A Hanns-Seidel-Stiftung elsőként ismerte fel a szabad Közép-Európa jelentőségét: nem sokkal Németország egységének megvalósulása után a Keresztényszociális Unió (CSU) egykori elnökéről, Hanns Seidelről elnevezett alapítvány már meg is jelent Magyarországon – hangoztatta a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke hétfőn, a Hanns-Seidel-Stiftung budapesti képviseletének 30 éves fennállása alkalmából rendezett fővárosi ünnepségen.
Balog Zoltán rámutatott arra, hogy 1989-90-ben lényegi változások következtek be: szabaddá vált a kontinens egy önálló régiója, amely partnerséget akar és kínál.
A Hanns-Seidel-Stiftung felismerése azért is nagyon fontos, mert egyesekben még ma sem tudatosult Közép-Európa jelentősége – fogalmazott.
Azt mondta: generációjának különleges tapasztalata, hogy milyen 30 évig diktatúrában, majd 30 évig szabadságban élni. A kuratóriumi elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a szabadságot nehéz megtartani.
Úgy vélekedett, hogy a Magyarország és az Európai Unió bizonyos intézményei közötti viták a kontinens jövőjéről szólnak.
Az alapítványokat a politika háttérvilágában meghúzódó „szelíd erő” (“soft power”) eszközeinek nevezte Balog Zoltán, aki a valóságos, meggyőző érvelés fontosságát hangsúlyozta a politikai propaganda helyett.
hirdetésA Fidesz megtanulta a bajor CSU-tól, hogy mit jelent néppártnak lenni, egybefogni a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket – mondta. Ez azt is magában foglalja, hogy ha a nép változik, akkor a néppártnak szintén át kell alakulnia – hangoztatta.
A kuratóriumi elnök különösen fontosnak nevezte a Hanns-Seidel-Stiftungnak a romák integrációja terén végzett munkáját.
Markus Ferber, a Hanns-Seidel-Stiftung elnöke, a német CSU európai parlamenti képviselője izgalmas időszaknak nevezte az 1990 körüli éveket. Véget ért a hidegháború, és békés, demokratikus úton elérték a német újraegyesítést, amely a magyarok nélkül nem jöhetett volna létre – mondta.
Közölte, hogy a Hanns-Seidel-Stiftung, amelynek központja Münchenben található, egy bajor politikai alapítvány, amely közel áll a CSU-hoz.
Politikai képzéseket támogatnak, a szabad és demokratikus rendért, a jogállamért, Európa összetartozásáért dolgoznak – hangoztatta.
Németországon kívül 70 államban vannak jelen, több mint 80 projektet működtetnek – közölte Markus Ferber, megjegyezve, hogy alapítványuk az 1960-as évek végén jött létre.
A kilencvenes évek elején különböző továbbképzéseket szerveztek, például a modern közigazgatásról.
Fontos témájuk a migráció, amellyel sok programjukban foglalkoznak. Emellett roma szakkollégiumokat tartanak fenn a kormánnyal és a történelmi egyházakkal együttműködve, magyarországi tevékenységükben lényeges szerepet kap a felzárkóztatás, a hátrányos helyzetűek több lehetőséghez juttatása – mondta Markus Ferber.
Szavai szerint az elmúlt 30 évben több mint 1800 rendezvényt szerveztek mintegy 170 ezer résztvevővel.
Markus Ferber a magyar-bajor kapcsolat jelentőségéről is beszélt.
MTI
