A szavaknak súlya és értéke lett a járvány során
– Hogyan éli meg a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetet?
– Még egy napom van hátra a budapesti önkéntes karanténban töltendő hivatalos időből az azt megelőző római tartózkodásom miatt. Hála Istennek, jól vagyok. Szeretnék már visszatérni Erdélybe, ahol szintén nem egyszerű a helyzet. Az egyház nem volt felkészülve erre a helyzetre. Néhány agilisebb paptestvér szentmiséket közvetít.
– Mit mond azoknak, aki szintén a négy fal közé szorultak?
– A saját helyzetemből tudok kiindulni. A járvány és az otthonmaradás pozitív oldala, hogy sok időnk szabadul fel. Ráérek én is sokat imádkozni, amely felér egy lelkigyakorlattal. Számomra inkább az a nehezebb, hogy
messze vagyok az egyházmegyémtől,
hiába próbálom tartani a kapcsolatot telefonon vagy az internet útján. A járvány okozta vészhelyzetben szembesülünk a saját tehetetlenségünkkel, gyengeségünkkel. Belátjuk, hogy a saját erőnk kevés. Ki vagyunk szolgáltatva. Ez egy lehetőség: megérezzük, hogy a Jóistenre számíthatunk. A szavaknak súlya és értéke lett. Ha megkérdezzük valakitől, hogy hogy van, akkor azt már nem illemből tesszük. Ha pedig azt a választ kapjuk, hogy a másik jól van, az valódi örömet tud okozni bennünk.
Kapaszkodnunk kell a Jóisten kezébe!
A mostani helyzet elvezethet bennünket ahhoz, hogy újra Isten felé forduljunk, és ápoljuk vele a kapcsolatunkat a mindennapi ima, a rózsafüzér révén. A papoknak lehetőségük van szentmisét is bemutatni.
– Milyen szándékért szokta felajánlani ezeket a szentmiséket?
– Azért, hogy a Jóisten erőt adjon mindenkinek. A betegeknek, akik most talán kétségbe vannak esve. Azoknak az orvosoknak és ápolóknak, akik az életüket áldozzák a kórházakban. A papoknak, akik szintén az életüket adják, hogy segítsenek a leginkább rászorultakon. Ma például a Kultúra Pápai Tanácsa altitkárának édesapjáért fogok imádkozni, aki az éjszaka folyamán halt meg idősen koronavírusban. Minden napra vannak különös szándékaim: az egyházmegyémért, a papokért, a saját családomért. Aggódom értük.
Imádkozzunk kölcsönösen egymásért!
Kiemelt képünkön: Kovács Gergely felszentelt püspök szentmisét celebrál Gyulafehérváron a Szent Mihály-székesegyházban 2020. február 22-én. MTI/Kiss Gábor
További olvasásra ajánlott írásunk:
