Jeruzsálemi emlékek – I. rész
A Szentföld Budapestről legegyszerűbben és legolcsóbban a magyar tulajdonú fapados légitársasággal érhető el. Tel-Avivból bérelt gépkocsival csupán 40 perc alatt a „szent városban” lehetünk, de kizárólag akkor, ha nagyon korán indulunk el, mivel Izrael – a kiváló autópálya-infrastruktúra ellenére – a giga dugók hazája is egyben. A Szentföldre érve ne lepődjön meg senki azon, ha egy általa ismert földrajzi névnek vagy helyszínnek legalább két-három másik ismert elnevezése is van (például a Sirató-falat a zsidók Kotelnek hívják, de a legtöbb helyen Nyugati Falként/West Wall-ként említik). 
Jeruzsálemet az ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike „szent városként” tartja számon. Az Ószövetség szerint mintegy háromezer évvel ezelőtt Dávid király tette meg az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, innen ered a „Dávid városa” elnevezés. Utóda, Salamon király a Mória-hegyre (ahol megtalálható az a szikla, amelyen Ábrahám kész volt feláldozni Izsákot) felépíttette az Első Templomot (minden keresztény templom ősét), majd a babilóniaiak pusztítása után itt épült meg az a Második Templom, amelyben később Jézus is járt. A keresztény hívők számára Jeruzsálem, Jézus tanítása, csodatételei, az utolsó vacsorája, keresztre feszítése és csodálatos feltámadása miatt szent város. Az iszlám számára pedig a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után, mivel Mohamed próféta egy álmában a Mória-hegyről indulva járta meg a Mennyországot. Miután a rómaiak Krisztus után 70-ben lerombolták a Második Templomot, a hetedik század végén a muzulmánok pontosan a lerombolt Templom helyére építették a ma is látható aranykupolás Szikla-mecsetet. Napjainkban a legnagyobb vitát a Szikla-mecset és a Templom-hegy váltja ki, mivel az Ábrahám áldozati sziklája fölé emelt mecsetbe csak iszlám vallásúak térhetnek be, holott Ábrahám mindhárom monoteista vallás ősatyja volt. Jeruzsálemet szokták a „béke városaként” is hívni, hiszen a héber Jerusalájim / Jeru shalom (béke) szó fordítása. Sajnálatos módon ez az elnevezés antagonisztikus ellentétben áll a jelenlegi etnikai és vallási helyzettel. 
Jeruzsálem nyugati része Izrael állam de facto fővárosa. Itt ülésezik a Knesset, (izraeli parlament), itt székelnek a minisztériumok és a bíróságok, illetve a múzeumok többsége is itt található. Mindemellett Jeruzsálemet egy másik Bibliából ismert nép, a filiszteusok, azaz a palesztinok is a saját fővárosuknak tekintik, mivel a város keleti részében többségében ők élnek. Ugyanakkor Kelet-Jeruzsálem (amely Ciszjordánia, más néven a Nyugati Part/West Bank része) az 1967-es hat napos háború óta izraeli megszállás alatt áll. Az ENSZ a mai napig nem ismeri el Jeruzsálemet sem a zsidó, sem a palesztinok fővárosának, holott 2019-ben az Egyesült Államok nagykövetséget nyitott itt, elismerve ezzel Jeruzsálemet Izrael fővárosának. 
Jeruzsálem (és a világ) legfontosabb vallási epicentruma a fallal körülvett Óváros, amely Kelet-Jeruzsálemben fekszik. A ma látható városfalat, a magyar történelemből jól ismert török Szulejmán szultán építtette a 16. században. Az Óváros vallásilag és etnikailag négy részre különül el: örmény (keresztény), zsidó (izraelita), arab (muzulmán) és keresztény, amelyről érdemes megjegyezni, hogy úgyszintén nem egységes. A kereszténységnek több különböző felekezete (keleti, katolikus, illetve a protestáns) van jelen egyszerre a városban. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az arab (muzulmán) és a zsidó negyed határán elterülő öt futballpályányi Mória-hegy (Templom-hegy) Jordánia területe. 
Nem csodálom, ha többeknek a kuszaság szó jut eszébe a fenti sorok olvasása után, de ez senkit ne tántorítson el ennek a csodálatos helynek a meglátogatásától, hiszen a turisták és a zarándokok biztonságára kiemelten figyelnek. Mivel az óváros és a környező Sion-, illetve Olajfák-hegye problémamentesen csak gyalogszerrel érhető el, ezért a legfontosabb szent helyek megtekintése több napot is igénybe vehet. Sorozatom következő részében a Jézus jeruzsálemi tevékenységével kapcsolatos helyszíneket tárom fel.
Fecske Gábor László
