Soros beszivárgott az Emberi Jogok Európai Bíróságába

A Valeurs actuelles című francia jobboldali véleménymagazin legújabb számának közlése szerint Soros György beépült Az Emberi Jogok Európai Bíróságába (EJEB).

A cikk szerint az újság kizárólagos birtokába jutott Grégor Puppincknak, az European Centre for Law and Justice civil szervezet vezetőjének a kutatása, és erre hivatkozva fejtegeti egy terjedelmes, „nyolc fejezetre” osztott íráson keresztül, hogyan folytat befolyásolási és lobbitevékenységet az EJEB-ben civil szervezetek közreműködésével mintegy húsz éve az amerikai-magyar milliárdos.

Az első fejezetben „Soros-bírákról” tesz említést a cikk szerzője az alapján, hogy Puppinck az EJEB 2009 óta hivatalban volt 100 bírójának az életrajzában a civil szervezetekkel tartott kapcsolatait térképezte fel. A bírák között merül fel Sajó András egyetemi tanár, a Közép-európai Egyetem egyik alapítójának a neve is. Sajó is tagja volt annak a kamarának, amely 2009-ben elmarasztalta Olaszországot az iskolákban kötelezően elhelyezett keresztek miatt.

A második részben a szerző azt taglalja, hogy Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa hogyan épülhetett be a testületbe: Puppinck szerint a vasfüggöny mögötti országokban “igen hasznosnak találták”, hogy nem kormányzati szerveknek az emberi jogok terén tapasztalt jogászait delegálják a bíróságba.

A harmadik fejezetben a már említett bírák részrehajlására hivatkozva hívja fel a figyelmet arra, hogy Puppinck megfigyelései szerint a 100 bíró között 22 állt közvetlen kapcsolatban hét Soros-féle szervezettel, amelyek részesültek a Soros által 1984 óta a Nyílt Társadalom Alapítványba fektetett 32 milliárd dollárból.

A következő, negyedig részben a cikk szerzője Soros Györgynek egy olyan portréját rajzolja meg, aki filantrópként legtöbbször azokba az országokba fektet be, ahol esélye van a befektetés megtérülésének, és megnevezi azokat az államokat, amelyekből a Nyitott Társadalom Alapítvány által támogatott bírák kerültek az EJEB-be: Bosznia-Hercegovina, Albánia, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lettország és Románia.

Puppinck kutatásának nyomán az ötödik fejezetben a lap azt tárgyalja, hogy 2009 óta 185 olyan ügyet tárgyalt a bíróság, amelyben a hét nem kormányzati szervezet (NGO) valamelyike volt a felperes, és 88 esetben azok a bírák is ítélkeztek, akik közvetlen kapcsolatban álltak az érintett NGO-kkal.

A hatodik fejezetben a cikk szerzője az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által indított PRISM fedőnévvel ellátott, külföldieket megfigyelő program keretében Nagy-Britannia megfigyelése miatt indított pereket tárgyalja. Az eseteknél 16 felperesből 14 NGO volt, és közülük 10-et finanszíroz Soros alapítványa.

A hetedik fejezetben a személyes kapcsolatok fontosságára helyezve a hangsúlyt több konkrét esetet vizsgál. Így azt a 2018-as pert, amelyben a Pussy Riot nevű feminista csoport védőjét később bírává nevezték ki a strasbourgi bíróságon, majd a bíróság a bíróság a feministák javára dönt Oroszországgal szemben, amelynek az ügyvédi költségeket is meg kell térítenie.

Érdemes-e játszani, ha hamisak a játékszabályok? – kérdezi a cikk szerzője a nyolcadik fejezetben. Az EJEB függetlenségéért aggódva példaként hozza fel a magyarországi Nyílt Társadalom Alapítványnak és a Helsinki Bizottságnak a “Stop Soros” törvény elleni beadványát, amelyet az Európa Tanács emberi jogi bizottsága és a Velencei Bizottság már véleményezett: szerintük a “törvénytelen bevándorlás elősegítésének” bűncselekményére vonatkozó új jogszabályi rendelkezés jogellenes, és azt meg kell semmisíteni.

 “Van-e esélye Magyarországnak igazságot kapni, ha a támadás attól a kéztől jön, amelyikből egyes európai bírák esznek?”

– teszi fel a kérdést a cikk írója.

MTI