egy nem azonosítható tárgyat, több meggyújtott füstképző eszközt, amely a rendőrök látásának és légzésének nehezítésével akadályozta a létesítménybiztosítási feladatok ellátását. Ezen túlmenően egy 400 milliliteres, kapszaicinoid hatóanyagú könnygázszóró palackkal a rendőrsorfal tagjai irányába fújt, majd a rendőrök felé dobott egy szikrázó tárgyat, amellyel eltalált egy rendőrt“.  

Még szerencse, hogy az ellenzék békéjén az ilyen csúnya akciók és megjegyzések nem képesek erőt venni; kivet az ellenzék magából minden effélét, tüntetéseket szervez miattuk és sietve elhatárolódik tőlük.

J.T.