Rétvári Bence a ferencvárosi Málenkij robot emlékhelyen arról beszélt, hogy mind a mai napig vezető politikai erők, vagy vezető, a közéletet, a jövő generáció gondolkodását is alakító, szakmainak nevezett csoportok “relativizálni próbálják azt, ami relativizálhatlan, mert egyértelmű”. Egyértelmű annak a százmillió embernek az emléke, aki meghalt a kommunista eszme követőinek keze nyomán, aki az életét vesztette azért, “mert Marx, Engels, Lenin, Sztálin és a többi kommunista vezető a maga országában igyekezett a kommunista hatalmat kiépíteni” – mondta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a ferencvárosi Málenkij robot emlékhelyen 2020. február 24-én. MTI/Mónus Márton

Az államtitkár példákat sorolva arról beszélt, hogy Bernie Sanders, aki az amerikai “baloldali Demokrata Párt” egyik nagyon esélyes aspiránsa az elnökjelöltségre, évtizedekkel ezelőtt egy tanulmányi út után arról számolt be, hogy a szépen épülő Szovjetunióban nagyon jó ifjúsági és kulturális programok vannak, viszont azt nem mondta el, hogy ez milyen áldozatokkal jár.

A sort Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság előző elnökével folytatta, aki – mint mondta – Marx Károly szobrát avatta, és nem beszélt arról, hogy a marxizmus “eleve kódoltan diktatórikus eszme”.
Judith Sargentini volt európai parlamenti képviselő pedig olyan pártban politizált, amelynek egyik jogelődje a holland kommunista párt – mondta Rétvári Bence, majd úgy fogalmazott: “és itt van nekünk Gyurcsány Ferenc (a Demokratikus Koalíció elnöke), aki az ellenzéknek ma is vezető politikusa”.

Gyurcsány Ferenc aláírta azt a petíciót, amelyben azt követelték, hogy ne legyen büntethető a kommunista diktatúra egyik legegyértelműbb és legnemzetközibb jelképe, a vörös csillag – mondta az államtitkár, majd úgy folytatta, hogy a Nemzeti alaptantervet kritizáló történelemtanárok egylete szerint a Kádár-rendszerről nem mondható ki, hogy diktatúra lenne.

hirdetés

Katonai díszőr a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a ferencvárosi Málenkij robot emlékhelyen 2020. február 24-én. MTI/Mónus Márton

Rétvári Bence szólt arról is, hogy Magyarországon a málenkij robotra hurcoltak számát 700-800 ezer közé teszik a történészek, és ez azt jelenti, hogy minden 12. magyar embert elhurcoltak valamilyen kényszermunkára a Szovjetunióba, így szinte minden magyar család érintett volt. Az elhurcoltak közül 200-300 ezren soha nem tértek haza. Az államtitkár kiemelte: a kormány mindent megtesz azért, hogy a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére legyen ENSZ-emléknap.

Szerencsés Károly történész közölte: a kommunizmus eszméje magyarok milliót alázta meg, és áldozatuk akkor nem hiábavaló, ha “felvérteztek minket azzal a tudással, hogy még egyszer ilyen zsákutcába az ország ne juthasson”.

A beszédeket követően koszorúkat helyeztek el az emlékhelynél.

Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Az emléknap időpontja azért február 25-e, mert 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett.

MTI