Hagyományok Háza: A nemzeti összetartozásnak idén különös jelentősége van
A Hagyományok Háza feladatainak mindig is kiemelkedő részét képezték a magyar nemzeti identitás és kultúra ápolása a Kárpát-medencében, melyeket természetesen a járvány okozta változások sem akadályoznak meg.
Az „Otthonról Haza – Kulturális kapcsolatok erősítése a Kárpát-medencében” címet viselő projektet konzorciumi együttműködés keretében valósítja meg a Hagyományok Háza, az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, köszönhetően az Európai Unió és Magyarország Kormánya által biztosított támogatásnak. A jelenleg is zajló projekt céljairól, felépítéséről és eddig elért sikereiről beszélgettünk Vas Éva projektmenedzserrel.
– Milyen céllal indították az Otthonról Haza című programot?
– A projekt teljes mértékben illeszkedik a megvalósító szervezetek által képviselt célokhoz, és több évtizedes múltra visszatekintő tevékenységeikhez. Népzenei, néptáncos, népművészeti programjaink hozzájárulnak nemzeti örökségünk generációkon átívelő újrafelfedezéséhez. Missziónk a „kulturális hidak” építése, a dédszülőktől a dédunokák generációjáig.
Projektünkben a teljes Kárpát-medencei magyarság paraszti kultúráját hiteles forrásból mutatjuk be, nem csak hazai, hanem határon túli népzenészek, néptáncosok és népművészek bevonásával.
Az elnyert pályázati támogatás lehetőséget ad tevékenységeink országos és határon átnyúló komplex kiterjesztésére, megsokszorozására. Segítségével nagyobb számban jutunk el a Magyarország kevésbé fejlett régióiban élőkhöz. Vidéki programjaink jelentősége, hogy olyan közösségek számára is lehetőség nyílik a részvételre, akiknek korábban – a lakhelyüktől való nagy távolság vagy az információ hiánya miatt – az ilyen rendezvények látogatása nehézséget okozott. Ezen programokat igyekszünk helyi szervezetekkel megvalósítani, akik helyismeretük és lokális beágyazódásuk, közösségépítő szerepük által képesek a későbbiekben is fenntartani az eredményeket.
– Tematikáját tekintve hogyan épül fel a program, milyen részei vannak, elsősorban melyik generációt szeretnék megszólítani vele?
– Projektünk abban különbözik a legtöbb hasonló pályázati keretből megvalósuló aktivitástól, hogy ez nem egy kizárólag egymásra épülő programokból álló sorozat, hanem egy színes programcsomag, melynek vannak olyan elemei, amelyek egymásra épülnek. Rendezvényeink egyrészt a civil társadalmat, másrészt a szakmai résztvevőket szólítják meg.
Fontos számunkra a generációk közötti párbeszéd megteremtése, az értékátadás ösztönzése, valamint a társadalmasítás, hálózatosodás és a hosszú távú határon átívelő együttműködések kialakítása, a helyi közösségek értékfeltáró, fenntartó folyamatokba történő bekapcsolása, valamint a néphagyománnyal foglalkozó civil szervezetek és intézmények közötti együttműködések elősegítése.
Reményeink szerint ezek később képesek lehetnek önállóan is tovább működni.
Programjaink sokszínű összeállításával célunk volt, hogy minden korosztály megtalálhassa az érdeklődésének megfelelő lehetőségeket, ezzel elősegítve kapcsolódásukat, aktív részvételüket rendezvényeinken.
Minden generációt bevonunk a programokba, de az ifjúságot kiemelten.
Demográfiai tény, hogy a vidék – főleg a gazdaságilag leszakadó régiók – fiataljainak száma, mind a születések számából, mind pedig az elvándorlásból adódóan csökken. A fiatalok többsége sajnálatos módon vagy nem rendelkezik térségi identitástudattal, közösségi elkötelezettséggel, vagy nem tudja gyakorolni azt. Ezek következtében nagy a valószínűsége annak, hogy ezek a térségek gyorsuló tempóban elöregednek, elnéptelenednek, ennek következtében szinte minden esetben visszafordíthatatlan folyamatként gazdaságilag lemaradnak. A közösséget formáló erők külső támogatás nélkül egyre inkább gyengülnek, értve ez alatt elsődlegesen az ifjúsági civil szervezetekben való aktivitás hiányát. Ezek a későbbiekben számos problémát generálnak. 
Az ifjúságügy, társadalmi felzárkózás, helyben maradás terén jelentkező problémák a Kárpát-medence egészében hasonlóak, azaz az itt élő magyarság szinte egésze hasonló problémákkal szembesül, melyekre közös választ kell adni az idősebb generáció, valamint a külhoni magyarság körében is fellelhető tapasztalatok átadásával, természetesen figyelembe véve a területenként eltérő sajátosságokat és hangsúlyokat, valamint a támogatási rendszerek szabta lehetőségeket.
A három éves projektidőszakban a három konzorciumi tag több száz programot – jelenleg 207 programon vagyunk túl – valósít meg.
A teljesség igénye nélkül: határon átnyúló hálózati együttműködések megvalósításának támogatása, szakmai tapasztalatcserék, tudásbővítés, a jó gyakorlatok megosztásának elősegítése a közművelődési, kulturális, művészeti területen tevékenykedő szakemberek és laikusok között kulturális csereprogramok, konferenciák, szakmai találkozók, workshopok megrendezése által, a népmese, népzene, néptánc, népi kézművesség területeit, illetve a néphagyomány mai alkalmazásának lehetőségeit is felölelő témákban. Mindezek mellett nyári táborok, nemzeti kulturális és irodalmi értékek népszerűsítését szolgáló programok, rendezvények, muzeológiai értékek megőrzéséhez, népszerűsítéséhez kapcsolódó tevékenységek intergenerációs tanulási lehetőségek, mentorprogramok, kutatómunkák, tudás- és tapasztalatcserék megvalósítására kerül sor a projektben.
– Az egyes rendezvényeken, eseményeken résztvevők mennyire nyitottak a program valódi céljaira? Vagy azt is kérdezhetem: mennyire voltak sikeresek az eddigi események?
– A népművészeti terület szakmai képviselőknek olyan új ismeretek elsajátítására adunk lehetőséget, amiből hétköznapjaikban is profitálhatnak, ezért részükről nagy az érdeklődés a nekik szervezett programokra. Az elnyert pályázatnak köszönhetően ingyenesen, részvételi díj nélkül vehetik ezeket igénybe, ami kivételes lehetőség számukra.
Látogatóink nyitottak, köszönhetően a tematikának, ahol igyekeztünk interaktív elemeket beépíteni a programjainkba. Ilyen például a Kárpát-medencei Táncházzenészek Találkozója, amelyet 2018-ban Ópusztaszeren, 2019-ben Nyíregyházán rendeztek meg. Az idei évben pedig szeptemberben Zalaegerszegre látogat a rendezvény, a Göcseji Falumúzeumba.
A program érdekessége, hogy a különböző tájegységekre jellemző népzenét megszólaltató zenészek, valamint néptáncos kollégák közreműködésével a közönségnek egy egész napos táncmulatságban lehet része, mely keretében a falumúzeum portáin autentikus forrásból nyílik lehetőségük a különböző tájegységekre jellemző népzene és néptánc megismerésére, elsajátítására.
Rendezvényeink a támogatásnak köszönhetően ingyenesen látogathatóak, így tárva szélesre a kapukat a lakosság előtt, ami a családosoknak és a fiataloknak – önálló jövedelemmel nem rendelkezőknek – jelent nagy segítséget és ösztönző erőt. 
– Az idei programok mennyire kapcsolódnak majd a „2020 a nemzeti összetartozás éve” gondolathoz?
– A nemzeti összetartozásnak idén különös jelentősége van. Programjainkba az anyagországban élők mellett a határon túli magyarságot is bevonjuk rendezvényeink közreműködőiként, és az adott terület szakértőiként már az első naptól fogva, így a nemzeti összetartozás szellemisége átjárja az egész projektet. Fontos számunkra a magyarságtudat erősítése. Ez a konzorcium mindhárom tagjának küldetése.
– A visszajelzések alapján a projekt mely részei a legsikeresebbek?
– Nehéz lenne egyet is kiemelni, mégis, talán azok a legsikeresebbek, amelyek interaktív módon működnek, mint pl. a kézműves programok vagy a már említett táncházzenészek találkozója, mert lehetőséget adnak a különböző generációknak a közösen megélt élményekre.
Bár a siker mércéje hitvallásunk szerint nem lehet más, mint a rendezvényeinkről elégedetten távozó, nemzeti kultúrával feltöltekezett látogatóink.
Kiemelt képünk forrása: Hagyományok Háza/Rácz Gabriella
