A mi példánk valószínűleg nem gyakori, és nem is feltétlenül követendő: egy hónap alatt szerveztük meg az esküvőnket, amely lassan tíz éve, február első hetében történt. Nálunk az élet írta ezt a nem mindennapi forgatókönyvet, és végül nem bántuk meg a téli esküvőt, bár sok hőn áhított kellékről kellett így lemondanunk: az általam kiszemelt kápolnában a násznép megfagyott volna, így maradtunk a jól bevált kerületi templomunknál. A téli esküvő egyik szép reménye, a havas fotózás is kútba esett: egy héttel az esküvő előtt minden hó elolvadt, s a nagy napon az időjárás szakadó eső örvendeztetett meg minket. Még szerencse, hogy volt belső fotózási helyszínünk! A menyasszonyi ruhámat, ami téliesre volt szabva, körülbelül tíz perc után kellett lecserélnem a belső helyszín melegsége miatt. Még szerencse, hogy a fotók megőrizték az utókor számára! A nehézségek és a furcsa időzítés ellenére az esküvőnk jól sikerült: a rossz időhöz hangolt borkóstoló telitalálatnak bizonyult, a násznép hajnalig mulatott, s a barátaink a mai napig elismeréssel emlegetik az eseményt, mint az egyik legjobb esküvőt, amin valaha részt vettek.

Ám a legtöbben nem így gondolkodnak, s a párok többsége jó előre készül a nagy napra: a jegyesség ideje általában izgatott és reményteli tervezgetés időszaka, amelyet rengeteg döntés és feladat szegélyez. A nyári esküvői helyszíneket pedig valóban érdemes időben lefoglalni, mert a fő szezonban bizony azon kaphatjuk magunkat, hogy az összes hétvégi időpont betelt, s a násznép kénytelen lesz szabadnapot kikérni pénteki esküvőnk miatt a munkahelyén. Éppen ezért a koronavírus rengeteg megtervezett és előkészített esküvőt fenyeget most, hogy a járvány hazánkba is betört.

Lefertőtlenítik az asztalt egy polgári házasságkötési szertartás előtt a miskolci városháza házasságkötő termében. MTI/Vajda János

A jegyespárok eleinte aggódva figyelték a híreket: kezdetben csupán a száz fő fölötti rendezvények kerültek veszélybe, ám később egyértelművé vált: saját, s főként idős rokonaink érdekében fájdalmas döntéseket kell hozni a nagy nappal kapcsolatban. Teljesen más helyzetben vannak azok, akiknek kora tavasszal lett volna az esküvője: ők már viszonylag korán, a járvány kibontakozásának kezdetén szembesültek azzal, hogy valószínű, egyáltalán nem tudják megtartani a rendezvényt. A nyári szezonban örök hűséget fogadók egyelőre kivárnak: minden attól függ, mikor tetőzik a vírus, ám a járványgörbe laposodása ez esetben azt is jelenti, hogy nagy valószínűséggel ők sem lesznek jobb helyzetben, mint tavaszi sorstársaik.

Az esküvők egyelőre hazánkban nincsenek tiltólistán, mint például a járvány által leginkább sújtott Olaszországban, de nem mindenki szeretné „lezavarni” a nagy napot. Sokan abban gondolkodnak, hogy kicsit eltolják az eseményt, de akadnak olyanok is, akik két részre bontanák az eddigi terveiket, hogy ne veszítsenek időt a lakásvásárlásban vagy a gyermekvállalásban.

hirdetés

Anna és Máté például június második felében kötnék össze az életüket. Ők már lassan két éve jegyesek. Azért vártak a nagy nappal ilyen sokáig, mert nagy esküvőt terveztek, nem szerettek volna senkit lehúzni a vendéglistáról, s ezért mostanáig spóroltak a költségekre. Ők most azt tervezik, hogy átteszik szeptemberre a nagy napot, tovább nem szeretnének ugyanis várni, mert nem akarnak a családalapítással még egy évet csúszni. „A legrosszabb az egészben a folyamatos bizonytalanság. Eleinte még reménykedünk abban, hogy júniusra lecseng a járvány, de még ha így is lenne, akkor sem szeretnénk az idős nagyszülőket idő előtt kitenni a fertőzésveszélynek. Az esküvői ruhám már megérkezett, külföldről hozatták kifejezetten a kérésemre, de felpróbálni sem fogom tudni, hiszen a szalon bezárt. Az esküvői helyszínnel felvettük a kapcsolatot, ők nyitottak rá, hogy eltoljuk az időpontot, úgyhogy reméljük, ezzel nem lesz probléma. Elképzelhető, hogy a polgári esküvőt megtartjuk, oda úgyis csak két tanúval terveztünk elmenni.”

Jablonovszky Tímea és Jablonovszky György Dávid kézfertőtlenítőt használnak a koronavírus-járvány miatt bevezetett közösségi távolságtartás szabályainak megfelelően szűk körben megtartott polgári házasságkötési szertartásukon a miskolci városházán 2020. március 28-án. MTI/Vajda János

Vannak azonban, akik nem ennyire optimisták, bár a legtöbb, esküvői iparban dolgozó cég nyitott az időpont-változtatásra, hiszen nekik sem áll érdekükben, hogy végleg elessenek ezektől a bevételektől. Azonban nem minden esetben oldható meg, hogy későbbre tegyenek mindent. Hiszen az élet nem áll meg, s aki egyszer már rengeteg időt és energiát fektetett az esküvő szervezésébe, nem biztos, hogy képesnek érzi magát arra, hogy mindezt újrakezdje. Akadnak, akik még ennél is rosszabbnak látják a saját helyzetüket, egy esküvői csoportban már olyan is elhangzott, hogy „Ha most nem lesz megtartva az esküvőm, én már sosem megyek férjhez”.

Természetesen a jelenlegi járványhelyzet nem csupán a jegyespárokat állította nehéz helyzet elé, nagyon sokunknak kell újraterveznie az életét, s rengeteg család anyagi helyzete ingott meg a gazdasági élet számos területén történt leállás miatt. A nagy nap eltolásával azonban számtalan álom tört darabjaira, s hullott a porba a tökéletes esküvőről.

Azt azonban minden csalódott párnak érdemes szem előtt tartani, hogy az esküvő csak egy villanásnyi idő a közös élet kezdetén, s a házasság számtalan nehézséget és örömet tartogat még számukra ezen a csodálatos úton. Az esküvő milyensége a legkisebb mértékben sem befolyásolja azt, milyen jól működünk majd párként, s egy őszi-téli szertartás is lehet ugyanolyan szerelmes és meghitt – ezt személyes tapasztalatból írom.