Ennek a tojásnak mi állna jól? – minimál festési technikák karantén idején

Az idei húsvéti bevásárlólistánkról lemaradt a tojásfesték. Úgy döntöttünk, hogy emiatt nem duplázunk a boltban, s végre kipróbáljuk azokat a festési technikákat, amelyekkel évek óta szemeztünk már, s amelyeket nagymamáink is előszeretettel alkalmaztak a modern kori ételfestési technikák megjelenése előtt.

A kalandhoz alapvetően ezen a klassz blogon gyűjtöttünk ötleteket, persze minden háztartás más és más, ezért akinek valamelyik hozzávaló hiányzik a konyhájából, további alapanyagtippeket találhat ebben a posztban. Azok se csüggedjenek, akik már korábban próbálták, s nem sikerült elérniük a kívánt színhatást, most erre is mutatunk trükköket!

Az egész ott kezdődik, hogy a tojáskákat megfőzzük. Eddig mindenki ismeri a technikát: forró, nem lobogó vízben körülbelül negyed óra alatt lesznek kemények és festhetők a tojások. Ám egy tuti tippel megsegíthetjük a kívánt végeredmény elérését: tegyünk a főzővízbe pár kanál ecetet. Ez szépen fellazítja majd a külső réteget, amit egy szivacs segítségével ledörzsölhetünk. Azok is bátran kipróbálhatják ezt, akik valódi tojásfestékkel operálnak, biztosan szebb lesz a végső színeredmény!

Mi a festékek előállításához három alapanyagot használtunk: volt otthon ipari mennyiségű kurkumánk, jó sok felhalmozott hagyma (lila és vörös) és egy szomorú fej lilakáposzta, ami bizonyosan csak erre a pillanatra várt a hűtőszekrényünkben már hetek óta. A kurkuma sárga színe kiváló alapanyag a zöld festék elkészítéséhez is. Ezt vegyítettük a káposzta kékjével, s a két hagymahéjat külön-külön megfőzve kaptunk lila és piros festéket. Az alapanyagokat egy liter vízzel feltettük főni, s amíg a tojás kicsit meghűlt, elkészítettük a festékeket. 

Azt azért elárulom, hogy aki érzékeny a szagokra, az számítson némi kellemetlenségre a színezékek elkészítésekor, bár a kurkuma igazán kellemes illata némiképp ellensúlyozza a főtt hagymahéj átható szagát. Kellemes elfoglaltságot jelenthet a gyerekekkel, ha még a festést megelőzően felkészülünk, s egy rövid (vagy hosszú) séta során összegyűjtünk néhány érdekes formájú falevelet. Ezekkel tudjuk később díszíteni a tojásainkat. Kiváló szolgálatot tehetnek még ehhez a szekrényben 1992 óta porosodó titokzoknik vagy kidobásra ítélt lyukas harisnyák.

Ami a gyerekeket illeti: borzasztó lelkesen fogják lefejteni a hagymahéjat, bár – életkortól függően – a tojások beburkolásakor lehet, hogy szükségük lesz némi segítségre. Ne felejtsük el jó szorosan betekerni a tojásokat, és bekötözni cérnával, hogy valódi mintás díszítés legyen a végeredmény! Ami komoly próbatétel elé állíthat mindannyiunkat, az az időtényező: a kívánt színhatás elérése érdekében ugyanis érdemes a festést egy egész éjszakán keresztül végezni. Ha elég türelmesek vagyunk, a végeredmény valami hasonló lesz:

Mi levonhatjuk a tanulságokat a hozzáadott alapanyagok mennyiségét és a díszítéshez használt falevélkék milyenségét illetően, az viszont biztos, hogy a gyerekeknek garantáltan feledhetetlen pillanatokat szerezhettünk a saját, házi készítésű tojásfesték előállításával. Kicsit fakó, kicsit seszínű, de a miénk! És nem mellesleg a legkörnyezettudatosabb és legtakarékosabb megoldás, amihez napjainkban hozzá lehet jutni.