Zenei téren kerüljön az élvonalba Kodály országa! – Bajnai Zsolt a Vasárnapnak


Hirdetés

A könnyűzenéből nem tud kilógni a keresztény könnyűzene, számos ponton kapcsolódik a kettő – kezdte előadását Bajnai Zsolt. A Könnyűzenei Szolgáltató Iroda igazgatója elmondta, a könnyűzenei örökséggel foglalkozó szakemberek

a magyar könnyűzene kezdetét 1957-hez kötötték, amikor az első elektronikus hangszerekkel felvett lemez elkészült. 

A több mint hatvan éves, fiatal műfajnak az elmúlt néhány évet nem számolva soha nem volt arra lehetősége, hogy viszonylag nagy összegű állami támogatásban részesülhessen. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy határozott, hogy egy önálló könnyűzenei szolgáltató iroda jöhessen létre, amely meg is valósulhatott 2018. január elsejével.

Az iroda feladatai között szerepel, hogy kapcsolatot létesítsen a teljes magyar könnyűzenei élet és a magyar államigazgatás között. Ennek következményeként a könnyűzene oktatásáról felsőoktatási szinten indult el közös gondolkodás a különböző rektorokkal, dékánokkal. A másik küldetése, hogy a magyar könnyűzenét nemzetközi színterekre is eljuttassa. 

Bajnai Zsolt, a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda igazgatójának előadása a Vasárnap.hu Pengető keresztény könnyűzenei Minikonferenciáján 2020. február 26-án a Párbeszéd Házában; Fotó: Kürtös Kata/Vasárnap.hu

A Hangfoglaló Program – amelyet a közös jogkezelők által beszedett üres hanghordozói jogdíjakból tartanak fenn, és 2014-ben kezdte meg működését – inspirálta a Szolgáltató Iroda létrehozását is. A Hangfoglaló több alprogramban ír ki pályázatot: induló előadói, klubtámogatói, előzenekari alprogram, nemzetközi piacra-kilépés támogatása, könnyűzenei médiatámogatása, menedzserképzés támogatása. Az állami támogatások következményeként

30-40 milliárd forint mozdult meg a könnyűzenei életben, amelyre korábban nem volt példa. 

A program által a próbatermek helyzetéről és használatáról végzett egyik kutatás eredménye: nagy szükség lenne arra, hogy a jó minőségű magyar könnyűzene méltó helyen megszülessen, elhagyva a minden szempontból lepukkant helyiségek zord körülményeit.

A Hangfoglaló a könnyűzenei örökség ápolása mellett

kiemelten foglalkozik a könnyűzene oktatásának kérdésével, amely, ha magas színvonalon megvalósulhat, a jövő záloga lehet.

A Szolgáltató Irodán belül felállítottak egy könnyűzenei életpályamodellt. Viszonylag sokan zenélnek ma Magyarországon, bár az Európai Unió országain kívül csak Bulgáriában zenélnek arányosan kevesebben, mint idehaza. Sokan zenélnek, de nagyon nagyok a hiányosságok. Az iroda onnantól tud segíteni, amikor valaki már döntött, és hangszert fogott a kezébe.

Soltész Miklós: A keresztény könnyűzene nem lehet öncélú

A könnyűzenei tehetségkutatókon mindenkinek lehetősége van megmutatnia tudását. Ha azon túljut, az induló előadói programban anyagi támogatást is tud mellérendelni az iroda, hogy az első lemez vagy klip elkészülhessen. Ezt követően a klubtámogatási vagy az előzenekari programon keresztül tud segítséget kapni a művészetének bemutatásához. Végül eljuthat a nemzetközi piacokra és a nagyszínpadokra, valamint a nagy nyári fesztiválokra,  szintén állami támogatással. Összességében öt-nyolc éven keresztül tud a program a benne szereplő alprogramok segítségével

kulturális támogatást biztosítani a könnyűzenei előadóknak.

Bajnai Zsolt elmondta, az iroda és a program számára az is fontos szempont, hogy minél többeknek lehetőségük legyen hangszerrel találkozni, és felcsillantani előttük a muzsikálás csodálatos, feltárulkozó világát. – Minden kutatás azt mutatja, hogy sokkal boldogabbak, kreatívabbak, tanulmányi eredményeikben

sikeresebbek azok, akik zenélni tanultak.

Ezért annál jobb befektetés, mint hogy mindenki kezébe hangszert adjunk, nem nagyon lehet – mondta az iroda igazgatója, aki felhívta a figyelmet az országosan turnézó Hangszert a kézbe programsorozatra, amely már negyvenedik alkalommal adja meg egy újabb helyszínen a hangszerekkel történő első találkozás lehetőségét és élményét.

Az előadás során elhangzott, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszakának a zene áll a fókuszában. A támogatások elnyerése érdekében fontos szempont a partneri kötelékek felmutatása. Ebben kiváló együttműködés körvonalazódik a Szolgáltató Iroda és a keresztény könnyűzene képviselői között.

Soltész Miklós: A keresztény könnyűzene nem lehet öncélú

Bajnai Zsolt fontos együttműködési területként villantotta fel a könnyűzenei oktatás kérdését és annak kialakítását. Magyarország zseniálisan jól működő zenei oktatási rendszerrel rendelkezik, amelyből – a tapasztalat ezt mutatja – a diákok jelentős része kipotyog, és nem végzi el a teljes képzést. Egyes kutatások alapján ez a lemorzsolódás akár kilencven százalékos is lehet. Az előadó meglátása szerint

a könnyűzene oktatást az akadémiai oktatás terébe lenne szükséges elhelyezni. 

– Néhány héttel ezelőtt Ausztriában jártunk, ahol 1976-ban merült fel az egyetemen a poptanítás gondolata. 1980-tól az értelmiségi szintű képzés el is indult. Majd önálló tanszéke lett, a kétezres évektől pedig önálló intézete – osztotta meg tapasztalatait az iroda igazgatója, aki összegzésében aláhúzta, a kívánt eredmények elérése érdekében minél több embernek szükséges lenne hangszert adni a kezébe.

A zenélés – mint mondta – boldogságot okoz, és sokat hozzátesz az élethez. Az igyekezet eredménye lehet, hogy ne csak a bolgárokat előzzük meg zenei téren, hanem akár Európa élvonalába is kerülhessen Bartók és Kodály országa a könnyűzene területén is. 

 

Kiemelt képünk forrása: Kürtös Kata / Vasárnap.hu

 

A témában olvasásra ajánljuk:

Soltész Miklós: A keresztény könnyűzene nem lehet öncélú

Soltész Miklós: A keresztény könnyűzene nem lehet öncélú

 

 

 

 

 

 


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb