Gyöngyöspata: szakértői vélemény bizonyítja, hogy nem etnikai alapon történt az osztályokba sorolás
Az államtitkár több pontot is idézett bejegyzésében a szakértői véleményből. Ezekből kiderül, hogy
– Az iskolai csoportokat a gyöngyöspatai iskolában az adott tanév elején – az iskola által összeállított – tantárgyi mérések alapján alakították ki. Matematikából, angolból és magyarból mérik fel a tanulókat, a három tantárgy eredményének átlaga alapján kialakuló rangsor képezte az alapját a csoportba sorolásnak.
– Az „A” osztályok átlaga szignifikánsabban jobb, mint a „B” osztályoké, bár nem kiugró az eltérés.
– Az azonos évfolyam párhuzamos osztályai között között létezik átjárás, a tanuló legalább közepes teljesítménye esetén a szaktanár javaslatára, az érintett pedagógusok döntése alapján a csoportváltás történhetett tanév közben is, év végén is. Az eltelt időszakban (2015-ös szakértői véleményről van szó) három tanuló váltott osztályt, egy esetben a szülő kérelmére, két esetben a nevelőtestület indítványára. Az osztályok átjárhatósága is bizonyítja, hogy nem etnikai alapú volt az osztályok bontása, hanem a tanulmányi eredmény számított. „Azért is született a kúriai beadvány, mert érthetetlen, hogy ezeket a szakértői megállapításokat miért nem vették figyelembe a bíróságok” – hívta fel a figyelmet bejegyzésben Rétvári Bence.
– Megállapítható, hogy a Nekcsei Demeter Általános Iskola nem alkalmaz jogellenes gyakorlatot a párhuzamos osztályok szervezésénél, a csoportbontásoknál – ekként összegezte a tapasztalatokat a szekértői vélemény. A szakértő javasolta, hogy a csoportbontások szabályozását az iskola szerepeltesse pedagógiai programjában, melynek az iskola 2016. június 22-én eleget is tett.
Mint ismeretes, a Debreceni Ítélőtábla még tavaly szeptemberben hozott ítéletet személyiségi jog megsértése miatt több felperes által a gyöngyöspatai önkormányzattal szemben indított perben. A táblabíróság megállapította, hogy a jogellenes elkülönítéssel megsértették a Gyöngyöspatán élő roma családok egyenlő bánásmódhoz való jogát, ezért javukra fejenként és a jogsértéssel érintett tanévenként kártérítést ítélt meg, összesen 100 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot.
A Kúria azóta a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem soron kívüli elbírálását rendelte el.
Horváth László: a pert szervező alapítvány eszközként használja a cigány családokat
