Az európai társadalmi rendszerek szétesőben vannak – Berkecz Franciska a Vasárnapnak
Slachta Margit, a Szociális Testvérek Közösségének alapítója – aki az első női parlamenti képviselő volt az első világháború után – már 1935-ben azt írta: lángokban áll a világ, a „Rossz” szervezett harca folyik a Szentlélek ellen. Berkecz Franciska úgy látja, kihívásokkal teli időben élünk, amikor hűségesen és elevenen meg kell élnünk keresztény hitünket. Az Őrtüzek Imádság Háza vezetője azt is elmondta, hogyan kapták a „szüntelen ima” hivatását a magyar nemzetért és Európa megújulásáért. A közösség a dávidi dicsőítés újszövetségi megvalósítója a Jelenések könyvére épülő „hárfa és csésze” imamodellt alkalmazva. Sajátos imaformáik a keresztény könnyűzenei dicsőítéshez kapcsolódnak.
– Milyen bibliai gyökerekből táplálkozik az Őrtüzek Imádság Háza?
– Az Őrtüzek Imádság Háza célja Isten szüntelen dicsőítése és közbenjárás azért, hogy Isten akarata valósuljon meg itt a földön. A nemzetközi imádság háza mozgalom tanításában Dávid sátra az egyik hangsúlyos bibliai kép, amely az imádság házak szellemiségét tükrözi. Először Dávid király építette ki a szüntelen dicsőítés szolgálati rendszerét. Az általa készíttetett sátorban helyezte el a szövetség ládáját. A frigyládát rejtő sátor körül leviták szolgálata épült ki. Ászáf és társai, valamint az őket követő nemzedékek feladata volt, hogy éjjel-nappal biztosítsák a dicsőítést énekkel és hangszerekkel.
– Dávid király emiatt szerezte a zsoltárait is?
–Azt feltételezhetjük, hogy Dávid királyban élt a vágy, hogy Istent méltó módon dicsőítsék. Dávid zsoltárai között vannak dicsőítő, magasztaló zsoltárok, de olyanok is, amelyekben fájdalmát, kétségbeesését vagy örömét, ujjongását osztja meg az Úrral. Mély kapcsolatban élt Istennel, aki a Mindenható, aki Izrael királya, de aki az ő pásztora is. Megértette a szívében, hogy Isten a „dicséret áldozatának bemutatását” várta az embertől.
– Dávid vízióján túl létezik más bibliai hely, amely alátámasztja, hogy a „dicséret áldozatát” kell Istennek bemutatni?
– A Jelenések könyvének negyedik és ötödik fejezete a mennyei trónterembe vezet el bennünket. Az Atya a trónon ül – szépsége leírhatatlan és felfoghatatlan. Karneolhoz és jáspishoz hasonlítja a szent író. Ebben a teremben ott áll a Bárány is. Látunk rajta kívül még négy élőlényt teli szemekkel. Ők szüntelenül dicsérik Istent. Azért van annyi szemük, hogy szüntelenül csodálhassák Isten szépségét. Az Isten előtt álló huszonnégy vén leteszi a koronáját, és szüntelenül dicsőíti őt: „szent, szent, szent az Úr!” A leölt, mégis élő Bárány ugyanilyen hódolatban részesül, amelyhez az angyalok serege is társul. Mindeközben a hívők imájának füstje felszáll a földről a trónterembe.
A Jelenések könyvében ezt az imát szimbolizálja a hárfa és a csésze, vagyis a hangszeres, énekes ima és a szóban mondott ima. Ez a kép imamodellé vált.
A Kansas Cityben lévő Imádság Házában kialakult a Hárfa és tál (Harp and Bowl) imamodell, ami azt jelenti, hogy az imaidőben vannak dicsőítő énekek, emellett a Szentírás szavaival énekelnek és imádkoznak, és mindezt hangszerekkel kísérték. Ezt az imamodellt sok „imádság háza” átvette. Az Őrtüzek Imádság Házában mi is megtapasztaltuk, hogy milyen nagy ereje van a Szentírással való imának.
– Hogyan talált el ez az imádság háza mozgalom a magyar Katolikus Egyházba?
– Augsburgban 2007-ben elindult egy imádság háza katolikus alapon, ökumenikus nyitottsággal, és gyorsan bontakozásnak indult. Ennek a háznak az alapítója, Johannes Hartl, 2011-ben részt vett a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás országos találkozóján fő előadóként. Az ő meghívására 2012-ben többen részt vettünk Magyarországról az Augsburgi Imádság Háza MEHR Imakonferenciáján. Tíz szociális testvér is volt a magyar csoportban. Különleges módon megtapasztaltuk, hogy a közös imádságban kiáradt ránk a dicsőítés Lelke. Átéltük, milyen nagy öröm Istent dicsőíteni, magunkat neki teljesen átadni, az ő Lelkét befogadni. Azt éreztük, hogy a földi és a mennyei dicsőítés összeér. Kevés a szó, ami ki tudná fejezni az átélt istendicséret örömét! Én szívem mélyén azt éreztem, hogy ez a hivatásom, Isten erre hív és ebben lesz majd részem az örök életben, a mennyben. 
– Idehaza volt erre fogékonyság?
– Az augsburgi MEHR Imakonferencia 2012-ben is és a következő években is nagy hatással volt sokakra, elsősorban a katolikus karizmatikus megújulás tagjaira. Többekben megerősödött a vágy, hogy közösen és rendszeresen jöjjünk össze Istent dicsőíteni, a népünkért közbenjárni. Szerte az országban többfelé elkezdtek együtt imádkozni, kis imádság háza–kezdemények születtek. Így indult el az Őrtüzek Imádság Háza is Budapesten.
Néhány szociális testvért, köztük engem is, foglalkoztatott az a gondolat, hogy talán itt van az ideje annak, hogy alapítónk, Slachta Margit álma megvalósuljon a szüntelen imáról
– még ha más formában is, mint ahogy ő elképzelte. 2013 tavaszán többünket megrendített az, hogy olyan országos jelentőségű programokkal találkoztunk, amelyek a New Age eszméit és technikáit hirdetik – részben a tudomány köpenyébe rejtőzve. Sokakat megtévesztettek azáltal, hogy különleges spirituális tapasztalatokra hívták meg az embereket, nagyszerű átéléseket ígérve. Mélyebben megértettük, hogy milyen nagy a spiritualitás utáni vágy az emberekben, és nagyon gyakran fertőzött kutakra találnak. Mindezeket tapasztalva arra indított bennünket és más katolikus testvéreket a Szentlélek, hogy elindítsunk egy imádság házát Budapesten ökumenikus nyitottsággal. 2013 adventjétől kezdve hetente voltak imaestjeink a Tömő utcában, a Béke királynője templomban.
– Futó Károly, „Karcsi bácsi”, a híres lelki vezető atya „törzshelyén” indult minden?
– Igen. Futó Karcsi bácsi megerősítette az indulásunkat. 2013 tavaszán mint lelkivezetőmtől megkérdeztem, hogy szerinte elérkezett-e arra az idő, hogy elindítsuk az imádság házát. Ez az idős és Istenre figyelő szerény atya bölcsen csak annyit felelt, miután imádkozott egy kicsit, hogy igen, elérkezett az idő. Annyit tett hozzá, hogy úgy alakítsuk ki az imádság helyét, hogy oda bárki bejöhessen, ne csak a katolikusok. Azt tartotta lényegesnek, hogy aki odajön, megtapasztalhassa a találkozást az élő Istennel. A fő teremben ne legyen Oltáriszentség, a szentségimádás egy kisebb, elkülönített teremben legyen. Ezen kívül még fontosnak tartotta, hogy biztosítsunk egy szobát a lelki beszélgetésekre.
– A szociális testvéreken kívül mások is bekapcsolódtak az induló szolgálatba?
– Több katolikus karizmatikus közösség csatlakozott az imaesteken való dicsőítő és közbenjáró szolgálathoz. Törekedtünk arra, hogy imánk a Szentírás egy-egy szakaszára épüljön. Sokan megtapasztaltuk, hogy milyen öröm közösen, egy szívvel-lélekkel imádkozni a Szentírással, Isten szavával. Isten szava valóban lélek és élet,
Isten szavában teremtő erő van!
– Mi adott lendületet az imádság háza mozgalom további bontakozásának?
– Fontos esemény volt az első Imádság Háza Konferencia, amit 2014-ben tartottuk Máriabesnyőn. A Szentlélek nagy kegyelmeket árasztott ki ránk ezen a konferencián. A fő előadó, aki Augsburgból érkezett, nem sokat tudott a magyar nép történetéről, de éppen október 23-án arra hívott minket, hogy imádkozzunk a magyar népért, saját nemzetünkért, hogy megtapasztaljuk: Isten szeret bennünket, és éljük át a szabadság örömét. Egyedül az számít, Isten hogyan lát bennünket. Ezen a napon megrendítő közös imatapasztalatban volt részünk. Sokan először élték át, hogy jó a magyar nemzethez tartozni. Voltak, akik több évtized után ekkor élték át újra a nemzethez tartozás örömét.
Mindez megerősített bennünket nemzeti identitásunkban.
Ezen a konferencián szinte minden jelenlévő elkötelezte magát arra, hogy rendszeresen fog imádkozni a magyar nemzetért, hogy az betöltse küldetését és Isten elgondolása szerint éljen. 
– A Szociális Testvérek Társasága is valami hasonlót akar…
– Slachta Margitnak, a közösségünk alapítójának az volt a víziója, hogy mi, szociális testvérek, munkálkodjunk a társadalom átalakulásáért sokféle szolgálattal, de emellett legyenek olyan szociális testvérek is, akik szüntelenül Istenhez kiáltanak és imádkoznak. Fontosnak tartotta, hogy kérjük a Szentlélek kegyelmeinek kiáradását azért, hogy az egyes ember és a magyar társadalom újjászülessen a Lélek által.
Margit testvér azt mondta: dolgoznunk kell azon is, hogy Európa megkeresztelkedjen a Szentlélek által.
–Slachta Margit hogyan képzelte el a szüntelen ima megvalósítását?
– Az volt a víziója, hogy szükség lenne egy nagy és szép Szentlélek-templomra, amelyet a Gellérthegyen, a Citadella helyén gondolt felépíteni. Megkeresett politikai vezetőket, gyűjtéseket indított, hogy ez valóra válhasson. Egy olyan templomot akart, amely felhívja a figyelmet a Szentlélekre. Valamiféle lelki központot, zarándokhelyet álmodott meg, amely a testi-lelki gyógyulások helye lehet itt Közép-Európában. Háromszintes templomban gondolkodott. A középső szinten mutatják be a szentmisét, az alsó szint nemzeti panteonként működne, a felső szinten pedig állandó szentségimádás folyna a Szentlélek szüntelen hívásával, hogy jöjjön el és újítsa meg a Föld színét. 
– Ez végül nem valósult meg…
–Ez igaz, de talán mondhatom azt, hogy ugyanannak a víziónak a mai megvalósulási formája lett az Őrtüzek Imádság Háza. 2015-től állandó helyen imádkoztunk heti több órában a Mária utcában a jezsuitáknál, akik egy imaszobát ajánlottak fel erre a célra. 2019-ben átköltöztünk a Magyar Szentek templomának az alagsorába. Itt nagyobb hely áll a rendelkezésünkre az imádkozáshoz, amiért nagyon hálásak vagyunk. Ebben az imaszobában hetente 15-16 órában imádkozunk együtt. A felettünk levő szinten van a templom, amely reggeltől estig nyitva áll. Így bárki szabadon meglátogathatja az Eucharisztiában jelen lévő Jézust. Tehát végül Karcsi bácsi tanácsai is megvalósulnak, és Slachta Margit víziója is beteljesedni látszik, ugyanis a templom felső részén a magyar szentekre utalnak a kialakított pici ablakok. Havonta egyszer tartunk dicsőítő, közbenjáró imaesteket. Más keresztény egyházakból, felekezetekből való barátainkat is meghívjuk ezekre az imaestekre buzdítani, tanítani, tanúságot tenni.
– Csak névrokonság áll fenn a Prazsák László által vezetett másik Imádság Házával, vagy a Szentlélek több irányból is ugyanazt az indíttatást ültette el az emberek szívében?
– Az ő nevük a Budapesti Imádság Háza. Amikor mi elindultunk, nem tudtuk, hogy már működik egy imádság háza Budapesten. Abban az időben, amikor elkezdtük az imaesteket, „véletlenül” találkoztam Prazsák Laci könyvével a dicsőítésről és az imádság házáról. Kiderült, hogy a Katolikus Karizmatikus Megújulás két vezető egyénisége, Kunszabó Zoli és Marik Jóska, jól ismerték őt. Meg is hívtuk hozzánk. Megkérdeztük, hogy mit szólna ahhoz, ha mi elkezdenénk egy másik imádság házát. Teljesen nyitott volt ezzel kapcsolatban, mert a mi elindulásunk erősítette az általuk kapott víziót, hogy az országban legyen egyre több imádság háza. Az Őrtüzek Imádság Háza katolikus alapon indult, de víziójában alapvetően fontos az ökumené, a keresztények egymással megélt egysége. Ezért keressük a kapcsolatot más egyházhoz, felekezethez tartozó keresztény testvéreinkkel, akikkel együtt tudunk imádkozni. Az ökumené megélésében segítségünkre vannak egyházunk útmutatásai.
– Ez hogyan tud megvalósulni a gyakorlatban?
– Az Őrtüzek Imádság Háza nem közösség, hanem szolgálati hely. Mindenki, akinek a hitvallása megegyezik, bekapcsolódhat ebbe a szolgálatba akkor is, ha az illető testvér elkötelezett keresztény valamelyik másik felekezetben vagy egyházban. Az imaestjeinken többek között katolikus, evangélikus, metodista, pünkösdista előadóink voltak eddig, de más egyházakhoz tartozó testvérek is eljöttek, hogy velünk imádkozzanak. Örülünk a bővülő kapcsolatainknak, amelyekben megélhetjük, hogy tiszteletben tartjuk a más egyházak sajátos értékeit, és
együttléteinken nem azt keressük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt.
– A könnyűzenei stílusú dicsőítés tud hidat képezni a felekezetköziségben?
–Sajátos imaformáink a keresztény könnyűzenei dicsőítéshez kapcsolódnak. Minden eddigi tapasztalat alátámasztja azt, hogy az a fajta ima, amelyben a Szentírás nagy hangsúlyt kap, hidat tud verni a különféle felekezetek között. Csakúgy, mint a karizmatikus jellegű dicsőítés, amely több egyházban elterjedt, és sokszor ugyanazt az éneket énekeljük angolul, németül és magyarul.
– Tapasztalható változás Magyarország életében, amióta működik a szolgálat?
– Azt remélem, hogy igen. Amikor a Tömő utcai templomban imádkoztunk, megtudtuk, hogy a környéken több súlyos, bűnügyi probléma rendeződésnek indult. Isten folyamatosan hív az imádságra. Szerte az országban alakulnak imacsoportok, hogy imádkozzanak a nemzetünkért. Minél többen imádkoznak, annál többek élete alakul át Istennek tetszővé. Varga László kaposvári püspök atya a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy háború van és szellemi harc.
Nekünk, keresztényeknek oázisokat kell kialakítanunk a Szentlélek indíttatására, a szeretet és ima helyeit. Az imádság háza is egy ilyen lelki oázis lehet.
Láthatóan az eddigi társadalmi rendszerek itt, Európában, szétesőben vannak.
Minden inog, az emberi élet alapjai kérdőjeleződnek meg. Ám Isten országa tovább épül. Ehhez szükség van Jézus Krisztushoz hűséges keresztényekre, akik készek tanúságot tenni hitükről, húsvéti örömükről. A közel-keleti vértanú keresztények családtagjai ma is azt éneklik, hogy a „győztesek oldalán állunk”, pedig a hitükért megölték a szeretteiket. Az én hitemet nagyon erősíti egyiptomi keresztény testvéreink tanúságtétele.
– A keresztényeknek idehaza is hasonló bátorságra lesz szükségük?
– Slachta Margit, aki az első női parlamenti képviselő volt az első világháború után, már 1935-ben azt írta: lángokban áll a világ, a „Rossz” szervezett harca folyik a Szentlélek ellen. Magyarország a vörös diktatúra és a náci diktatúra között élt ezekben az években. Margit testvér azt mondta, harcolnunk kell a szeretet fegyverével a Szentlélekbe kapaszkodva. Úgy gondolom, hogy most is tapasztaljuk a „Rossz” szervezett harcát Isten országával szemben.
Kihívásokkal teli időben élünk, amikor hűségesen és elevenen meg kell élnünk keresztény hitünket.
Gável András
Kiemelt képünk Berkecz Franciska gyűjteményéből való.
További ajánlott írásaink a témában:
