Kiemelt feladat a nemzeti identitásra és a környezettudatosságra nevelés – köznevelési szakértő a Vasárnapnak

Szabadi Edit 18 évig szülővárosában, Hajdúböszörményben volt óvodapedagógus. Családanya, férjével felnevelt két gyermeket. Pedagógiai munkáját, amelyet pályatársai szerint hivatásszeretettel végez, több ízben rangos díjjal is elismerték. Ezt követően vállalt vezetői feladatokat. 

 

– Köznevelési szakértőként hogyan látja a környezettudatosságra nevelés helyzetét az óvodákban?

– Az óvodák többségében kiemelt feladat a környezeti nevelés. Folyamatosan fejlődik az óvodapedagógusok környezettudatos szemlélete is, hiszen a minősítés része, eszerint kell elkészíteni a portfóliót. A 7. kompetencia a környezeti nevelésben mutatott jártasságot, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviseletét és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módját vizsgálja a minősítés során.

 – A gyermekeken keresztül a szülők látásmódja is változik?

 – Igen, a fenntartható fejlődésnek,

a környezettudatos emberré válásnak elengedhetetlen feltétele a legkisebbek, és rajtuk keresztül a felnőttek szemléletmódjának megváltoztatása.

Ezt segíti, hogy egyre több a zöld óvoda és a madárbarát óvoda is, sőt már vannak örökös zöld óvodák is.

– Mi kell ahhoz, hogy a természet szeretete erősödjön a közösségekben és hosszú távon is fenntartható legyen egy-egy intézkedés?

– Elsősorban olyan óvodapedagógusok útmutatására van szükség, akik hisznek a környezettudatos nevelésben, elkötelezettek és hitelesen, meggyőzően nevelik a 3–6 éves korosztályt a környezetük megóvására, a természetszeretetre, az odafigyelésre, a tenni akarásra. Építenek a gyermekek természetes kíváncsiságára, és nem csupán engedik kíváncsiságuk kielégítését, de minél több élményhez juttatják őket. A külső környezetben sok-sok tevékenységre adnak lehetőséget. Ennek elérése érdekében fontosnak tartom, hogy a gyerekek ne csupán a közeli játszótérre, parkba, hanem olyan tájakra is eljussanak, amelyek merőben eltérnek az addig megszokott környezettől. A gazdag madárvilág, a körülöttünk lévő, kíváncsiságukat felkeltő és kielégítő táj, a városi gyermekek ismereteit gazdagító természeti környezet mind alkalmassá teszik ezt a természetvédelmi területekben, látnivalókban gazdag környezetet, hogy a környezeti nevelés helyszínei legyenek.

– Mennyire partnerek ebben a gyerekek?

– A gyermekek fogékonyak az élmények befogadására, szívesen végzik a megfigyeléseket, szeretnek tevékenykedni, tapasztalni, elmélyülni a látottakban. Szeretnek beszélni élményeikről, visszaemlékezni és mesélni a többieknek. A cél az, hogy ismereteiket kiszélesítsék és elmélyítsék az együtt töltött idő alatt, és ezt a gazdag ismeretet, tudást, viselkedésmódot az óvodai életükben is kamatoztathassák, majd az iskolában erre az alapra építve környezettudatos felnőtté váljanak.

Hiszem, hogy az emberi fejlődés legfogékonyabb korszaka a 3–6 éves kor. Amit ekkor elfogad és befogad, egész életében zsinórmértékként fog szolgálni számára.

Erre a lehetőségre kell építeni és már óvodás korban lerakni az alapokat, megismertetni, megszerettetni a kicsinyekkel az állatokat, a növényvilágot, felhívni a figyelmüket, hogyan vigyázzanak a környezetükre, óvják, védjék azt. Figyeljenek a környezetükben élőkre, vegyék észre a helyes viselkedést, de a helytelent is. Ebben az életkorban érzelmileg fogékonyak a kisgyermekek, a szeretett lénytől fenntartás és kritika nélkül elfogadják a tanítást.

– 2012-ben az Orbán-kormány módosította az óvodai nevelésről szóló rendeletet. Ennek az volt a célja, hogy hangsúlyosabbá tegye a keresztény kultúra és a magyar nemzeti értékek identitásteremtő voltát az óvodai nevelésben. Miben látja ennek jelentőségét a magyar nemzet szempontjából?

– A nemzeti identitástudat a történelmi, nyelvi és kulturális azonosságot jelenti elsősorban, tehát

a nemzeti identitás nem velünk született, hanem élő, mégpedig velünk és bennünk élő, formálódó folyamat.

Magyarország Alaptörvénye 2018-ban azzal a bekezdéssel egészült ki, mely szerint Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Ezt erősíti az a gondolat, hogy a nevelésnek alapvető lényege az értékközvetítés, értékteremtés. A fejlesztő hatások révén alakul ki az egyén értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását. A nevelés egyben értékorientálás tehát, a gyermekeket életszerű körülmények között kell feladatokkal ellátni, hogy tapasztalatokat szerezzenek, s abban átélve maguk alakítsák ki normáikat úgy, hogy abban támogassuk, az értékek felé orientáljuk őket. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét. 

– Mitől magyar egy óvoda?

– A magyar óvoda értékei jelenleg a gyermekközpontúságból vezethetők le, hiszen érzelmi kötődésre épülő kapcsolatok jellemzik a pedagógus-gyermek viszonyt, valamint a szereteten keresztül képes változást előidézni a gyermekben, melynek légkörképző szerepe van. Ma Magyarországon minden 3-6 éves számára egyaránt kötelező az óvoda, amely a családi élet kiegészítője, sajátos tevékenységeket szervez, segíti a gyermeket, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

Mindezek alapja a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés.

– Munkáját több díjjal is elismerték, óvodapedagógus pályafutása első 18 évét szülővárosában, Hajdúböszörményben töltötte, miután kiváló eredménnyel megszerezte a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási vezetői másoddiplomáját. Több mint 30 éves munkatapasztalata mellett családanya, férjével felneveltek két gyermeket. Mi az a személyes, vagy szakmai elhivatás, amely jelenleg meghatározó az Ön számára?

– Elkezdődött a Bárányfelhő Református Óvoda építése, az intézmény alapkövét istentisztelettel egybekötött ünnepség keretében helyezték el 2019. október 13-án. A 120 gyermek számára férőhelyet biztosító óvoda a tervek szerint 2021. szeptemberében nyitja meg kapuit a Svábhegyi Református Templom szomszédságában. Fontos szempont, hogy a mai igényeknek megfelelő óvoda épüljön, és az is, hogy a kerületben sikerüljön elhelyezni minden óvodáskorú gyermeket. Az a törekvés, melyet a kormánnyal együttműködve elindított a református egyház, miszerint 5500 férőhelyet fognak létrehozni a következő időkben, fantasztikus nagy változás. Ennek a része a Bárányfelhő Svábhegyi Református Óvoda is, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőséggel bír, amelyben köznevelési szakértőként veszek részt.

– Egy ilyen beruházás a jövő megalapozását is szolgálja, főleg, ha arra gondolunk, hogy jövőnk a gyermek. Mi az, ami a mindennapokban segíti a munkáját, ami magasabb értelmet ad a kihívásoknak?

– Életutam elkövetkezendő szakaszában óriási jelentőséggel bír ez a feladat, hiszen kevés ember életében adódik meg az a lehetőség, hogy két óvoda megszületésében vegyen részt. Jómagam Isten kivételes ajándékának tartom ezt. Hála van a szívemben, hogy az egyházközség elnöksége és a presbitérium meghívásának eleget téve, szakmai szakértőként végezhetem a munkám Isten dicsőségére.

– Milyen lesz az új óvoda, amelyen éppen dolgoznak?

– Maga az óvoda a XXI.század óvodája lesz, amely megújuló geotermikus energiát használ, Budapest zöldövezetében, kiváló klímával rendelkező városrészben épül. Ez a minden igényt kielégítő óvoda a pedagógiai programjában is a környezettudatos magatartás megalapozását preferálja. Bízunk abban, hogy a gyülekezet missziói küldetését is be fogja tölteni az óvoda, amely a közösség épülését is jelentené.

 

Pálfalvi Milán

Fotók: Katona László