Március 25-én ünnepeljük Jézus fogantatását, melynek régi magyar neve a Gyümölcsoltó Boldogasszony. Árulkodó név, hiszen a gazdák rendszerint ezen a napon oltják be a gyümölcsfákat. A magyar hiedelem szerint a legfőbb istenanya és az istenfiúgyümölcsöt termő világfa egymásnak megfelelő Föld és Tejút jelkép. Nemcsak a magyar, de a kelta hagyományban is az Életfa erős jelképe az élet továbbadásának, mely tavasszal különös figyelmet nyer.

A keresztény hagyomány szerint ezen a napon Isten Gábor angyalt küldte el, hogy az ifjú Máriának, aki jegyese volt a Dávid házából származó Józsefnek, hírül adja, hogy a Szentlélek által fogan, és fiút szül, aki a világ megváltója lesz. Az ünnepet 692-ben a trullai zsinaton elfogadták és egyházi ünnepként jegyzik.

Az idei évben, ahogy már az elmúlt vasárnap is tapasztalhattuk, tiltva vannak a járványveszély miatt a közösségi szertartások, szentmisék. Így ilyen formában nem lehet megünnepelni ezt a keresztény ünnepet, viszont Ferenc pápa az imában való egységre hívja az embereket ezen a napon déli 12:00 órakor, amikor az Úr imáját, a Miatyánkot kéri, hogy közösen mondjuk el (bárhol legyünk is a világon): „Ezekben az emberpróbáló napokban, amikor az emberek a fenyegető világjárványtól rettegnek, szeretném javasolni az összes kereszténynek, hogy egyesített hanggal, együtt esedezzünk az Ég felé”.

hirdetés

Az idei Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe tehát felhívhatja figyelmünket arra, hogy egységben, fegyelemmel és imával, mindnyájan tehetünk a jövő nemzedékért, és elvethetjük a hitre alapozva a remény magjait, melyek szárba szökkenve a világ számára egy új kezdetet tartogathatnak magukban a világválság elmúltával.

Kiemelt kép: Simone Martini – Angyali üdvözlet (1333), Firenze, Uffizi – Wikipedia