A Miniszterelnökség, a Konrad-Adenauer-Stiftung és az Európai Parlament Európai Néppárt Képviselőcsoportja által szervezett eseményen az államtitkár elmondta, hogy az értékközösség összeköti a német és magyar embereket, valamint egyetértés van az alapvető politikai témák tekintetében is.

Hozzátette, a bevándorlás tekintetében ugyan máshol van a hangsúly, de az illegális és ellenőrizetlen migrációval kapcsolatban ugyanazon álláspontot képviselik Németországban, mint Magyarországon. – Abban is hasonló a magyar és német megközelítés, hogy ki kell állni a válságövezetekben élő emberek mellett, és a fejlesztési politikának a szolidaritáson kell alapulnia – tette hozzá.

Azbej Tristan felhívta a figyelmet a humanitárius katasztrófák és konfliktusok veszélyeire, amelyek „látszólag távol, de hatásaikat tekintve mégis közel vannak”.

Hangsúlyozta, a magyar humanitárius politika és a Hungary Helps Program alapelve szerint nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol baj van.

Az adatokról szólva az államtitkár hozzátette, az elmúlt két és fél évben Magyarország megközelítőleg hetvenezer embernek tudott segíteni valamilyen formában, amivel hozzájárult a migráció csökkentéséhez és a keresztények mellett más vallási és etnikai közösségek helyben maradásához.

hirdetés

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elsőként köszönetet mondott az Alapítványnak a magyar-német kapcsolatokban játszott szerepéért. Beszédében kiemelte, a migráció alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik, ezért Magyarország tiszteletben tartja az egyes országok intézkedéseit.

– A migráció és demográfiai problémák adta kihívásokra a magyar kormány konkrét családpolitikai intézkedésekkel kíván megoldást talál – tette hozzá a miniszter. Mint mondta:

Európának kötelessége a keresztény közösségek védelme, ugyanis ez részét képezi a kereszténydemokrata politikai örökségnek is.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, Magyarország az elsők között hozott létre egy olyan programot, amely elsődlegesen, de nem kizárólagosan a keresztény közösségeket támogatja a válságövezetekben. Magyarország ennek keretében iskolákat, kórházakat és templomokat épített fel Irakban, Jordániában, Szíriában és Libanonban, Egyiptomban pedig segítséget nyújtott a terrorizmus áldozatainak rehabilitációs kezelésében.

Maria Flachsbarth német szövetségi parlamenti államtitkár arról beszélt, hogy fontos az együttes kiállás értékeink és a kereszténység mellett. A fejlesztési együttműködésről szólva kiemelte, a migráció tekintetében külön kell választani a gazdasági és háborús okok miatt útnak indulókat.

Hangsúlyozta, a humanitárius politikában közös irányító mechanizmusokat kell találni, és ki kell alakítani a közös Európai Uniós külpolitikai cselekvési irányvonalakat, mert jelenleg az Unió nem tud egységesen és hatékonyan fellépni.

Mint elmondta: a keresztényeknek nyújtott segítség mellett fontos, hogy úgy alakítsák ki a humanitárius politikát, hogy azzal a térségben élő, más valláshoz tartozó emberek is jól járhassanak, és „ne rakják le a féltékenység alapjait”. A Hungary Helps Programot említve beszélt arról is, hogy a magyar kezdeményezés jó példát mutat, és vannak olyan pontok, amiben lehetőség nyílik az együttműködésre.

Az Andrássy Egyetemen rendezett konferencián Hölvényi György Európai parlamenti néppárti képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a szenvedő közösségek iránt tanúsított megértés nem újszerű Magyarországon. Mára viszont sikerült eljutni odáig, hogy ez a feladat stratégiai fontosságúvá vált.

A néppárti képviselő kiemelte, 2018-ban Magyarország összesen 260 millió forintot fordított humanitárius fejlesztési célokra, a keresztények ellen elkövetett 2014-es genocídiumot pedig hazánk az elsők között ismerte föl, majd nemcsak szavakkal, de tettekkel is hozzájárult a segítségnyújtáshoz.

A keresztény közösségekről szólva Hölvényi György beszélt arról is, hogy Európában nem mindenhol olyan természetes az a kapcsolódás és felelősségtudat, amivel Magyarország is rendelkezik. A humanitárius segítségnyújtás nem egyszerű feladat, de a földrajzi távolságot a keresztény hit és kultúra hidalta át.

Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodájának vezetője a migráció komplex összetevőire hívta fel a figyelmet, amelynek része a szabad vallásgyakorlás elnyomása is.

Hozzátette, a Konrad-Adenauer-Stiftung sok tekintetben együttműködik a kereszténydemokratákkal, és elkötelezettek a keresztény emberkép iránt. A fejlesztéspolitikával kapcsolatban kiemelte, szükséges az összehangolt segítség kialakítása, amely a személyességen, a szubszidiaritáson és a szolidaritáson alapul.

Kiemelt képünk forrása Azbej Tristan Facebook oldala